22 cikk rendezése:
1. cikk / 22 Orosz állampolgárságú egyéni vállalkozó
Kérdés: Választhatja 2022. szeptember 1-jétől a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherfizetést egy orosz állampolgár, akinek Magyar-országon huzamos tartózkodási engedélye van, 1951-ben született, és Oroszországban öregségi nyugdíjban részesül?
2. cikk / 22 Francia állampolgár munkavállaló
Kérdés: Hogyan kell tajszámot igényelni egy francia állampolgár foglalkoztatása esetén, illetve milyen engedélyeket kell beszereznie a foglalkoztatónak? Mire kell figyelni a külföldi állampolgár foglalkoztatása esetén? Másként kell eljárni abban az esetben, ha az érintett már dolgozott Magyarországon, és rendelkezik tajszámmal is?
3. cikk / 22 Egyszerűsített foglalkoztatott külföldi foglalkoztatása
Kérdés: Kiküldheti az EU-n belül található kapcsolt vállalkozásának telephelyére az egyszerűsített foglalkoztatás keretén belül dolgozó munkavállalóit a munkáltató? Amennyiben igen, kizárólag alkalmi munkavállalókat, vagy esetleg turisztikai idénymunkásokat is? A külföldi munkavégzés idejére kell-e A1 jelű igazolványt igényelni?
4. cikk / 22 Ellátások karantén idejére
Kérdés: Jogosult lehet táppénzre vagy bármilyen egyéb ellátásra az a munkavállaló, aki családjával külföldi nyaralásra ment zöld besorolású országba, de mire hazajöttek, az ország besorolása sárgára váltott, ezért 14 napos karanténba kellett vonulniuk? Hogyan pótolható ebben az esetben a keresetveszteség?
5. cikk / 22 Izraeli állampolgárságú bt.-tag osztaléka
Kérdés: Kell szociális hozzájárulási adót fizetnie egy magyarországi betéti társaság izraeli állampolgárságú ügyvezetőjének osztaléka után abban az esetben, ha nem rendelkezik magyar lakcímmel?
6. cikk / 22 Biztosítás felmondás után
Kérdés: Biztosított marad még valamennyi ideig a munkavállaló abban az esetben, ha a próbaidő alatt felmond a munkáltatónak, de nem talál azonnal új munkahelyet?
7. cikk / 22 Hivatali, üzleti utazás költségeinek elszámolása
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a kifizetőnek, illetve a magánszemélynek a hivatali utazás költségeinek viselése vagy megtérítése esetén?
8. cikk / 22 Közúti áruszállítás
Kérdés: Egy közúti áruszállítással foglalkozó cég telephellyel rendelkezik Hajdú-Bihar megyében és Budapesten is. A budapesti telephelyre naponta egy kamion viszi fel az árut, melyet ott átpakolás után a cég által alkalmazott gépjárművezetők leterítik. A gépjárművezetők saját gépjárművel a környező városokból először beutaznak a vállalkozás Hajdú-Bihar megyei telephelyére, majd négyen egy gépjárművel utaznak fel Budapestre, és onnan terítés után vissza. A dolgozók munkaszerződése szerint a munkavégzés helye a Kk-tv.-nek megfelelően változó. Kiküldetésnek minősül munkaügyi szempontból a két telephely közötti utazás ebben az esetben?
9. cikk / 22 Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető
Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
10. cikk / 22 Ellátások külföldi szülés esetén
Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult Magyarországon a külföldi szülése után egy kormánytisztviselő nő, aki 2015. július 8-tól 2016. március 31-ig a munkáltató engedélye alapján az Amerikai Egyesült Államokba történő utazása miatt mentesült a munkavégzési kötelezettsége teljesítése alól, a kiesett munkaidőre nem illette meg díjazás, 2016. április 1-jétől vissza kellett volna mennie dolgozni, de időközben várandós lett, és a szülés várható időpontja 2016. május 20.? A munkavállaló férje tartós külszolgálatot teljesít külföldön, és valószínűleg a gyermek is ott fog megszületni, tehát az édesanya a szülésig már nem megy vissza dolgozni, és nem jön vissza Magyarországra sem. Az édesanya egy másik kifizetőnél részt vesz a Körösi Csoma ösztöndíjas programban, így havonta ösztöndíjat kap, de ez után nem fizet semmilyen járulékot. Jogosultak lesznek a szülők családi pótlékra annak ellenére, hogy a gyermek külföldön születik?