Balesetitáppénz-jogosultság új munkáltató esetén

Kérdés: Jogosult baleseti táppénzre az a munkavállaló, aki 2015. szeptember hónaptól áll közalkalmazotti jogviszonyban egy költségvetési szervnél, és 2018. augusztus hónapban keresőképtelen állományba került, amely az orvos által kiadott igazolás szerint "1" kódú, azaz üzemi baleset következtében keletkezett? A munka-vállaló a korábbi munkahelyén szenvedett munkahelyi balesetet 2015. év elején, és ennek következtében több hónapig orvosi kezelés alatt állt. Kiterjed a keresőképtelenséget igazoló háziorvos szakmai kompetenciája arra, hogy szakmailag állást foglaljon abban, hogy az érintett munkavállaló jelen egészségi állapota összefüggésben áll-e a 3 évvel korábban történt üzemi balesettel, és ezért ő balesetitáppénz-ellátásra válik jogosulttá? Ha igen, milyen orvosi iratok, adatok alapján állapíthatja meg ezt? Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak abban az esetben, ha megkérdőjelezi az üzemibalesetitáppénz-jogosultságot, illetve a háziorvos döntését? A MÁK tájékoztatása szerint a kifizetett baleseti táppénz a jelenlegi munkáltató költségvetését terheli. Valóban meg kell térítenie az ellátást a jelenlegi munkáltatónak annak ellenére, hogy a baleset az előző foglalkoztatónál következett be, az érintett munkavállaló nem is tájékoztatta a munkáltatóját korábbi munkabalesetéről, illetve az előzetes és a munkaviszony alatt későbbiekben lefolytatott időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat az egészségi állapotát a betöltött munkakörére alkalmasnak ítélte meg? Amennyiben nem kell megtéríteni a teljes összeget, fennáll ebben az esetben a munkáltató megtérítési kötelezettsége a táppénz egyharmadának megfelelő összegre?
Részlet a válaszából: […] ...a házi gyermekorvos;– a járóbeteg-szakellátás orvosa, ha az intézményvezető erre feljogosította, és területileg vagy a háziorvos beutalása alapján a beteg ellátására illetékes;– az ideggondozó, ha az intézményvezető erre feljogosította;– a bőr-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 30.

Meghatalmazás adóhatósági eljárások során

Kérdés: Valóban szükség van tanúkra a meghatalmazás hitelesítése érdekében abban az esetben, ha egy könyvelőirodát üzemeltető kft. ügyvezetője adó- és járulékellenőrzés során egy másik kft.-t képvisel? Az eljáró adóhatóság visszautasította a megbízó és a megbízott által is cégszerűen aláírt meghatalmazást a tanúk hiánya miatt, amit végül annak ellenére pótoltak, hogy véleményük szerint két jogi személy által kiállított meghatalmazás esetén nincs szükség tanúkra. Mi a helyes eljárás ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...személyek jogosultak eljárni:a) a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú alkalmazott,b) jogtanácsos,c) ügyvéd, ügyvédi iroda,d) európai közösségi jogász,e) adószakértő,f) okleveles adószakértő,g) adótanácsadó,h) könyvelő,i) számviteli,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 28.

Polgármesternek kifizetett szabadságmegváltás különadója

Kérdés: Polgármester jogviszonyának megszüntetésekor szabadságmegváltást kapott. Erre vonatkozó tájékoztató szerint a megszűnés évében esedékes szabadságmegváltás címen kifizetett bevétel nem minősül különadó-köteles bevételnek. Vonatkozik-e ez a polgármesterre is, vagy csak az egyéb foglalkoztatottra?
Részlet a válaszából: […] ...évében esedékes szabadság megváltása címén kifizetett bevétel,illetve a jogviszony megszűnésekor a magánszemélyt megillető jubileumi jutalomnem minősül különadóalapnak [2010. évi XC. tv. 9. § (3) bekezdése]. Erendelkezéseket azonban a legfrissebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 28.