Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető

Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] A kérdéssel kapcsolatosan először is utalnunk kell arra, hogy a munkavállalók tagállamok közötti kikül-detését uniós normák szabályozzák. A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet 12. cikkének (1) bekezdése értelmében kiküldetés akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Hogyan alakul a szabadság elszámolása annak a dolgozónak, aki 2016. szeptember 6-tól várhatóan 2017. december 31-ig külföldi munkavégzés céljából fizetés nélküli szabadságot kért a munkáltatójától? A 2016. szeptember 6-ig ki nem vett szabadsága átvihető a következő évre? Van annak jelentősége, hogy a munkavállaló munkáltatója mint alvállalkozó egy külföldi munkát kapott, és ezért vált szükségessé a külföldön tartózkodás céljából a fizetés nélküli szabadság igénybevétele?
Részlet a válaszából: […] ...kiküldő munkáltató és a kiküldetésben lévő munkavállaló között. A két feltételnek való megfelelés kritériumait is meghatározta az Európai Bizottság. Amennyiben a magyar nemzeti jogba is beillesztett feltételeknek, kritériumoknak (a Tbj-tv. R. 23-25. §) megfelel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.

Munkavállalás EGT-tagállamban

Kérdés: Milyen teendői vannak a hatóságok felé annak a munkavállalónak, aki 2016. június 30-ig egy magyar vállalkozásnál állt főfoglalkozású munkaviszonyban, és július 1-jétől Svájcban kapott állást, amely esetleg itthonról is végezhető? Hogyan kell teljesíteni a közteherfizetési kötelezettségeket ebben az esetben? Meg kell tartania a magyarországi munkaviszonyát abban az esetben, ha nem szeretné elveszíteni az itthoni biztosítását? Milyen következménnyel jár ez a változás a dolgozó gyermekeinek biztosítására?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatás vonatkozásában nincsenek hozzátartozói ellátások.A munkavállaló viszont Magyarországon csak a svájci biztosítás alapján (Európai Egészségbiztosítási Kártya kiváltásával) sürgősségi ellátásra lesz jogosult a továbbiakban Magyarországon. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 25.

Francia állampolgárságú ügyvezető

Kérdés: Helyesen jár el az a vállalkozás, amely a francia állampolgárságú ügyvezetőjének magyarországi jövedelmeiből csak személyi jövedelem­adót von le, tekintettel arra, hogy az ügyvezető Franciaországban és Olaszországban is végez munkát, biztosításának helye Franciaországban van, és erről A1 igazolással rendelkezik? A cég sem szo­ciális hozzájárulási adót, sem egészségügyi hozzájárulást nem fizet.
Részlet a válaszából: […] ...értesítést kell küldeni e tagállam illetékes intézményének. Mindez azt jelenti, hogy ha a Franciaországban biztosított személy más EU-tagállamban is végez párhuzamosan kereső­tevékenységet, akkor a külföldi – jelen esetben az olasz és a magyar –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 27.

Külföldi magánszemélyek kötelezettségei és jogosultságai

Kérdés: Egy kínai állampolgárságú tanárnő 2009-től folyamatosan Budapesten, a Konfucius Intézetben dolgozik, kiküldetés keretében. A kiküldetése még előreláthatóan további 2 évig tart. Kiskorú gyermeke vele együtt Magyarországon tartózkodik, és általános iskolai tanulmányokat folytat. A tanárnő Magyarországon saját tulajdonú lakással rendelkezik, amely az ő és gyermeke itteni bejelentett lakóhelye is egyben. A 76 éves kínai állampolgárságú nagymama (kínai nyugdíjas) szintén velük együtt Magyarországon él, mindhárman tartózkodási engedéllyel rendelkeznek. Hogyan alakulnak a társadalombiztosítási kötelezettségek és jogosultságok?
Részlet a válaszából: […] ...havi 31 500 forintot, illetve naptári napokra annak harmincadrészét, napi 1050 forintot. A Tbj-tv. az ellátásokra jogosultság feltételéül biztosítási jogviszonyt ír elő, de annak formájára, tartalmára nézve már nem szab korlátot. A biztosított személy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Ciprusi illetőségű anyavállalat által fizetett megbízási díj közterhei

Kérdés: Egy magyar cég többségi tulajdonosa egy ciprusi cég. A ciprusi cég a magyar cégtől kapott osztalékból magyar magánszemélyeknek fizet megbízási díjat, igazgatótanácsi térítésként, de a megbízási díjat nem a magyar biztosítási jogviszonyukkal összefüggésben kapják, annak ellenére, hogy a magyar magánszemélyek azonosak a ciprusi cég magyar leányvállalatának vezetőivel. Lehet-e ez a kifizetés Magyarországon bármilyen módon járulék- vagy ehoköteles? Mi a helyzet 2010. január 1-jétől, ha a ciprusi cég igazgatótanácsi ülésein a magyar magánszemélyek nem vesznek részt, de folyamatosan Magyarországról kommunikálnak az igazgatótanácsi tagságuk feladataival kapcsolatosan a ciprusi céggel, tehát a megbízást tulajdonképpen Magyarországon teljesítik?
Részlet a válaszából: […] ...a magyar leányvállalattal biztosítási jogviszonybanállnak, és feltételezhetően Magyarországon van a lakóhelyük is. Ciprus azEurópai Unió tagja, így országaink viszonylatában a 1408/71/EGK rendeletelőírásait kell alkalmazni, melynek 13. cikke értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 15.

Kettős állampolgár megbízási díja

Kérdés: Kettős állampolgár (magyar-francia), akinek állandó lakóhelye Párizs, megbízási szerződés keretében fordítói munkát végzett 16 órában, a megbízási díja meghaladja a minimálbér 30 százalékát. Kell-e a jövedelem után tb- és egyéni járulékot fizetni, illetve a kifizetőnek kell-e ehót fizetnie? Biztosítottá válik-e a külföldi Magyarországon amiatt, mert a jövedelme meghaladja a minimálbér 30 százalékát? Van-e szja-levonási kötelezettsége a kifizetőnek?
Részlet a válaszából: […] ...EU-csatlakozását követően az 1408/71/EGKrendeletet kell alkalmazni, mely a munkavállalók Közösségen belülifoglalkoztatása esetén irányadó társadalombiztosítási szabályokat tartalmazza.A közösségi rendelet értelmében a járulék fizetése akkor is csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 30.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...ha a társaság tevékenységében személyesen közreműködik, Egyéni vállalkozónak minősül az Ütv. hatálya alá tartozó ügyvéd, európai közösségi jogász azzal, hogy a változás a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

2003. évi járulékfizetési szabályok

Kérdés: 2003-ban hogyan változik a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás, valamint az egyéni járulékok százalékos mértéke?
Részlet a válaszából: […] ...járulék mértéke továbbra is 3 százalék.2003. január 1-jétől a foglalkoztatott nem fizet egészségbiztosítási járulékot a jubileumi jutalom, a végkielégítés, az újrakezdési támogatás, a titoktartási (hallgatás), a szabadságmegváltás jogcímen kifizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.