Német állampolgár ügyvezető

Kérdés: Német állampolgár magánszemély megbízási jogviszony keretében ügyvezetőként történő foglalkoztatása mellett mire figyeljen az a kettő nem kapcsolt viszonyban álló magyarországi társas vállalkozás, akik nem rendelkeznek külföldön telephellyel? A német ügyvezető Magyarországon lakcímmel nem rendelkezik, állandó lakóhelye és a létérdek központja Németországban van. Németországban nem rendelkezik állami egészségbiztosítással, csak magánnal, jövedelmet csak a kettő magyarországi székhelyű vállalkozás juttat részére, mindketten a minimálbér összegét többszörösen meghaladó összegben. A német ügyvezető tevékenységét a magyarországi jelenlétén túl az Unió területén több országból el tudja látni home office keretében, de egyik országban sem tölt 183 napot. Van valamilyen kötelezettsége a német állampolgárnak annak nyilvántartására, hogy az egyes országok területén milyen mértékű munkavégzés történt részéről? A1-es igazolás hiányában a magyar munkáltatókat milyen adók és járulékok terhelik? Van jelentősége annak, hogy az önálló jogkörű német ügyvezető egyedül vagy más, szintén önálló jogkörrel rendelkező magyar állampolgár ügyvezető mellett látja el tevékenységét?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt kezdjük az adózással. A kérdésben említett körülmények alapján – a német-magyar kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény (2011. évi LXXXIV. tv.) 14. cikkének előírásait figyelembe véve – a kapott jövedelem után az adófizetési kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

1956-ban született egészségkárosodott személy ellátásai

Kérdés: Rehabilitációs járadékra vagy rokkantsági nyugdíjra lesz-e jogosult az az 1956. október 9-én született nő, akinek táppénzes éve 2010. október 6-án lejár, és ezért beutalót kapott a szakértői bizottsághoz? Milyen feltételei vannak az ellátásnak, illetve dolgozhat-e majd a folyósítás mellett?
Részlet a válaszából: […] Annak a kérdésnek az előzetes megválaszolására, hogy azigénylő rokkantsági nyugdíjra vagy rehabilitációs járadékra lesz jogosult, azOrszágos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet állásfoglalása nélkülnincs lehetőség. Ugyanis az említett ellátásokra való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 10.

Rehabilitációs hozzájárulás

Kérdés: Kell-e rehabilitációs hozzájárulást fizetni az első negyedévre annál a munkáltatónál, ahol az átlagos állományi létszám 27 fő volt, amiből 1 fő rokkantnyugdíjas?
Részlet a válaszából: […] ...átlagos statisztikai állományi létszámot kell érteni (Ftv. 41/A. §).A megváltozott munkaképességű személy fogalmát a 8/1993. M-PM együttesrendelet határozza meg. E rendelet 30. § (2) bekezdése szerint az említettlétszámot egy tizedesjegyre kerekítve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 31.

Nyugdíjas munkavállaló tiszteletdíja

Kérdés: Mi a járulékalap összege abban az esetben, ha egy heti 10 órás részmunkaidőben, havi 20 000 forint munkabérért foglalkoztatott nyugdíjas munkavállaló részére negyedévente tiszteletdíjat is fizetnek? A tiszteletdíj összege 117 540 forint/negyedév a július-szeptember hónapokra vonatkozóan, aminek kifizetése utólag, október hónapban történt meg. A cég megfizeti a minimum-járulékalap utáni járulékokat.
Részlet a válaszából: […] ...képező jövedelemnek minősül, tekintve hogy annakösszege eléri a biztosítási kötelezettség – előzőekben részletezett -feltételéül szabott havi, illetve naptári napi összeghatárt. Így a tiszteletdíjteljes összege után meg kell fizetni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

Egyéni vállalkozás ápolási díj alatt

Kérdés: Folytathat-e keresőtevékenységet kiegészítő tevékenységű vállalkozóként az a személy, aki idős szülő ápolása miatt fizetés nélküli szabadságot kért? A fizetés nélküli szabadság ideje alatt "főállásúként" kaphatja-e az ápolási segélyt?
Részlet a válaszából: […] ...vagy tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását, ápolását végzi.Ápolási díjra jogosult a törvényi feltételek mellett az Európai Gazdasági Térség állampolgára és az Európai Gazdasági Térség állampolgárát ápoló hozzátartozó.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 6.

Rendszeres szociális járadékban részesülő személy foglalkoztatása

Kérdés: 50 százalékos rokkant, rendszeres szociális járadékban részesülő személy foglalkoztatása esetén milyen munkáltatói, illetve egyéni járulékfizetési kötelezettség keletkezik? A foglalkoztatás milyen hatással van a járadék folyósítására?
Részlet a válaszából: […] ...szociális járadék – a 8/1983. (VI. 29.) M-PM együttes rendelet alapján – annak a megváltozott munkaképességű dolgozónak jár, akinek munkaviszonyát megszüntetik, nem rehabilitálható, és az átmeneti járadékhoz szükséges feltételekkel nem rendelkezik, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.