Balesetitáppénz-jogosultság új munkáltató esetén

Kérdés: Jogosult baleseti táppénzre az a munkavállaló, aki 2015. szeptember hónaptól áll közalkalmazotti jogviszonyban egy költségvetési szervnél, és 2018. augusztus hónapban keresőképtelen állományba került, amely az orvos által kiadott igazolás szerint "1" kódú, azaz üzemi baleset következtében keletkezett? A munka-vállaló a korábbi munkahelyén szenvedett munkahelyi balesetet 2015. év elején, és ennek következtében több hónapig orvosi kezelés alatt állt. Kiterjed a keresőképtelenséget igazoló háziorvos szakmai kompetenciája arra, hogy szakmailag állást foglaljon abban, hogy az érintett munkavállaló jelen egészségi állapota összefüggésben áll-e a 3 évvel korábban történt üzemi balesettel, és ezért ő balesetitáppénz-ellátásra válik jogosulttá? Ha igen, milyen orvosi iratok, adatok alapján állapíthatja meg ezt? Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak abban az esetben, ha megkérdőjelezi az üzemibalesetitáppénz-jogosultságot, illetve a háziorvos döntését? A MÁK tájékoztatása szerint a kifizetett baleseti táppénz a jelenlegi munkáltató költségvetését terheli. Valóban meg kell térítenie az ellátást a jelenlegi munkáltatónak annak ellenére, hogy a baleset az előző foglalkoztatónál következett be, az érintett munkavállaló nem is tájékoztatta a munkáltatóját korábbi munkabalesetéről, illetve az előzetes és a munkaviszony alatt későbbiekben lefolytatott időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat az egészségi állapotát a betöltött munkakörére alkalmasnak ítélte meg? Amennyiben nem kell megtéríteni a teljes összeget, fennáll ebben az esetben a munkáltató megtérítési kötelezettsége a táppénz egyharmadának megfelelő összegre?
Részlet a válaszából: […] ...a házi gyermekorvos;– a járóbeteg-szakellátás orvosa, ha az intézményvezető erre feljogosította, és területileg vagy a háziorvos beutalása alapján a beteg ellátására illetékes;– az ideggondozó, ha az intézményvezető erre feljogosította;– a bőr-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 30.

Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető

Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] A kérdéssel kapcsolatosan először is utalnunk kell arra, hogy a munkavállalók tagállamok közötti kikül-detését uniós normák szabályozzák. A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet 12. cikkének (1) bekezdése értelmében kiküldetés akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

GYED-ben részesülő munkavállaló külföldi tartózkodása

Kérdés:

Hogy alakul az egészségügyi ellátásra való jogosultság, ha a magyar biztosított GYED-folyósítás alatt Németországban létesít lakóhelyet? Hogyan tudja igénybe venni az orvosi ellátást Magyarországon, illetve Németországban, ha az állandó lakóhelye Magyarországon fennmarad? Jelentheti továbbra is a munkáltató a havi bevallásban, hogy a munkavállalónak a GYED folyósítása alatt nincs munkavégzési kötelezettsége, ha Magyarországon felfüggesztik az ellátás folyósítását, mert Németország lesz a családtámogatásban illetékes tagállam? Kérvényezheti Magyarországon az S1 dokumentum kiállítását annak érdekében, hogy ne csak sürgősségi ellátásra legyen jogosult Németországban? Befolyásolja a magyarországi biztosítási jogviszonyát, ha a férje révén családi biztosítás keretein belül jogosult lenne Németországban teljes körű orvosi ellátásra?

Részlet a válaszából: […] ...a magyar egészségügyi szolgáltatás, ami alapján az édesanyát külföldön a magyarországi jogviszonyára tekintettel valóban csak az EU Kártya alapján illetné meg egészségügyi szolgáltatás, aminél jóval előnyösebb, ha a családi biztosítás alapján veszi igénybe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 31.

Francia állampolgárságú diák magyarországi gyakorlata

Kérdés:

Milyen dokumentumok szükségesek abban az esetben, ha egy mezőgazdasági vállalkozásnál a gyakorlati idejét tölti egy 19 éves francia állampolgárságú középiskolai tanuló? A gyakorlati idő összesen 2-3 hónap, amelyet két részletben tölt le a diák, az első részét júliusban, a másodikat szeptemberben szeretné megkezdeni. Szükséges ebben az esetben megbízólevél az iskolától? Kell tartózkodási engedély, illetve igényelni kell adó­azonosító jelet és taj-számot? Kell fizetni bért, ösztöndíjat vagy bármilyen egyéb díjat a diák számára ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] ...francia állampolgárságú tanuló EGT-állampolgárként érvényes úti okmánnyal vagy személy­azonosító igazolvánnyal jogosult beutazni Magyar­ország területére. Ugyanezen törvény 5. §-a úgy rendelkezik, hogy a beutazástól számított kilencven napot meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 23.

Kettős állampolgár megbízási díja

Kérdés: Kettős állampolgár (magyar-francia), akinek állandó lakóhelye Párizs, megbízási szerződés keretében fordítói munkát végzett 16 órában, a megbízási díja meghaladja a minimálbér 30 százalékát. Kell-e a jövedelem után tb- és egyéni járulékot fizetni, illetve a kifizetőnek kell-e ehót fizetnie? Biztosítottá válik-e a külföldi Magyarországon amiatt, mert a jövedelme meghaladja a minimálbér 30 százalékát? Van-e szja-levonási kötelezettsége a kifizetőnek?
Részlet a válaszából: […] ...EU-csatlakozását követően az 1408/71/EGKrendeletet kell alkalmazni, mely a munkavállalók Közösségen belülifoglalkoztatása esetén irányadó társadalombiztosítási szabályokat tartalmazza.A közösségi rendelet értelmében a járulék fizetése akkor is csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 30.

Nyugdíjazással kapcsolatos munkáltatói feladatok

Kérdés: Milyen feladatai vannak a munkáltatónak a dolgozó nyugdíjba vonulásával kapcsolatban? Mit kell tennie akkor, ha a nyugellátást visszamenőlegesen állapították meg, de a dolgozó folyamatosan tovább dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...járadék – 83/1987. MT rendelet,– átmeneti ésrendszeres szociális járadék, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka8/1983. EüM-PM. együttes rendelet,– kárpótlási jegyekéletjáradékra váltása – 1992. évi XXXI. tv.,– egyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 15.

Családtámogatással kapcsolatos kifizetőhelyi teendők

Kérdés: Változtak-e a családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos kifizetőhelyi teendők az uniós csatlakozás miatt?
Részlet a válaszából: […] ...a családtámogatási kifizetőhelyek felügyeletét ellátó MÁK által kiküldött körlevélben találjuk meg:"Hazánk 2004. május 1-jei Európai Unióhoz történő csatlakozásával egy időben módosult a Cst., valamint a Cst. R. [A törvénymódosítás a 2004. április 26-ai 56...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 12.

Német állampolgár biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Társadalombiztosítás szempontjából milyen kötelezettségei vannak a munkáltatónak az után a német állampolgár személy után, aki Magyarországon heti 4 órában szeretne dolgozni, és Németországban teljes körű biztosított?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettséget is teljesítenie kell a foglalkoztatónak.Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az EU-hoz történő csatlakozás időpontjától megváltozik a Tbj-tv.-ben a külföldi fogalma, s ez nagymértékben befolyásolja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...ha a társaság tevékenységében személyesen közreműködik, Egyéni vállalkozónak minősül az Ütv. hatálya alá tartozó ügyvéd, európai közösségi jogász azzal, hogy a változás a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Keresőképtelenség igazolása

Kérdés: Nyugdíjas munkavállaló keresőképtelen beteg. Az első 15 munkanapra betegszabadság címén távolléti díjban részesült. A betegszabadság lejártát követően is keresőképtelen, de táppénzre nem jogosult. Milyen igazolással igazolhatja a keresőképtelenségét?
Részlet a válaszából: […] ...orvosa csak akkor bírálhatja el a keresőképtelenséget, ha a járóképes beteg ellátására területileg vagy a háziorvos beutalása alapján illetékes.(6) Amennyiben a keresőképtelenséget nem a biztosított vagy gyermekének háziorvosa állapítja meg, úgy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.
1
2