7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Szolgálati idő rokkantsági ellátáshoz
Kérdés:
Melyek azok a szolgálati idők, amelyeket a rokkantsági ellátás megállapításához figyelembe vesznek?
2. cikk / 7 1953-ban született személy nyugellátása
Kérdés: Elmehet korhatár előtti nyugdíjba egy 1953. július 23-án született személy, aki 47 év igazolt munkaviszonnyal rendelkezik?
3. cikk / 7 1952-ben született férfi nyugellátása
Kérdés: Mikor mehet legkorábban előrehozott öregségi nyugdíjba az az 1952. augusztus 22-én született férfi, aki rendelkezik 40 év munkaviszonnyal, és jelenleg egy egyszemélyes kft.-ben dolgozik?
4. cikk / 7 Közszolgálati jubileumi jutalom
Kérdés: Közszolgálati jogviszonyban jubileumi jutalomra való jogosultság szempontjából beszámítható időtartamnak minősül-e a szövetkezeti tag munkavégzéssel járó jogviszonya? (Az érintett személy egy vegyesipari szövetkezetnél volt tagsági jogviszonyban 1981 és 1987 közötti időtartamban.)
5. cikk / 7 EU-kártya használata
Kérdés: Hogyan használható a gyakorlatban az EU-kártya, és milyen sajátosságok vannak a különböző országokban?
6. cikk / 7 Nyugdíjazással kapcsolatos munkáltatói feladatok
Kérdés: Milyen feladatai vannak a munkáltatónak a dolgozó nyugdíjba vonulásával kapcsolatban? Mit kell tennie akkor, ha a nyugellátást visszamenőlegesen állapították meg, de a dolgozó folyamatosan tovább dolgozik?
7. cikk / 7 Külföldön szerzett szolgálati idő
Kérdés: 1975-ben született, munkavállalási engedély alapján több éve Olaszországban dolgozó – és ott a kötelező járulékokat megfizető – férfi munkavállaló a továbbiakban Magyarországon szeretne dolgozni. Van-e valamilyen lehetőség arra, hogy a befizetett járulék alapján a hazaköltözés előtt egy összegben megkapja azt a nyugdíjat, amelyre Olaszországban jogosulttá vált? Abban az esetben, ha ez a lehetőség nem adott, hogyan tud a külföldi évek alapján szolgálati időt szerezni, illetve milyen okmányokat kell beszereznie, hogy a későbbiekben igazolni tudja a munkaviszonyát? Van-e valamilyen biztosíték arra, hogy ez az időszak majd a nyugdíjszámításnál figyelembevételre kerül? Hogyan változik a helyzet abban az esetben, ha nem az Európai Unió tagállamában történik a munkavállalás?