Német állampolgár ügyvezető

Kérdés: Német állampolgár magánszemély megbízási jogviszony keretében ügyvezetőként történő foglalkoztatása mellett mire figyeljen az a kettő nem kapcsolt viszonyban álló magyarországi társas vállalkozás, akik nem rendelkeznek külföldön telephellyel? A német ügyvezető Magyarországon lakcímmel nem rendelkezik, állandó lakóhelye és a létérdek központja Németországban van. Németországban nem rendelkezik állami egészségbiztosítással, csak magánnal, jövedelmet csak a kettő magyarországi székhelyű vállalkozás juttat részére, mindketten a minimálbér összegét többszörösen meghaladó összegben. A német ügyvezető tevékenységét a magyarországi jelenlétén túl az Unió területén több országból el tudja látni home office keretében, de egyik országban sem tölt 183 napot. Van valamilyen kötelezettsége a német állampolgárnak annak nyilvántartására, hogy az egyes országok területén milyen mértékű munkavégzés történt részéről? A1-es igazolás hiányában a magyar munkáltatókat milyen adók és járulékok terhelik? Van jelentősége annak, hogy az önálló jogkörű német ügyvezető egyedül vagy más, szintén önálló jogkörrel rendelkező magyar állampolgár ügyvezető mellett látja el tevékenységét?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt kezdjük az adózással. A kérdésben említett körülmények alapján – a német-magyar kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény (2011. évi LXXXIV. tv.) 14. cikkének előírásait figyelembe véve – a kapott jövedelem után az adófizetési kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Rehabilitációs járadékban részesülő társas vállalkozó jogállása

Kérdés: Kiegészítő tevékenységű társas vállalkozónak minősül-e egy rehabilitációs járadékban részesülő személy?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történőalkalmazásáról szóló közösségi rendelet, illetőleg az Európai GazdaságiTérségről szóló Egyezményben részes tagállam jogszabályai alkalmazásával sajátjogú öregségi, rokkantsági,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 23.

1952-ben született közalkalmazott

Kérdés: Mikor kezdheti meg a felmentési idejét az előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételéhez az az 1952. október 4-én született közalkalmazott, aki 1967. december 1. óta folyamatos munkaviszonnyal rendelkezik, amelyből 20 év közalkalmazotti jogviszony, ebből 5 év a jelenlegi munkahelyén? Milyen juttatásokra lesz jogosult a munkavállaló egy esetleges munkáltatói felmondás esetén?
Részlet a válaszából: […] ...önálló vállalkozókra és családtagjaikra történőalkalmazásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó személy esetében -EU/EGT-államban, ideértve Svájcot is,– sem – a szociálpolitikai (szociális biztonsági) egyezményhatálya alá tartozó személy (ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 23.

Rokkantsági nyugdíjas munkavállaló keresetének bejelentése

Kérdés: Mely esetekben és milyen módon kell bejelentenie a folyósító szerv felé a rokkantsági nyugdíj melletti keresetét az ellátásban részesülő munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] ...folytat, akkor az ebből származó jövedelmet az ellátás megszüntetésekor a keresetvizsgálatnál figyelembe kell venni. Külföldön értjük EU/EGT államot és Svájcot is, ha a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 1.

Rokkantsági nyugdíjas munkavállaló jövedelmének bejelentése

Kérdés: Mely esetekben kell bejelenteni az ellátás melletti munkából származó jövedelmét egy rokkantsági nyugdíjas munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] ...folytat, akkor az ebből származó jövedelmet az ellátás megszüntetésekor a keresetvizsgálatnál figyelembe kell venni. Külföldön értjük EU/EGT államot és Svájcot is, ha a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 18.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] ...időt szerzett, ésbiztosítással járó jogviszonyban nem áll. Biztosította) a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt,európai parlamenti képviselőt is), közalkalmazotti, illetőleg közszolgálatijogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Üzemi baleset

Kérdés: Mi a teendője a cégnek abban az esetben, ha egy munkavállalója munkaidőben, munkaköri feladatait intézve közúti balesetet szenvedett?
Részlet a válaszából: […] ...ide nem értve amunkaszüneti napra járó távolléti díjat –, valamint az az időtartam, amelyreazt kifizették,– a törzsgárda és a jubileumi jutalom, a végkielégítés,valamint a bármilyen jogcímen adott segély.Ha a baleseti táppénz összegének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 8.

2003. évi járulékfizetési szabályok

Kérdés: 2003-ban hogyan változik a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás, valamint az egyéni járulékok százalékos mértéke?
Részlet a válaszából: […] ...járulék mértéke továbbra is 3 százalék.2003. január 1-jétől a foglalkoztatott nem fizet egészségbiztosítási járulékot a jubileumi jutalom, a végkielégítés, az újrakezdési támogatás, a titoktartási (hallgatás), a szabadságmegváltás jogcímen kifizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.