Hiányzó szolgálati idő

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak szolgálati idő szerzésére annak a személynek, aki 65 éves koráig nem gyűjti össze a 20 év szolgálati időt?
Részlet a válaszából: […] A nyugdíjba vonulásig szolgálati idő szerezhető biztosítási jogviszony létesítésével, vagy szolgálati idő szerzése céljából kötött megállapodással.Biztosítási jogviszony jön létre munkaviszony, egyéni vállalkozói, társas vállalkozói, állami projektértékelői...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 3.

Kft. tagjainak biztosítása

Kérdés: Hogyan kell elbírálni egy újonnan alakult kft. három tagjának biztosítási jogviszonyát abban az esetben, ha mindhárman közreműködnek a cég tevékenységében, és ellátják az ügyvezetői tevékenységet is? Az egyik tag magyar állampolgár, a nők kedvezményes nyugdíjában részesül, a másik szintén magyar állampolgár tag korhatár előtti ellátást kap, a harmadik tag pedig kínai állampolgár, aki Magyarországon foglalkoztatási célú tartózkodási engedéllyel tartózkodik, és hazájában semmilyen jogviszonnyal nem rendelkezik. Nyugdíjasnak minősíthető a nők kedvezményes nyugdíjában, illetve a korhatár előtti ellátásban részesülő tag?
Részlet a válaszából: […] A kérdés meglehetősen összetett, tekintettel arra, hogy a tagok szabadon megválaszthatják, hogy milyen jogviszonyban vesznek részt a társaság tevékenységében, ez a választásuk pedig kihat az ügyvezetői jogviszony biztosításának elbírálására is. Nézzük meg sorban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 21.

Munkaerőpiacra lépők

Kérdés: 2024. augusztus 1-jétől valóban csak másfél évig vehető igénybe a munkaerőpiacra lépők után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény? Amennyiben igen, akkor hol található az erre vonatkozó jogszabály, tekintettel arra, hogy a Szocho-tv. nem tartalmaz ilyen jellegű módosítást?
Részlet a válaszából: […] A Szocho-tv. kérdésben érintett rendelkezésének (11. §) módosítását valóban hiába keressük a jogszabályban, mert a változást nem törvénymódosítás, hanem a 182/2024. Korm. rendelet tartalmazza, amely a veszélyhelyzet fennállásának a tartamára némileg átírja az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 6.

Betéti társaság 65. életévét betöltött beltagjának személyes közreműködése

Kérdés: Közreműködhet személyesen díjazás nélkül egy betéti társaság 65. életévét betöltött beltagja, aki nem kérte az öregségi nyugdíj megállapítását, mert rokkantsági ellátásban részesül, és ez kedvezőbb a számára? A tag korábban nem működött közre, de most egy munkavállaló kilépése miatt ez szükségessé vált. Módosítani kell ebben az esetben a társasági szerződést, ha az eddig nem tartalmazta a személyes munkavégzést? Be kell jelenteni a személyes közreműködést a ’T1041-es nyomtatványon, és ha igen, akkor milyen jogviszonyban? Kell valamilyen közterhet fizetni a személyesen közreműködő tag után ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Mielőtt rátérnénk a konkrét kérdésekre, egy dolgot szükséges tisztáznunk, nevezetesen, hogy az érintett a változásokat megelőzően milyen jogviszonyban állt a társaságnál. Beltagról van ugyanis szó, aki az esetek többségében egyben ügyvezető is. Amennyiben az ügyvezetést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 16.

Munkaerőpiacra lépő

Kérdés:

Valóban munkaerőpiacra lépőnek minősül az a részmunkaidős munkavállaló, aki most lépett be a munkáltatójához, a „B” Kft.-hez, de mellette az „A” kft.-nél is munkaviszonyban áll, ahol jelenleg GYED-ben részesül? A „B” kft. kapott egy igazolást a NAV-tól a kedvezményről, de nem biztos annak helyességében, tekintettel a másik cégnél fennálló munkaviszonyra.

Részlet a válaszából: […] A Szocho-tv. 11. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint munkaerőpiacra lépő az a magyar állampolgár, aki a NAV rendelkezésére álló adatok szerint a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 275 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett a Tbj-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.

Nyugdíjkorhatárt betöltött, nyugellátásban nem részesülő egyéni vállalkozó

Kérdés:

Meg kell fizetnie a társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót átalányadózó egyéni vállalkozóként egy teljes munkaidős egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személynek, aki már betöltötte a 65. életévét, de nem vett igénybe nyugellátást?

Részlet a válaszából: […] A nyugdíjkorhatárt betöltött – de öregséginyugdíj-igényét nem érvényesítő személy – nem minősül nyugdíjasnak, így főszabály szerint semmilyen munkavégzésre irányuló jogviszonyában nem tekinthető a Tbj-tv. 4. §-ának 11. pontja szerint kiegészítő tevékenységet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Helyesen gondolja egy 65. életévét betöltött, rokkantsági ellátásban részesülő részmunkaidős munkavállaló, hogy a munkaviszonyában nem kell tőle társadalombiztosítási járulékot vonni? Állítása szerint az egyéni vállalkozásában sem kell járulékot fizetnie kiegészítő tevékenységű státusza miatt, az ügyintéző viszont eddig úgy tudta, hogy a rokkantsági ellátás alapján nem minősül nyugdíjasnak az abban részesülő, így vonta a járulékot, és a rehabilitációs ellátás szempontjából is figyelembe vette a dolgozót?
Részlet a válaszából: […] Az ügyintéző helyesen tudja, a rokkantsági (és rehabilitációs) ellátás a nyugdíjkorhatár betöltését követően sem minősül nyugellátásnak, és az ebben részesülő nem tekinthető nyugdíjasnak, így munkavállalóként nem mentesül a biztosítási és járulékfizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén

Kérdés:

Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?

Részlet a válaszából: […] A kérdezett személynek egyidejűleg fennálló két biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya van. A Tbj-tv. 42. §-ának (4) bekezdése értelmében, ha a társas vállalkozóként biztosított több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja vagy ügyvezetője, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Minimálbér évközi emelésének hatása az osztalék maximumösszegére és a kereseti korlátra

Kérdés:

Hogyan alakul az osztalék 2023. évi maximumalapja, illetve a korhatár előtti ellátásban részesülő munkavállaló éves kereseti korlátja a minimálbér 2023. december 1-jén történt emelésére tekintettel?

Részlet a válaszából: […] A Szocho-tv. 2. §-ának (2) bekezdése értelmében az 1. § (5) bekezdésének a)–e) pontjai alá tartozó jövedelmek – e körbe tartozik az osztalék is – esetében az adóalap-maximum a minimálbér 24-szerese, azzal, hogy e felső határt csökkenti a természetes személy 1....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Román nyugdíjban részesülő munkavállaló

Kérdés:

Mentesülhet a járulékfizetési kötelezettség alól egy román–magyar állampolgárságú, Romániából részlegesen előrehozott öregségi nyugdíjban részesülő (P10 nyugdíjkód) dolgozó, akinek egy általános iskolában történő alkalmazása óta vonják az illetményéből a társadalombiztosítási járulékot? Figyelembe vehető a jogviszony megállapítása során a román nyugdíj?

Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 4. §-ának 11. pontja értelmében kiegészítő tevékenységet folytató személy: a 6. § szerinti biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonyban keresőtevékenységet folytató saját jogú nyugdíjas személy, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.
1
2
3
38