Szociális hozzájárulási adó alapja

Kérdés: Miként kell értelmezni a Szocho-tv. 1. §-a (9) bekezdésének azt a rendelkezését, hogy adóalapot képez az a jövedelem is, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj-tv. alapján biztosítási jogviszony állt fenn, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától? Tudomásom szerint az összevont adóalapba tartozó adóelőleg-alapot képező jövedelmek - függetlenül attól, hogy milyen jogviszony alapján kerülnek kifizetésre - szociálishozzájárulásiadó-alapot képeznek.
Részlet a válaszából: […] Valóban, az esetek többségében nincs jelentősége annak, hogy az összevont adóalapba tartozó jövedelem biztosítási kötelezettségből származó jogviszony alapján került-e kifizetésre vagy sem. Így például, ha egy választott tisztségviselő vagy egy megbízási jogviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Munkabérletiltás érvényesítése kormányzati tisztviselő gyermeknevelési támogatásából

Kérdés: A kormányzati tisztviselő jövedelméből a végrehajtó folyamatban lévő munkabérletiltást érvényesít. A foglalkoztatótól igényelt, várhatóan utalásra kerülő gyermeknevelési támogatásból is levonható a végrehajtás alá vont tartozás, vagy ez a típusú kifizetés mentes a végrehajtás alól?
Részlet a válaszából: […] A kormányzati igazgatás gyermeket nevelő és családot alapító tisztségviselői élethelyzetének javítása érdekében a Kit. keretein belül a jogalkotó évente egy alkalommal gyermeknevelési támogatásra való jogosultságról rendelkezett.A gyermeknevelési támogatás összege a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén

Kérdés: Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?
Részlet a válaszából: […] A kérdezett személynek egyidejűleg fennálló két biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya van. A Tbj-tv. 42. §-ának (4) bekezdése értelmében, ha a társas vállalkozóként biztosított több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja vagy ügyvezetője, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Választott tisztségviselő biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Biztosítási kötelezettséget keletkeztet egy választott tisztségviselő havi 70.000 forint összegű rendszeres tiszteletdíja a 31 napos hónapokon, tekintettel arra, hogy ilyenkor az egy napra jutó összeg (70.000/31 = 2258 forint) nem éri el a minimálbér 30 százalékának harmincadrészét, azaz a 2320 forintot?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 6. §-a (1) bekezdésének f) pontja valóban akként fogalmaz, hogy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyre (e körbe tartozik a választott tisztségviselő is) akkor terjed ki a biztosítás, amennyiben "a tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.

Ügyvezetés külföldi egyetemi tanulmányok mellett

Kérdés:

Mentesül a közteherfizetési kötelezettségek alól egy kft. ügyvezetői teendőket ellátó tagja abban az esetben is, ha Franciaországban folytat egyetemi tanulmányokat? A tag nem rendelkezik más jogviszonnyal, a kft.-ben megbízási jogviszonyban végzi a tevékenységét, amelyért havonta 200 000 forint megbízási díjban részesül.

Részlet a válaszából: […] Először érdemes tisztázni azt, hogy az egyetemi tanulmányok időszakában – akár Magyarországon, akár az EU-ban tanul – az ügyvezető nem mentesül teljes mértékben a közteherfizetési kötelezettség alól, de a nappali tagozaton végzett tanulmányok ideje alatt valóban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Többes jogviszonyú társasági tag

Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] A kérdéssel kapcsolatban először is fel kell hívnunk a figyelmet egy jogi problémára. Az Ev-tv. 3. §-a (2) bekezdésének d) pontja értelmében ugyanis nem lehet egyéni vállalkozó, aki egyéni cég tagja, vagy gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja. A betéti társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Járulékfizetési kötelezettség albán jogviszony alapján

Kérdés: Keletkezik valamilyen járulékfizetési kötelezettsége Magyarországon egy albán gazdasági társaságban betöltött felügyelőbizottsági tagsága révén szerzett jövedelme után a magánszemélynek abban az esetben, ha egyébként egy magyar kft. munkaviszonyban álló ügyvezetője, és így rendelkezik biztosítási jogviszonnyal?
Részlet a válaszából: […] Hazánknak Albániával hatályos szociális biztonságról szóló egyezménye van. A 2015. évi XVIII. törvénnyel kihirdetett egyezmény 8. cikkének (2) bekezdése értelmében az a személy, aki az egyik Szerződő Fél felségterületén munkavállalóként, a másik Szerződő Fél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 16.

Tiszteletdíj

Kérdés: Törvényesen jár el a lakásfenntartó szövetkezet abban az esetben, ha a tiszteletdíjat nettóban fizeti ki? Hány százalék járulékot kell befizetnie a munkaadónak a nettóban kifizetett, havonként folyósított tiszteletdíj után?
Részlet a válaszából: […] A kifizetésre minden esetben "nettóban" kerül sor, hiszen a kifizetőnek a jövedelmet terhelő személyi jövedelemadót, illetve az esetleges járulékokat le kell belőle vonnia.A kérdésben választott tisztségviselőről van szó, akire a Tbj-tv. 5. §-ának (2) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 5.

Kft. ügyvezetőjének közterhei

Kérdés: Milyen összegű levonások terhelik egy kft. megbízási jogviszonyban foglalkoztatott ügyvezetője részére kifizetett díjat abban az esetben, ha a díj nem éri el a minimálbér 30 százalékát, és az ügyvezető egyéni vállalkozóként a minimálbért meghaladó havi vállalkozói kivétje után fizeti meg a közterheket? Milyen közteherfizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a társaságot? Igénybe vehetők az adó- és járulékkedvezmények? Mennyiben változna a fizetési kötelezettség, ha a tag főállású munkaviszonyban látná el a feladatait, havi 300 000 forint munkabér ellenében, és egyéni vállalkozását emellett továbbra is folytatná?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből hiányzik egy lényeges információ, mégpedig az, hogy a kft. ügyvezetője tagja-e a társaságnak, vagy sem. Ugyanis teljesen eltérő szabályok vonatkoznak rá annak függvényében, hogy a társaság ügyvezetését tulajdonosként vagy üzletrésszel nem rendelkező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 23.

Betéti társaság nyugdíjas végelszámolója

Kérdés: Felveheti egy összegben a megbízási díját a végelszámolás befejezése előtt a társaság végelszámolását végző nyugdíjas beltag, aki megbízási jogviszonyban végzi feladatait? Be lehet egy alkalommal vallani a '08-as bevallásban a megbízási díjat és járulékait?
Részlet a válaszából: […] A Ctv. 98. §-ának (2) bekezdése értelmében a végelszámolás kezdő időpontjában a cég vezető tisztségviselőjének megbízatása megszűnik. A végelszámolás kezdő időpontjától a cég önálló képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselőjének a végelszámoló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.
1
2
3
4