Álláskereső személy keresőtevékenysége

Kérdés: Hogyan befolyásolja az álláskeresési járadék folyósítását, ha az állást kereső személy megbízási díjat kap óraadóként, vagy alkalmi munkavállalóként foglalkoztatják, illetve ha egyéni vállalkozást indít?
Részlet a válaszából: […] Az álláskeresési járadékról az Flt. rendelkezik. A törvény 28. §-a (1) bekezdésének g) pontja értelmében megszűnik a járadék folyósítása, ha az álláskereső keresőtevékenységet folytat a keresőtevékenység kezdőnapjától.A törvény szerint keresőtevékenység –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 8.

Foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszáma

Kérdés: Hogyan kell az Szt. szerinti átlagos létszámot számítani 2021. január 1-jétől, milyen jogviszonyok számítanak a foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszámába? Hogyan számítanak például a felügyelőbizottsági tagok, akik tiszteletdíjat kapnak, de nem végeznek munkát, az egyszerűsített foglalkoztatottak vagy a fizetés nélküli szabadságon lévő kismamák?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. korábbi előírásai a különböző határértékek számításánál eltérő létszámfogalmakat (átlagos statisztikai létszám, átlagos állományi létszám) használtak. Az egyértelmű jogértelmezés és alkalmazás érdekében vált indokolttá és szükségessé egységesen az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 9.

Kft.-tag rokkantsági ellátása

Kérdés: Elegendő néhány nap fizetés nélküli szabadságot igényelnie egy egyszemélyes kft. munkaviszonyban álló ügyvezetőjének, annak érdekében, hogy rokkantsági ellátásra váljon jogosulttá?
Részlet a válaszából: […] A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira való jogosultságnak egyik feltétele valóban az, hogy az igénylő ne folytasson keresőtevékenységet [2011. évi CXCI. tv. 2. § (1) bekezdés b) pontja], legalábbis azon a napon, amely naptól az ellátás folyósítását kéri...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 15.

Társas vállalkozó FEOR-száma

Kérdés: Milyen FEOR-számmal kell bejelenteni azt a társas vállalkozót, aki ügyvezetői jogkörrel rendelkezik, személyesen közreműködik a társaság tevékenységében, és járulékait társas vállalkozóként a garantált bérminimum után fizeti meg?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük az idevágó társadalombiztosítási jogszabályok ismertetésével. A Tbj-tv. 4. §-a d) pontjának 1. alpontja értelmében társas vállalkozónak minősül a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közös...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 28.

Jogosultság passzív táppénzre és munkanélküli-ellátásra

Kérdés: Munkaviszonya megszűnése esetén jogosult lesz-e passzív jogon táppénzre, illetve munkanélküli-ellátásra az a heti 40 órás munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló, akinek a munkaviszonya hamarosan közös megegyezéssel megszűnik, azonban 30 százalékos tulajdonrésze van egy másik kft.-ben, amelynek ügyvezetője is, de juttatásban nem részesül, mivel személyesen nem működik közre?
Részlet a válaszából: […] A passzív táppénzzel nincs "gond", ugyanis a táppénz a keresőképtelenségtartamára minden megszorítás nélkül jár a dolgozó részére, legfeljebb azonban amunkaviszonyának megszűnését követően 30 napon át [Eb-tv. 46. § (1)bekezdésének a) pontja]. Más a helyzet azonban a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 10.

Kft. ügyvezetőjének jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban láthatja el az ügyvezetői teendőket egy kft. többségi tulajdonosa? Melyik jogszabályokat kell használni a jogviszony elbírálása során?
Részlet a válaszából: […] A lehetőségek számbavételénél elsődlegesen a Gt.előírásaiból kell kiindulnunk. Ennek 22. § (2) bekezdése alapján az ügyvezetőiteendők ellátására a) a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályait (társasági jogijogviszony) vagyb) a munkaviszonyra irányadó szabályokatkell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 12.

Betéti társaság üzletvezetőjének jogállása

Kérdés: Helytelenül járt-e el az a betéti társaság, amely üzletvezetésre egyedül jogosult beltagja részére havi 18 000 forint összegű megbízási díjat fizet, tekintettel arra, hogy a társasági szerződésben nincs rögzítve, hogy feladatait munkaviszony keretében látja el. A minimálbér alapulvételével kellett volna megfizetni a közterheket, ha a tagnak semmilyen más biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya nincs?
Részlet a válaszából: […] Az említett betéti társaság üzletvezetője tevékenységét(amely nem minősül személyes közreműködésnek) a Gt. 22. § (3) bekezdésértelmében választott tisztségviselőként láthatja el. A választotttisztségviselőre [a Tbj-tv. 5. § (2) bekezdése alapján] abban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 22.

Megbízási díj járulékkötelezettsége

Kérdés: Kell-e társadalombiztosítási járulékot fizetni egy vállalkozás személyes közreműködésre nem kötelezett tagjának, munkavállalójának, illetve nyugdíjas ügyvezetőjének adott, a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó megbízási díja után?
Részlet a válaszából: […] A megbízási jogviszonyban munkavégző személyre, illetve aválasztott tisztségviselőre – ez utóbbi körbe tartozik az ügyvezetői teendőketnem munkaviszony keretében ellátó személy – nem terjed ki a biztosítás, ha ajárulékalapot képező (adóelőleg számításánál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 2.

Többes jogviszonyú társas vállalkozó

Kérdés: Végezhet-e társas vállalkozóként is munkát egy 2006. október 1-jétől működő kft. ügyvezetője, aki havonta a minimálbér összegének megfelelő tiszteletdíjat kap? Hogyan alakul ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. alkalmazásának egyik alapelve, hogy a biztosításikötelezettséget minden jogviszonyban külön-külön kell elbírálni. Ezt alkalmazvaa kérdésben említett személy esetében, a következő megállapításokat tehetjük.Egyrészt választott tisztségviselőként ellátja az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

Szakképzési hozzájárulás alapjának meghatározása

Kérdés: A betegszabadság idejére fizetett távolléti díjat bérköltségként (54) vagy személyi jellegű egyéb kifizetésként (55) kell könyvelni? Beletartozik-e a szakképzési hozzájárulás alapjába a betegszabadság díjazása?
Részlet a válaszából: […] Az idézett 2002/52. Adózási kérdés foglalkozik ezzel atémával: "2002/52. Adózási kérdésbérköltség fogalma a szakképzési hozzájárulás alapjánakmeghatározásához[2001. évi LI. törvény 3. § (1) bekezdés; 2000. évi C.törvény 79. § (2) bekezdés]A szakképzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.
1
2