Kettős állampolgárságú kft.-tagok jogviszonya

Kérdés: Milyen járulékokat kell levonni, és mit kell megfizetni egy kft. kanadai-magyar kettős állampolgárságú, 60 százalékos tulajdoni részesedéssel bíró ügyvezetőjének fizetett havi 71 500 forint összegű díjazásból, aki 1931-ben született, Kanadában nyugdíjra jogosult, és a társaságban személyesen közreműködik? Milyen járulékfizetési kötelezettsége van a másik, 40 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tagnak, aki szintén kettős állampolgár, de még nem nyugdíjas? Hogyan változik a helyzet, ha az ügyvezető megbízás alapján látja el tevékenységét havi 3000 forint megbízási díjért, és tagi jövedelmet nem kap? Szerepelnie kell-e ennek a társasági szerződésben, vagy elég a taggyűlési határozat? A másik tag egyáltalán nem működne közre a továbbiakban a társaság tevékenységében. Jogosultak lesznek-e egészségügyi szolgáltatásra, ha állandó lakcímük Kanada, de tartózkodási helyük Magyarország, és lakcímkártyával is rendelkeznek?
Részlet a válaszából: […] Belföldinek minősülő személyekről – bejelentett lakcímmelrendelkező magyar állampolgárokról – van szó a kérdésben, akik kft. tagjaként atársaságban személyesen közreműködnek, azaz társas vállalkozónak minősülnek.Mégpedig főfoglalkozású társas vállalkozónak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 10.

Főállású anya személyes közreműködése

Kérdés: Egy társaság két 50-50 százalékos részesedéssel rendelkező magánszemély tulajdonában van. Az egyik tulajdonos jelenleg főállású anya, de ő látja el az ügyvezetői teendőket, ezen túl pedig a társaság tényleges árbevételszerző tevékenységében (munkaruhavarrás) is közreműködik. Köthető-e megbízási jogviszony a tényleges munkavégzésre havi 5000 forint összegű megbízási díj ellenében, ha az ügyvezetést is megbízási jogviszony keretében látja el, de ezért díjazásban nem részesül? Milyen közterheket kell megfizetni utána, és nem kerül-e veszélybe a gyermeknevelési támogatása?
Részlet a válaszából: […] Természetesen "járható" a kérdésben vázolt út is, demegítélésünk szerint lényegesen egyszerűbb (és kevésbé "támadható") volna, hamind az ügyvezetői teendőket, mind pedig a társaságban történő személyesközreműködést (heti 20 órás) munkaviszony keretében látná el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 29.

Angol állampolgárságú tagok biztosítása

Kérdés: Biztosítottá válnak-e azok az angol állampolgárok, akik Magyarországon betéti társaságot alapítottak, és Angliában magán-betegbiztosítással rendelkeznek? Hogyan alakul az ő esetükben a járulékfizetés?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt azt célszerű tisztázni, hogy az érintettekAngliában biztosítottak-e, azaz be tudják-e szerezni az E101-es igazolást. Akérdésből úgy tűnik, hogy nem, márpedig ebben az esetben biztosítási ésjárulékfizetési kötelezettségüket az általános szabályok szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 12.

Főiskolai hallgató beltag közterhei

Kérdés: Társas vállalkozóként kell-e valamilyen járulékot fizetnie egy betéti társaság beltagjának, aki főiskolai hallgató, és emellett egy sportegyesület tagja, ahonnan ösztöndíj címén jövedelme származik?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt azt kell megvizsgálnunk, hogy az említettbeltag milyen jogviszonyban áll a betéti társaságnál. Amennyiben– csak tulajdonos, de a társaság tevékenységében nemközreműködik, munkát nem végez, ezért díjazásban nem részesül, akkor velekapcsolatban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 16.

Társadalombiztosítási ellátásra jogosultság megszerzése

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak a társadalombiztosítási ellátás megszerzésére annak a magánszemélynek, akinek a 2007. január 7-én megszűnt munkanélküli-ellátása óta semmilyen bevételi forrása nincs, és egy betéti társaság kültagja, de semmilyen jogviszonyban nincs a társasággal?
Részlet a válaszából: […] Alapvetően háromféle lehetőség áll a rendelkezésre annakérdekében, hogy teljes körű biztosításra vagy legalább egészségügyiszolgáltatásra tegyen szert. Ezeket az alábbiakban foglaljuk össze.Az első legkézenfekvőbb megoldás, hogy tagsági viszonya alapjánszemélyesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 8.

Többes jogviszonyú társas vállalkozó

Kérdés: Végezhet-e társas vállalkozóként is munkát egy 2006. október 1-jétől működő kft. ügyvezetője, aki havonta a minimálbér összegének megfelelő tiszteletdíjat kap? Hogyan alakul ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...a személyes közreműködésretekintettel kiosztott járulékalapot képező jövedelem (de legalább a minimálbér,illetve ha a cég nem élt az Art. 17/A. §-ában meghatározott bejelentéslehetőségével, havi 125 ezer forint) alapulvételével szintén meg kell fizetni a29...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

Kft.-tagok jogviszonya

Kérdés: Egy kft.-nek két tulajdonosa van, a tulajdoni arány 10 százalék és 90 százalék. A 10 százalékos tulajdoni résszel rendelkező tag munkaviszony keretében ügyvezetői teendőket lát el 57 000 forint/hó munkabér ellenében, a 90 százalékos tulajdonos jelenleg GYES-en van, de napi 4 órában, munkaviszony alapján menedzseri munkakörben dolgozik, melyért havi 120 000 forintot kap. Számfejthető-e munkaviszonyban a tagok jövedelme, ha a társasági szerződés szerint nincs személyes közreműködési kötelezettségük?
Részlet a válaszából: […] A 10 százalékos tulajdoni résszel rendelkező ügyvezetőmunkaviszonyával nincs probléma, a társaság helyesen állapította meg ajogviszonyát.Sajnos ugyanez a 90 százalékos részesedéssel rendelkező tagesetében nem mondható el. Az Adó és Ellenőrzési Értesítő 2000. évi 3....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 3.

Végelszámoló kültag jogviszonya

Kérdés: Kell-e járulékot fizetni egy betéti társaság kültagjának attól az időponttól kezdődően, hogy a Cégbíróság végelszámolásra jelölte ki? A kültag a társaságban személyesen nem közreműködött, de miután a beltag meghalt, a kültag egyedül maradt, így a Cégbíróság a vállalkozás megszüntetését rendelte el, és a kültagot jelölte ki végelszámolónak.
Részlet a válaszából: […] A betéti társaság bel- és kültagját a Tbj-tv. 4. § d) 1.alpontja értelmében akkor kell társas vállalkozónak tekinteni, ha a társaságtevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszonyvagy megbízási jogviszony keretében történik.Jelen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 8.

Külföldi ügyvezető közterhei

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a cégnek, illetve a tagnak egy magyar kft. izraeli állampolgárságú, tartózkodási engedéllyel rendelkező tagja után, ha ügyvezetői tevékenységére tekintettel jövedelmet vesz fel? Hogyan alakul mindez, ha román állampolgárról van szó?
Részlet a válaszából: […] Külföldi részvétellel működő gazdasági társaság külföldinek minősülő tagjairól van szó, akikre 2004. május 1. előtt a Tbj-tv. 13. § c) pontja alapján eleve nem terjedt ki a biztosítás. E jogszabályi hely uniós csatlakozásunkkal egy időben hatályát vesztette, azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 14.

Kft. közterhei különböző jogviszonyokban

Kérdés: Egy kft. két 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező taggal működik. Az egyik tag nyugdíjas, a másik főállású anya. A céget egy munkaszerződés alapján működő ügyvezető vezeti, akinek nincs tulajdoni része a cégnél. Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a vállalkozást?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő személyek közül az ügyvezető társadalombiztosítási jogállását a legegyszerűbb megítélni: munkaviszonya alapján biztosított, ennek megfelelően az általános szabályok szerint kell fizetni munkabére után a 29 százalék tb-, a 8,5 százalék nyugdíj- és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 20.
1
2