Beteg gyermek miatti leszázalékoltatás

Kérdés:

Van valamilyen lehetősége a szülőnek a pszichiátriai beteg gyermeke részére ellátás igénylésére, tekintettel arra, hogy a betegsége miatt a gyermek nem tud munkát találni? Elindítható a leszázalékoltatás ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] A kérdéses esetre megoldást a nyugdíjszerű ellátások tekintetében a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai vagy a rokkantsági járadék jelenthet. Az említett ellátások igénybevételének egyik alapfeltétele a jogszabályban meghatározott mértékű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 18.

Főállású anya szülése

Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult az a munka-vállaló, aki 2018. március 24-től fizetés nélküli szabadságot kért és kapott 2019. március 24-ig, mert 3 kiskorú gyermekére tekintettel főállású anyaként otthon kívánt maradni, azonban közben ismét várandós lett? Érdemes megszakítania a fizetés nélküli szabadságot, és táppénzt igényelni, vagy mindenképpen csak GYES-re lehet jogosult? A szülés várható időpontja 2019. április hónap.
Részlet a válaszából: […] Mielőtt az ellátások (csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) összegéről adnánk tájékoztatást, először nézzük meg az azokra való jogosultságot, amely elsősorban a biztosításban töltött idő függvénye.A munkavállaló jelenleg fizetés nélküli szabadságon van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 18.

Ellátások második gyermek születésekor

Kérdés: Érdemes fellebbeznie, és ha igen, milyen indokkal annak az édesanyának, akinek a 2017. október 2-án született második gyermekére tekintettel igényelt csecsemőgondozási-díj-igényét elutasították? Az édesanya korábban szabadfoglalkozású megbízási szerződéses jogviszonyban állt 2015. július 31-ig, 2015. augusztus 3-tól táppénzben, majd azt követően első gyermeke születésére tekintettel terhességi--gyermekágyi segélyben és gyermekgondozási díjban részesült. A korábbi foglalkoztató tájékoztatása szerint rendelkezésre áll egy 2015. július 23-án kelt szakorvosi igazolvány, amely igazolja, hogy szükséges a munkavállaló táppénzes állományba vétele, de egy adminisztratív tévedés miatt a táppénz kezdő időpontja csak 2015. augusz-tus?3-a hétfő, pedig már 2015. július 24-től jogosult lehetett volna az ellátásra.
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához először a biztosítási kötelezettséget kell rendezni, és az első gyermek után igénybe vett ellátásokra való jogosultságot kell tisztázni.Általános szabály, hogy a biztosítás az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 17.

Ellátások örökbefogadás esetén

Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult az a házaspár, aki 2015. december 21-től két leánygyermeket fogadott örökbe, akik 2015. december 21-től 2016. január 21-ig 30 napon keresztül ún. kihelyezésen tartózkodtak náluk, és 2016. január 21-től hivatalosan is a gyermekeik? Az egyik kislány 2015. december 27-én töltötte be a 3. életévét, a másik gyermek pedig 2016. február 26-án tölti be a 2. életévét.
Részlet a válaszából: […] Nézzük meg először, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai közül melyekre szerezhetnek jogosultságot az örökbe fogadó szülők.Gyermekgondozási díjra jogosult a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését megelőzően két éven belül 365 napon át...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 23.

Táppénz alapja

Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja annak a munkavállalónak az esetében, aki 1998. április 15-től dolgozik jelenlegi munkahelyén, saját betegsége miatt 2013. július 23-tól táppénzre jogosult, amelynek kiszámításához az irányadó időszak a 2012. január 1-jétől 2013. július 22-ig, a számítási időszak pedig a 2012. január 1-jétől december 31-ig terjedő időtartam? A dolgozó 2012. évi jövedelme összesen 1 091 393 forint volt az alábbiak szerint:
besorolási illetmény: 818 026 Ft
távolléti díj ünnepre: 25 397 Ft
betegszabadságra járó távolléti díj: 45 514 Ft
bankszámla-költségtérítés: 45 802 Ft
kompenzáció: 157 200 Ft
Az OEP honlapjáról kinyomtatott 2013/5. tájékoztatóban leírtak szerint "Tényleges jövedelem: az a jövedelem, amely után a biztosítottnak pénzbeli egészségbiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége áll fenn."
A munkáltató 2012-ben valamennyi jövedelemből levonta a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, táppénzalapként azonban nem vette figyelembe sem a bankszámla-költségtérítés, sem a kompenzáció összegét. Helyesen történt a tájékoztatóban leírtaknak ellentmondó számítás?
Részlet a válaszából: […] A munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékét a 299/2011. Korm. rendelet tartalmazza. Feltételezzük, hogy a kompenzáció annak a béremelésnek az összege, melyet a dolgozó kapott. A biztosítottnak (munkavállalónak) ezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 10.

Kisadózó vállalkozások tételes adója

Kérdés: Milyen feltételekkel lehet egy vállalkozás kisadózó, és milyen összegű közterhet kell megfizetni ezen adózási forma alapján? Valóban igaz, hogy ezzel az adóval minden más közterhet ki lehet váltani?
Részlet a válaszából: […] Az Országgyűlés 2012. október 1-jén fogadta el a 2012. évi CXLVII. tv.-t, amely – többek között – a kisadózó vállalkozások tételes adójának bevezetéséről szól.Az adó alanya az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 27.

Rokkantsági járadékban részesülő munkavállaló táppénze

Kérdés: Jogosult-e táppénzre az a munkavállaló, akinek a részére 2008. október 1-jétől visszamenőleg rokkantsági járadékot állapítottak meg, tekintettel 80 százalékos egészségkárosodására? Az OEP tájékoztatása szerint a dolgozó csak betegszabadságra jogosult, táppénzre nem.
Részlet a válaszából: […] A rokkantsági járadék 1988. január 1-jétől kerültbevezetésre abból a célból, hogy a fiatalon teljesen munkaképtelenné váltszemélyek megélhetéséhez támogatást nyújtson. A 83/1987. MT. rendelet alapján, aki a 25. életéve betöltéseelőtt teljesen munkaképtelenné vált,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 21.

Választás napja

Kérdés: Melyik törvény tartalmazza azt a rendelkezést, hogy csökken a szülési szabadság időtartama, és hogy a szülési szabadságot a szülés napjától kell számítani, illetve az anya részéről "elveszett" két hétnek hogyan alakul a jövedelmi, jogviszonyi státusza az alábbi esetben? A harmadik gyermekét 2009. augusztus 15-én szülő anya a szülést követően 2009. szeptember 2-án – amikor már rendelkezésre állt a születési anyakönyvi kivonat, taj-kártya – személyesen nyújtotta be terhességi-gyermekágyi segély iránti igényét, s egyidejűleg lemondta a második gyerek utáni GYES folyósítását, melyet az apa vett igénybe. Ez a nap lett a választás napja. A kapott tájékoztatás szerint ezzel a közel két héttel csökkent a TGYÁS időszaka.
Részlet a válaszából: […] Először is azt szeretnénk pontosítani, hogy aterhességi-gyermekágyi segély iránti igényt a jogosultnak a foglalkoztatójánálkell bejelentenie.Az elbírálás és folyósítás érdekében a társadalombiztosításikifizetőhelyet nem működtető foglalkoztató feladatát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 26.

Ekhós dolgozó szülése

Kérdés: Jogosult lesz-e terhességi-gyermekágyi segélyre és GYED-re az a munkavállaló, aki az ekho szerinti adózást választotta, és 2010-ben szeretne szülni? A biztosított bejelentése a minimálbér alapján megtörtént, az a fölötti rész pedig ekhós.
Részlet a válaszából: […] Az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás (ekho)szerinti adózást választó magánszemélynek rendelkeznie kell olyan jövedelemmel,amely után az általános szabályok szerint fizeti meg a közterheket. Ilyenjövedelem lehet a munkaviszonyból származó, egyéni vállalkozóként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 24.

Ellátások egyidejűleg fennálló több jogviszony esetében

Kérdés: Mindkét jogviszonyban külön kell-e elbírálni az igényt annak a munkavállalónak az esetében, aki 2007. március 6-tól augusztus 4-ig napi 8 órás, 2008. augusztus 5-től pedig napi 6 órás munkaviszonyban áll egy társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető cégnél, és 2008. augusztus 5-től napi 2 órás munkaviszonyt létesített egy olyan cégnél, amely nem kifizetőhely? A munkavállaló 2009. április 1-jétől keresőképtelen, és a 15 nap betegszabadság lejártát követően táppénzt, majd terhességi-gyermekágyi segélyt igényel. A keresőképtelenség kezdetétől, vagy a táppénzre, illetve a TGYÁS-ra való jogosultság kezdetétől kell-e visszafelé számolni a 180 naptári napot, tekintettel arra, hogy a munkavállalónak a második jogviszonya irányadó időszakában nincs meg a 180 napi keresete? Mindkét esetben a kifizetőhelynek kell elszámolni a táppénzt? Hogyan kaphatja vissza a kifizetőhely a táppénz egyharmadát?
Részlet a válaszából: […] Abból az alaptételből kell kiindulni, hogy annak abiztosítottnak, aki egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonybankötelezett egészségbiztosítási járulék fizetésére, a táppénz, aterhességi-gyermekágyi segély, vagy a gyermekgondozási díj iránti igényét annaka...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.
1
2
3