Osztalék szociálishozzájárulásiadó-alapja

Kérdés:

Az osztalék maximális szociálishozzájárulásiadó-alapjának számítása során az átalányadózó egyéni vállalkozó jövedelmét, vagy csak ennek adómentes részét lehet figyelembe venni abban az esetben, ha a vállalkozó éves bevétele várhatóan 8 millió forint, amelyből a 40 százalékos költséghányad figyelembevételével 4,8 millió forint a jövedelem?

Részlet a válaszából: […] A Szocho-tv. 2. §-ának (2) bekezdése értelmében az 1. § (5) bekezdésének a)–e) pontjai alá tartozó jövedelmek esetében (e körbe tartozik az osztalék is) maximum a minimálbér összege huszonnégyszeresének megfelelő adóalap után kell megfizetni.Tehát a maximum-adóalap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Átalányadózó egyéni vállalkozó közterheinek alapja

Kérdés: Vonatkozik a minimálbér hatszoros összegében meghatározott kedvezmény a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó járulék- és szociálishozzájárulásiadó-alapjára, vagy csak a személyi jövedelemadó számítása során vehető figyelembe?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 47. §-ának (4a) bekezdése értelmében az átalányadózó egyéni vállalkozó vállalkozói bevétele alapján nem állapít meg adóelőleget addig, amíg az adóelőleg alapja az adóévben az adóév elejétől összesítve az éves minimálbér felét nem haladja meg. Ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 22.

Szolgálati járandóságban részesülő vállalkozó

Kérdés:

Figyelembe kell venni az osztalékot a kereseti korlát számításakor egy szolgálati járandóságban részesülő személy esetében, aki a saját egyszemélyes kft.-je heti egyórás munkaviszonyban álló ügyvezetőjeként havi 25.000 forint munkabért, valamint tulajdonosként több millió forint osztalékot kap, átalányadózó egyéni vállalkozóként pedig a havi bevétele 300.000 forint? Az egyéni vállalkozásban a 40 százalékos költséghányadot alkalmazza, így a járulékot a garantált bérminimum alapján köteles megfizetni. Milyen összegű csökkentő tétel vehető figyelembe az osztalék utáni szociális hozzájárulási adó maximumának számítása során?

Részlet a válaszából: […] Lássuk először a kereseti korlátot.A 2011. évi CLXVII. tv. 11. §-ának (1) bekezdése értelmében: ha a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy a tárgyévben biztosítással járó jogviszonyban áll, és az általa fizetendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 11.

Átalányadózó egyéni vállalkozó szociális hozzájárulási adója

Kérdés: Egy munkavállaló 4 órás munkaviszonyban áll egy kft.-ben, és mellette átalányadózó egyéni vállalkozó. Csökkenti az átalányadózóként fizetendő szociális hozzájárulási adó alapját a kft. által a munkabér után megfizetett szociális hozzájárulási adó? Az átalányadó alapja meghaladná a 4 800 000 forintot.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben átalányadózó egyéni vállalkozóról van szó, aki emellett részmunkaidőben munkaviszonyban áll. Hogy a munkaideje napi vagy heti 4 óra, az a kérdésből egyértelműen nem derül ki, de ez az egyéni vállalkozóként fizetendő kötelezettségek szempontjából érdektelen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: A minimálbér, a garantált bérminimum vagy a tényleges adóalap figyelembevételével kell megállapítania a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó alapját annak a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozónak, aki év közben nem vesz ki jövedelmet a vállalkozásból? A vállalkozó fordítói, valamint tolmácsolási tevékenységet végez, és alkalmanként nyelvvizsgára felkészítés céljából vállal tanítványokat is. A kibocsátott számlák összege havonta változik, a munkák megoszlása miatt előfordulhatnak olyan hónapok is, amikor egyáltalán nem bocsát ki számlát.
Részlet a válaszából: […] A választ egy általános félreértés eloszlatásával kell kezdeni. Az átalányadózó egyéni vállalkozó közterhei-re ugyanis – szinte – semmilyen hatással nincs az, hogy a vállalkozó mikor és milyen formában veszi ki ténylegesen a jövedelmét. Az átalányadózás lényege –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Átalányadózó vállalkozó szociálishozzájárulásiadó-alapja

Kérdés: Hogyan kell megállapítani 2021. évre vonatkozóan az éves minimálbér ötszörösét meghaladó (egészen pontosan 16 600 000 forint) árbevétellel rendelkező, nem biztosított átalányadózó egyéni vállalkozó szociálishozzájárulásiadó-alapját, tekintettel arra, hogy különböző portálokon eltérő összegek találhatóak? Az egyik vélemény szerint a bevétel 10 százaléka az alap, a másik szerint ennél alacsonyabb.
Részlet a válaszából: […] A Szocho-tv. 7. §-ának (3) bekezdése értelmében a Tbj-tv. 41. §-a alapján járulékfizetésre nem kötelezett mezőgazdasági őstermelőt a saját maga után évente terhelő adó alapja a tárgyévi összevont adóalapba tartozó őstermelői tevékenységből származó jövedelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

Több ellátásban részesülő egyéni vállalkozó

Kérdés: Mentesül a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alól egy egyéni vállalkozó, aki egy-idejűleg gyermekgondozást segítő ellátásban és GYED-ben részesül, vagy csak abban az esetben nem kell a minimálbér alapján járulékot fizetnie, ha nem folytatja személyesen a tevékenységét?
Részlet a válaszából: […] Valóban, a GYED folyósítása alatt az egyéni vállalkozó feltétel nélkül mentesül a minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség alól, míg a gyermekgondozást segítő ellátás (korábbi nevén GYES) folyósításának a tartama alatt csak abban az esetben, ha személyesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 15.

Felsőfokú oktatási intézményben tanuló átalányadózó egyéni vállalkozó

Kérdés: Kell járulékokat, illetve szociális hozzájárulási adót fizetni az után az átalányadózó egyéni vállalkozó után, aki jelenleg nappali tagozatos főiskolai hallgató? A NAV két ellenkező értelmű tájékoztatást adott telefonon, az egyik szerint csak akkor kell fizetni, ha ki is veszi a jövedelmet, a másik szerint az átalányadó alapja után van járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség.
Részlet a válaszából: […] Az utóbbi volt a helyes válasz a következőkre tekintettel. A Tbj-tv. 31. §-a (4) bekezdésének b) pontja értelmében a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a nyugdíjjárulék alapja átalány­adózó egyéni vállalkozó esetében az átalányban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 24.

Egyetemi előadó közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési, bevallási, illetve nyilvántartási kötelezettsége van annak az adószámos magánszemélynek, aki heti 40 órás munkaviszony mellett egyetemi előadásokat tart, illetve fordít? Alkalmazható-e ebben az esetben a Tbj-tv. 21. §-a, amely szerint nem képez járulék­alapot a szerzői jogi védelem alá eső díj? Mi a teendő, ha a kifizető külföldi?
Részlet a válaszából: […]  2012. január 1-jétől az Szja-tv. 46. §-a (4) bekezdésénekmódosítása következtében a kifizetőnek adóelőleget kell megállapítania aszámlaadásra kötelezett – ún. adószámos – magánszemély által számlázottbevételből. A Tbj-tv. 4. §-a a) pontjának 1....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 29.

Egyszemélyes kft. ügyvezetőjének személyi jövedelemadója

Kérdés: Kiváltja-e a 37 százalékos eva megfizetése a 16 százalékos személyi jövedelemadót egy Eva-tv. hatálya alá tartozó egyszemélyes kft. ügyvezetője esetében, aki 2012. január 1-jétől társas vállalkozóvá vált?
Részlet a válaszából: […]  A kérdésben az eva hatálya alá tartozó társas vállalkozás,biztosított (tehát kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő) többesjogviszonyban nem álló társas vállalkozónak minősülő tagjáról van szó.Az "evás" társas vállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 8.
1
2