3 talált cikk a szerződés szerinti jövedelem , baleset , kifizetőhely , Art. kifejezésre

Kérdés: Szülés előtt egy munkavállaló 3 különböző munkahelyen dolgozott 4-4-4 órában naponta. Egyik munkahelyén, ahol 310 napot dolgozott a szülést megelőző két évben, a jogviszonya megszűnt a szülés előtti munkanapon. A másik kettő munkahelyen megigényelte a CSED-et, majd ennek lejártát követően a GYED-et. Ebben a két jogviszonyban jogosult az ellátásokra. Beszámításra kerülnek a harmadik munkahelyen befizetett járulékok a CSED, illetve GYED összegébe? Hogyan számítható az ellátások összege a fenti esetben? Hogyan informálódhat az igénylő a CSED, ezt követően a GYED megállapított, konkrét számított összegének helyességéről? A munkavállaló részére kiküldött határozatban a megállapított összeg részletezése nem szerepel.

Kérdés: Milyen jövedelem alapulvételével állapíthatja meg a táppénzt, illetve alkalmazhatja az Eb-tv. 48. §-ának (5) bekezdése szerinti előnyszabályt a kifizetőhely annak a munkavállalónak az esetében, akinek az első gyermeke 2015. június 24-én született, a gyermek születésétől 168 napra CSED-et, majd ezt követően 2015. december 9-től 2016. augusztus 31-ig GYED-et kapott, 2016. szeptember 1-jétől visszament dolgozni napi 6 órában, 2017. júliusra várja második gyermekét, és 2017. január 23-tól veszélyeztetett terhesként keresőképtelen állományba került? A kismama szerződés szerinti bére alapján a napi alap 4500 forint, a folyósított GYED napi alapja pedig 5100 forint volt.

Kérdés: Milyen jövedelem alapulvételével állapíthatja meg a baleseti táppénzt a kifizetőhely annak a munkavállalónak az esetében, aki 2014. október 1-jétől 2016. május 31-ig szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulóként tanulószerződéssel dolgozott a cégnél, 2016. június 7-től munkaviszonyban áll, és 2016. szeptember 6-án üzemi balesetet szenvedett? A munkavállaló a munkaviszonya kezdetétől a balesetet megelőző napig jövedelemben részesült.