Egyesület által alapított díj

Kérdés: Egy egyesület irodalmi díjat alapított, amelyet egy zsűri véleménye alapján ad az arra érdemesnek talált íróknak, költőknek. Milyen elbírálás alá esik a juttatott jövedelem járulék és szja szempontjából, figyelembe véve, hogy a díjazottakkal az egyesület nem áll semmiféle munkavégzésre irányuló jogviszonyban? Hogyan változik az elbírálás, ha a díjazott magánszemély uniós állampolgár, harmadik országbeli állampolgár, magyar állampolgár, illetve belföldi adóalany? Elszámolható adómentesen a díjazottak számára a díjátadó helyszínén biztosított szállás, illetve az utazás költségének az egyesület általi biztosítása? A zsűriben megbízási szerződés keretében szintén a fenti háromféle adóalanyiságú személyek működnek közre. Részükre a megbízási díjon felül szállásköltség, utazási költség biztosítható-e? Az egyesület cél szerinti tevékenysége az irodalom népszerűsítése, az ünnepélyes díjátadó keretében kulturális műsorok, verseskönyvek kiadása is megvalósul. Helyes-e a kifizető értelmezése, hogy ez a rendezvény nem reprezentációs esemény, hanem cél szerinti működés érdekében történik, és a kapcsolódó költségeket is így értelmezik? Minősíthető reprezentációnak a díjátadóhoz kapcsolódó állófogadás?
Részlet a válaszából: […] Az adózási kötelezettség megállapítását nagyban befolyásolja, hogy az egyesület a célja szerinti tevékenység folytatásához milyen bevételi forrásokkal rendelkezik. Az Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Béren kívüli juttatások

Kérdés: Pénzbeni, vagy természetbeni juttatásként érdemes-e jövedelmet juttatni 2010-től, tekintettel arra, hogy csökkent a személyi jövedelemadó, illetve megváltozott a természetbeni juttatások adózása is?
Részlet a válaszából: […] A 2010-es év a változások éve. A korábban adómentesen adhatóbéren kívüli juttatások jó része adókötelessé vált, más része kedvezményesadózás alá esik, csupán néhány juttatás maradt adómentes.Néhány béren kívüli juttatás továbbra is adómentes maradt.2010. évtől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 23.

Kilépő munkavállaló járulékai

Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató, ha a július 10-én azonnali hatállyal kilépő dolgozó részére július 10-én kifizetésre kerülő, július 1-jétől 10-ig terjedő időszakra járó jövedelmet a régi járulékmértékekkel, a megmaradó dolgozók jogviszonyának fennállása mellett elszámolásra kerülő július havi bért pedig a rendes bérfizetési napon, az új járulékmértékekkel számolja el? Amennyiben egy dolgozó munkaviszonya 2009. augusztus 31-én szűnik meg, és a munkavégzés alól felmentik 2009. július 11-én, tehát az utolsó munkában töltött napon, július 10-én kifizetik az összes járandóságát, akkor a régi járulékmértékek szerint kell elszámolni a 2009. augusztus 31-ig terjedő összes járandóságot, de ha a felmentési idő július 12-én kezdődik, így július 11. az utolsó munkában töltött nap, akkor az új járulékmértékeket kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] Olvasónk jogértelmezése helyes. A 2009. évi XXXV. törvényátmeneti rendelkezései szerint a 2009. július 10-éig megszerzett jövedelmekremég a korábbi rendelkezések vonatkoznak. Ebből adódóan azon járulékalapotképező jövedelem után, ami július 10-éig kifizetésre kerül –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 28.

Amerikai és angol állampolgárok biztosítása

Kérdés: Milyen engedélyek alapján foglalkoztathatja egy 100 százalékos magyar tulajdonban lévő nyelviskolát működtető gazdasági társaság munkáltató az angol és amerikai állampolgárságú nyelvtanárait? Biztosítottá válnak-e valamilyen államközi vagy egyéb egyezmény alapján? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett jövedelem után, illetve kell-e utánuk tételes vagy százalékos ehót fizetni? A magyarországi tartózkodás munkáltató által átvállalt költségeinek van-e adózási, társadalombiztosítási terhe?
Részlet a válaszából: […] ...megfelelően a megállapított, levonttársadalombiztosítási, egészségbiztosítási járulékot és a nyugdíjjárulékot(tagdíjat) az Art. 31. §-ának (2) bekezdésében, és a 2. számú mellékletbenrészletezettek szerint kell a tárgyhónapot követő hónap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 30.

Reprezentációs költségek közterhei

Kérdés: Reprezentációs kiadásnak minősülnek-e, illetve kell-e 44 százalékos személyi jövedelemadót és 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot fizetni az önkormányzatok, kisebbségi önkormányzatok, költségvetési szervek vonatkozásában az évfordulók, ill. emléktábla-avatások alkalmából vásárolt koszorú, virág, a térítés nélküli kulturális programokra fordított összegek, előadói díjak, illetve a programban részt vevőknek (jelenlévők, reprezentatív vendégek) felszolgált étel-ital költségei után?
Részlet a válaszából: […] Önkormányzatokra, kisebbségi önkormányzatokra, költségvetésiszervekre az Szja-tv. nem állapít meg különleges szabályokat. Ha az említettesemények összefüggnek a juttató tevékenységével, és jellegük, időtartamukalapján nem elkerülhető a résztvevők társadalmi normák...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.

Külföldi utaztatás költségei

Kérdés: Magyarországi nagykereskedelmi cég belföldi partnereinek a képviselőit kiutaztatja külföldi partnercégéhez, hogy a teljes választékból rendelhessenek. Az utazás, külföldi tartózkodás költségeit a magyar nagykereskedő fizeti. Keletkezik-e adó- és járulékfizetési kötelezettsége, vagy ez a vállalkozás érdekében felmerült hivatali utazásnak tekinthető?
Részlet a válaszából: […] Adózási szempontból nyilván az lenne kényelmes, ha a partnerek utaztatása külföldre hivatali utazásnak minősülne, mert ekkor nem merülne fel adókötelezettség. Az Szja-tv. 3. § 10. pontja szerint hivatali, üzleti utazás a magánszemély jövedelmének megszerzése érdekében,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.

Üzleti partner vendégül látása

Kérdés: Magyar munkáltatóval munkaviszonyban álló alkalmazott külföldi üzleti úton vendégül látja külföldi üzleti partnerét (ebéd). A felmerült költségeket terhelik-e közterhek, s ha igen, melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 69. § (5) bekezdésének d) pontja szerint a reprezentáció adóköteles természetbeni juttatás. Reprezentációnak a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében nyújtott vendéglátás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 21.

Üzleti partnernek adott juttatások

Kérdés: Természetbeni juttatásnak minősül-e, ha az üzleti partnerünk szállodai és éttermi költségeit mi fizetjük? Ha igen, társaságunkat mindössze a 44 százalék szja-fizetési kötelezettség terheli? Jelen esetben érvényesíthető az Szja-tv. 69. § (7) bek. aa) pontja?
Részlet a válaszából: […] Az üzleti partnernek nyújtott éttermi vendéglátás és szálláshely biztosítása önmagában nem reprezentáció, ezért csak adóköteles természetbeni juttatásként értelmezhető. A kifizetőnek 44% szja-t, és ha nem biztosított magánszemély részesül a juttatásban, 11% eho-t kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Kis értékű ajándék eho-ja

Kérdés: Az Eho-tv. 3. §-ának változása jelenti-e azt, hogy a kis értékű ajándék (Szja-tv. szerint 500 forint alatti, az Áfa-tv. szerint 5000 alatti) után nem kell megfizetni a 11 százalékos eho-t?
Részlet a válaszából: […] Az Eho-tv. 3. § bb) pontja szerint százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetni a természetbeni juttatások adóalapként meghatározott értéke után, azonban az Szja-tv. 69. §-a (7) bekezdésének rendelkezései szerint számított összeg után az egészségügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.

Természetbeni juttatás közterhei

Kérdés: Milyen adó és járulék terheli azt a 12 ezer forintos vázát, melyet egy kft. névnapi ajándékként vesz egyik vevője (ez is kft.) ügyvezetőjének? Mivel ez nem reprezentáció és nem üzleti ajándék, 44 százalék személyi jövedelemadó és 29 százalék társadalombiztosítási járulék, vagy 44 százalék személyi jövedelemadó és 11 százalék egészségügyi hozzájárulás? Mint természetbeni juttatás a Tao-nál el nem ismert költség-e, amivel a társaságiadó-alapot is növelni kell? Csak az ajándékozót terheli-e fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A kérdés helyes megválaszolásához azt kell eldönteni, hogy az Szja-tv. 69. § (5) bekezdés b) pontja szerinti kifizetői ajándékozás, vagy a (9) bekezdés e) pontjában szabályozott üzleti ajándékozás történt. A kifizető által adott ajándék természetbeni juttatásnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.