22 cikk rendezése:
1. cikk / 22 Három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény
Kérdés: Hogyan kell eljárnia a munkáltatónak egy öt gyermeket nevelő új munkavállaló esetében, aki rendelkezik egy másik munkahellyel is, ahol jelenleg GYES-en van? A munkavállaló jelezte kilépési szándékát a korábbi munkáltató felé, de megállapodásuk szerint csak a szülés miatt összegyűlt szabadságok lejárta után szüntetik meg a munkaviszonyt, így jelenleg két munkahelye van. A jelenlegi munkáltató a ’T1041 nyomtatvány benyújtásakor jelezte, hogy kéri a három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető kedvezménnyel kapcsolatos családi pótlékra szóló jogosultság igazolását, amit a kormányhivataltól meg is kapott, a NAV-tól viszont nem érkezett meg az igazolás. Mi a munkáltató teendője, ha a munkavállaló már három hónapja az alkalmazásában áll, de a NAV-igazolás hiányában nem tudja érvényesíteni a szociális-hozzájárulásiadó-kedvezményt?
2. cikk / 22 Műszakpótlék beépítése az alapbérbe
Kérdés: Megfelel a jogszabályi előírásoknak, ha a munkáltató úgy tesz eleget a kötelező minimálbérre vonatkozó követelményeknek, hogy a műszakpótlékokat beépíti az alapbérbe, és a dolgozó bére a pótlékokkal együtt éri el a mindenkori minimálbér összegét?
3. cikk / 22 Szakképzési munkaszerződés
Kérdés:
Szakképzési munkaszerződésnek tekinthető a korábbi munkaszerződés módosítása, ha ennek alapján a szakképzésbe bevont munkavállalók négy órában az eredeti munkaköri feladataikat végzik, négy órában pedig a szakképzésben vesznek részt? Milyen feltételeknek kell megfelelnie a szerződésnek, illetve milyen kötelező elemeket kell tartalmaznia ebben az esetben? A bér mely elemeire vonatkozik szociálishozzájárulásiadó-mentesség, ha a két elkülönített feladathoz két külön-külön meghatározott bér tartozik (pl. képzési időszakra 160 ezer forint, eredeti feladatok ellátására 280 ezer forint), illetve pótlék, prémium és jutalom kifizetésére is sor kerül?
4. cikk / 22 Készenléti jellegű munkakör havi juttatásának és szabadságának a számítása
Kérdés: Hogyan kell bejelenteni a heti munkaidőt a 'T1041-es nyomtatványon azoknak a portásoknak az esetében, akiknek a foglalkoztatása 24/48 munkarendben történik a következők szerint? A napi teljes munkaidő 24 óra, erről van írásos megállapodás is. A munkáltató 4 hetes munkaidőkeretet alkalmaz 240 órára, egyik héten 72 óra (3×24 óra), másik héten 48 óra (2×24 óra) a munkaidő. A bruttó havi munkabér 250 000 forint. A szabadságot munkanapban tartják nyilván. Műszakpótlék nincs, mert mindig ugyanakkor kezdenek. Havi bruttó munkabérként elegendő lenne a mindenkor érvényes havi minimálbér? 5 munkanapnak kell tekinteni a dolgozó 1 hetes szabadságát? Hány nap szabadságot kell elszámolni, ha a munkavállaló olyan napon, amikor dolgoznia kellene, szabadságon van? Hány nappal kell osztani a havi munkabért a szabadságra eső távolléti díj számításakor? Mennyi az osztószám a 15 százalékos éjszakai pótlék számítása során?
5. cikk / 22 Alapbérbe beépített pótlékok
Kérdés: Jogszerűen jár el a munkáltató abban az esetben, ha egy 24/48 órás munkarendben dolgozó portást a minimálbérrel megegyező munkabérrel foglalkoztat annak ellenére, hogy a munkavállaló havi 240 órát dolgozik? A munkaviszony bejelentésekor ebben az esetben heti 60 órát kell szerepeltetni? Kell valamilyen pluszösszeget fizetni ebben az esetben annak ellenére, hogy a munkaszerződés szerint a megállapított alapbére a bérpótlékokat is tartalmazza? Hogyan kell elszámolni a szabadságot ebben az esetben? Hány napnak felel meg egy 24 órás munkanap? Hogyan kell elszámolni a betegszabadság napjait?
6. cikk / 22 Egyszemélyes kft. tagjának közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy egyszemélyes kft. tagja után abban az esetben, ha személyesen semmilyen formában nem működik közre a társaságban, az ügyvezetést pedig egy nem magánszemély tag látja el? A tag semmilyen biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezik.
7. cikk / 22 Jubileumi jutalom alapja
Kérdés: Az illetmény mely elemei (alapilletmény, bérminimumra történő kiegészítés [garantált illetmény], munkáltatói döntésen alapuló illetményrész, közalkalmazotti illetménykiegészítés, a Kjt. 70-75. §-a szerinti pótlékok, a keresetkiegészítés, vezetői pótlék) kerülnek figyelembevételre a jubileumi jutalom kiszámításkor annak a közalkalmazottnak az esetében, aki F/6. besorolással rendelkezik, alapilletménye 144?570 forint, amely 16?430 forinttal kiegészül a garantált bérminimumra, valamint munkáltatói döntés alapján 50?000 forint összegű, a garantált összegen felüli illetményrészben, és további 20?000 forint összegű vezetői pótlékban részesül, azaz a havi illetménye összesen 231?000 forint?
8. cikk / 22 Nemzetközi fuvarozásban dolgozó munkavállalók
Kérdés: Kell pótlékot fizetni a vasárnapi munkavégzés után, illetve a rendelkezésre állási idő után milyen díjazás illeti meg a nemzetközi fuvarozásban dolgozó munkavállalókat? Lehet alkalmazni háromhavi munkaidőkeretet ebben az esetben? Levonható a kiküldetési díj a kötelező német minimálbérből?
9. cikk / 22 Nyugdíjas munkavállaló szabadsága, betegszabadsága
Kérdés: Hogyan kell elszámolni a 2015. július 24-től 2015. augusztus 7-ig tartó betegszabadság idejére járó munkadíjat, és összesen hány nap betegszabadság számolható el annak a munkavállalónak az esetében, aki 2015. március 8-ig rokkantnyugdíjasként heti 40 órás munkaviszonyban dolgozott, ekkor teljes jogú öregségi nyugdíjas lett, és 2015. március 10-től nyugdíjasként heti 34 órás munkaviszonyban végez munkát hétfőtől csütörtökig napi 8,5 órában? A dolgozó részben órabéres, részben teljesítménybéres. Évente hány nap rendes szabadság illeti meg ugyanezt a munkavállalót a heti 34 órás munkaviszonya alapján?
10. cikk / 22 Távolléti díj kiszámítása
Kérdés: Hogyan kell kiszámítani a távolléti díjat egy mezőgazdasági cég alkalmazottjánál, aki nem teljesítménybérben, hanem differenciált bérben dolgozik, és az elvégzett munka után kapja a munkabérét? A dolgozó személyi alapbére a garantált bér órabére és az utolsó 6 hónapban túlórát is kapott.
