26 cikk rendezése:
1. cikk / 26 Külföldre költöző munkavállaló távmunkavégzése
Kérdés: Ki kell jelenteni a ’T1041 nyomtatványon egy magyar cég magyar állampolgárságú munkavállalóját, aki néhány hónapja kiköltözött az egész családjával Máltára, és a továbbiakban onnan végzi a munkáját távmunkában? A dolgozó még rendelkezik magyar állandó lakcímmel, de a tajkártyája már nem érvényes Magyarországon, a férje munkaviszonyban dolgozik Máltán, ő pedig egyéni vállalkozást indított, a gyermekeik ott járnak óvodába és iskolába. Ebben az esetben csak a személyi jövedelemadót kell levonni tőle, és szociális hozzájárulási adót kell fizetni utána? Milyen igazolásokat kell bekérnie a munkáltatónak ebben az esetben? Négygyermekes anyaként továbbra is jogosult az adókedvezményre? Helyesen gondolja a munkáltató, hogy családi pótlékra, és így a családi kedvezményre a továbbiakban nem jogosult a munkavállaló? Hogyan változik a fenti munkavállaló bejelentése, számfejtése, NÉTAK-kedvezménye és családi kedvezménye abban az esetben, ha eladja magyarországi ingatlanát, és nem lesz magyar állandó lakcíme sem?
2. cikk / 26 Jövedelemmel rendelkező gyermek figyelembevétele
Kérdés: A családi pótlék összegénél és ezáltal a családi adókedvezménynél is figyelembe vehető az a felsőoktatás nappali tagozatán tanuló gyermek, aki őstermelők családi gazdaságának a tagja?
3. cikk / 26 Adókedvezmény egyetemi tanulmányok halasztása esetén
Kérdés: Hogyan kell megállapítani a gyermekek után járó adókedvezményt az alábbi esetben? A munkavállalónak két gyermeke van, az egyik 16 éves, nappali tagozatos szakközépiskolai tanuló, a másik gyermek idén ősztől ment volna nappali tagozatos egyetemre, de nem tudja megkezdeni a tanulmányait, mert nem rendelkezik három oltással, ezért most félévet halaszt. A dolgozó nyilatkozatában az alábbiak szerint kérte az adókedvezmény elszámolását: 2022. január-június hónapokban 2 gyermekre havi 40 000 forint (20 000 forint/gyermek), 2022. július hónaptól havi 20 000 forint (egy kedvezményezett eltartott és egy eltartott gyermek után). Helyesen gondolja a munkáltató, hogy a halasztás miatt július hónaptól már csak egy gyermekre tekintettel jár a kedvezmény, havi 10 000 forint összegben? Hogyan kell rendezni a többletként levont kedvezményt? Korrigálhatja a jogtalan levonást a munkáltató, vagy a munkavállaló rendezi majd a 2022. évről szóló személyijövedelemadó-bevallásában? Hogyan kell eljárni akkor, ha a nagyobb gyermek keresztfélévesként mégis elkezdi az egyetemet 2023. januárban?
4. cikk / 26 Családi adókedvezmény
Kérdés: Hogyan tudja visszafizetni a helytelenül igénybe vett családi kedvezményt az a munkavállaló, aki 2022. január hónapban a volt feleségével 50-50 százalékos arányban megosztva kérte a családi adókedvezményt, majd azt a felvilágosítást kapta, hogy csak 33 százalékot vehet igénybe, mert nem ő neveli a gyerekeket? Kell valamilyen bírságot fizetnie, ha majd csak az éves személyijövedelemadó-bevallásában korrigálja a hibát, és akkor fizeti vissza a különbözetet? Hogyan kerülhető el a bírság ebben az esetben?
5. cikk / 26 Családi járulékkedvezmény fizetés nélküli szabadság alatt
Kérdés: Érvényesítheti a családi járulékkedvezményt az szja-bevallás utólagos önrevíziója során egy közfoglalkoztatási jogviszonnyal rendelkező magánszemély, aki 2021. augusztus hónapban fizetés nélküli szabadságon volt? Az érintett jogosult a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményére.
6. cikk / 26 Adó-visszatérítés
Kérdés: Jogosult lehet az apa az adó-visszatérítésre abban az esetben, ha a szülők elváltak, a gyereket az anya neveli, ő kapja a családi pótlékot is, de jelenleg GYES-en van, így nem volt adóalapja?
7. cikk / 26 Kedvezmények érvényesítése a 2020. évi személyijövedelemadó- bevallásban
Kérdés: Hogyan érvényesíthető a személyijövedelemadó-bevallási tervezetben a családi kedvezmény, az első házasok kedvezménye vagy a súlyos fogyatékosságra vonatkozó kedvezmény? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha az adózónak csak az év egy részében volt munkaviszonya? Ebben az esetben a kedvezmények csak arányosan vehetők igénybe a bevallásban?
8. cikk / 26 Családi pótlék és családi kedvezmény
Kérdés: Hány éves korig jár a családi pótlék és az ehhez kapcsolódóan az eltartó szülőnek járó személyijövedelemadó-kedvezmény a középfokú, majd ezután felsőfokú tanulmányokat folytató gyerek után?
9. cikk / 26 Figyelembe vehető gyermek
Kérdés: Érdemes keresettel élnie a határozat ellen a szülőnek abban az esetben, ha a családtámogatási osztálytól kapott egy elutasító és visszafizetésre kötelező határozatot azzal az indoklással, hogy a nagyobbik, jelenleg passzív hallgatói státuszban lévő egyetemista gyermeke nem vehető figyelembe a családi pótlék összegének megállapítása során, mert nem vesz részt a képzésben? A szülő a kisebbik, középiskolás gyermeke után jogosult a családi pótlékra, és így a családi kedvezményre is, amelynek magasabb összegétől nem szeretne elesni.
10. cikk / 26 Családi kedvezmény hallgatói jogviszony szüneteltetése esetén
Kérdés: Figyelembe vehető kedvezményezett eltartottként a családi kedvezmény igénybevétele során a felsőoktatási intézményben tanuló gyermek abban az esetben, ha jelenleg szünetelteti a tanulmányait? Továbbra is fennáll a nappali tagozatos hallgatói jogviszony ebben az esetben? A családban van egy középiskolás gyermek is, aki után a szülők családi pótlékot vesznek igénybe.
