Megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak alapja

Kérdés: Milyen időszak alapján állapítják meg a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak összegét abban az esetben, ha a komplex minősítés szerinti egészségi állapot romlása és az ellátás igénylése eltérő évben van? Milyen időpontig igényelhető az ellátás, ha a minősítés után a beteg még szeretné kimeríteni táppénzjogosultságát? Milyen feltételekkel vállalhat munkát a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülő munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük a második kérdéssel. A rehabilitációs vagy rokkantsági ellátás folyósítása mellett természetesen megengedett a keresőtevékenység. A munkavállaló oldaláról egyetlen korlátot kell figyelembe venni, hogy a keresőtevékenységből származó járulékalapot képező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 25.

1947-ben született magyar-brit állampolgár jogállása

Kérdés: Nyugdíjasnak minősül Magyarországon egy 1947-ben Budapesten született magyar-brit kettős állampolgár, aki 2003. január 1. óta itt tartózkodik, ettől az időponttól biztosítási kötelezettség hiányában fizeti maga után az előírt járulékot, és 2014. január 1. óta a brit állami nyugdíjintézettől nyugellátásban részesül a 2003 előtt végzett munkája alapján? A magánszemély sosem rendelkezett Magyarországon biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonnyal, nyugdíjjárulék-köteles jövedelmet nem szerzett, a brit nyugellátásról pedig csak egy írásbeli nyilatkozatot állított ki az ottani nyugdíjintézet, de E104-es, illetve E121-es igazolást nem, mert Nagy-Britanniában nem jogosult egészségügyi ellátásra. Ebben az esetben 2014. január után is meg kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot? Milyen összegű tételes adót kell megfizetni abban az esetben, ha a magánszemély kisadózó egyéni vállalkozóként kezd el tevékenykedni?
Részlet a válaszából: […] Meglehetősen összetett szabályok alkalmazásával juthatunk el a kérdés megválaszolásához. Az egyik kérdésrészt illetően a Tbj-tv. 4. §-ának f)/2. pontjából kell kiindulni, amely úgy rendelkezik, hogy a Tbj-tv. alkalmazása során saját jogú nyugdíjasnak minősül az a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 20.

Szolgálati járandóságban részesülő kft.-tag közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell levonni egy szolgálati járandóságban részesülő személy kft.-tagként szerzett tagi jövedelméből? Helyesen jár el a cég, ha a 15 százalékos személyi jövedelemadón kívül a 10 százalék nyugdíjjárulékot vonja le a tagtól, illetve megfizetik utána a havi 7050 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot? Kell arányosítani az éves keretösszeget, illetve kell valahol nyilatkozatot tenni arról, hogy a járandóság mellett tagi jövedelemkivét keletkezett?
Részlet a válaszából: […] A kérdésbeli kft.-tag járulékfizetési kötelezettségét illetően kiemelendő, hogy a szolgálati járandóságban részesülő személy a Tbj-tv. alkalmazásánál, a 4. § f) pontjába foglalt fogalommeghatározás értelmében nem minősül saját jogú nyugdíjasnak. E körbe ugyanis...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 21.

Rehabilitációs ellátásban részesülő személy foglalkoztatása

Kérdés: Milyen idő- és bérkorlátokat kell figyelembe venni egy 1966-ban született nő foglalkoztatása esetén, aki 2014. február 10-től rehabilitációs ellátásban részesül, és 2014. november 30-tól rehabilitációs kártyával is rendelkezik? Milyen közterheket kell megfizetni a munkavállaló jövedelme után, illetve jogosult valamilyen kedvezményre a munkáltató ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Rehabilitációs ellátás mellett a 2011. évi CXCI. tv. 7. §-ának (4) bekezdése értelmében maximum heti 20 órás munkaidőben szabad keresőtevékenységet folytatni. Az ellátás folyósítása szüneteltetésre kerül arra az időtartamra, amikor a munkaidő ezt meghaladja. Kereseti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 8.

Rehabilitációs ellátásban részesülő társasági tag

Kérdés: Milyen jogviszonyt érdemes választani egy 2014 óta rehabilitációs ellátásban részesülő személy esetében, aki egy egyszemélyes kft. tulajdonos tagja, emellett egy betéti társaság beltagja, és meg szeretné tartani az ellátását, ugyanakkor a lehető legkisebb összegű járulékot szeretné fizetni?
Részlet a válaszából: […] A felvetett kérdések megválaszolása érdekében alapvetően három fontos előírásból kell kiindulnunk.Az első a 2011. évi CXCI. tv. 7. §-ának (4) bekezdése, miszerint a rehabilitációs ellátás mellett maximum heti 20 órás munkaidőben szabad keresőtevékenységet folytatni.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 8.

Rokkantsági járadékban részesülő egyéni vállalkozó

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli azt a rokkantsági járadékban részesülő személyt, aki egyéni vállalkozásba kezd? Milyen kereseti korlát vonatkozik rá, illetve igénybe vehet-e szociá­lishozzájárulásiadó-kedvezményt?
Részlet a válaszából: […] A 83/1987. MT rendelet 1. §-a értelmében rokkantsági járadékra az a személy jogosult, aki a 25. életéve betöltése előtt vált teljesen munkaképtelenné, illetve szenvedett 80 százalékos vagy azt meghaladó mértékű egészségkárosodást, és nyugellátást, baleseti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Nyugdíjemelés

Kérdés: Jogosult lesz az 5 százalékos nyugdíjemelésre az a személy, aki 10 hónapot dolgozott megbízási szerződés alapján?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban ejtsünk pár szót a nyugdíjemelésről. Nyugdíjemelésről három esetben beszélhetünk. Nyugdíjemelés (de inkább nyugdíjnövelés a megfelelő kifejezés) – annak külön igénylése nélkül – illeti meg azt a személyt, aki húsz év szolgálati idővel rendelkezik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 15.

Rehabilitációs járadékban részesülő munkavállaló táppénze

Kérdés:

Helyesen járt el a kifizetőhely az alábbi esetben? A 2009. október 19-től rehabilitációs járadékban részesülő munkavállaló 2015. január 26-tól 7 órás munkaviszonyban dolgozik jelenlegi munkáltatójánál. 2011. április 18-tól 2012. november 30-ig óvodában dolgozott, 2012. október 6-án gyermeke született, és 2013. február 1-jétől GYES-ben részesül. A dolgozó gyermekápolási táppénzt igényelt 2015. február 2-től február 9-ig 3 éven aluli gyermeke után, ezért a kifizetőhely 50 százalékos táppénzt számfejtett 2015. február 8-ig, február 9-re pedig fizetés nélküli szabadságot kapott.

Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához először nézzük meg, hogy a rehabilitációs járadékban részesülő személy minek minősül. Az Eb-tv. 4. §-ának f) pontjában foglaltak szerint saját jogú nyugdíjas a rehabilitációs járadékban részesülő, tehát nyugdíjasnak kell tekinteni.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 10.

Nyugdíj melletti munkavégzés

Kérdés: Jogosultsági időnek számít a nyugdíj melletti munkavégzés?
Részlet a válaszából: […] Sajnos azt kell mondanunk, hogy nem. A nyugdíj melletti munkaviszony időtartamát nem lehet figyelembe venni sem szolgálati, sem pedig jogosultsági időként. Tehát ha valaki korábban – tegyük fel – rokkantsági nyugdíjban részesült, ami – bármilyen oknál fogva – megszűnt, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 15.

1955-ben született férfi szolgálati ideje

Kérdés: Szolgálati időnek számít az 1996. december hótól 2012. márciusig tartó időszakban rokkantsági nyugdíj melletti munkavégzés időtartama egy 1955-ben született férfi esetében, akinek 1974 óta folyamatos munkaviszonya van, 1996 decemberében 10 nap megszakítással?
Részlet a válaszából: […] Ha a saját jogú nyugdíjas, így a rokkantsági nyugdíjas személy a nyugdíja mellett dolgozik, a munkavégzése ellenére nem szerezhet szolgálati időt. Nézzük meg részletesebben a kérdésben szereplő időszakot.1996 decemberétől 2007. április 1-jéig (vagy 2007. január 1-jéig) a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 4.