Középiskolai tanár nyugdíjazása

Kérdés:

Megtudható valamilyen módon a társadalombiztosítási szervtől a nyugdíjazás pontos dátuma annak a középiskolai tanárnak az esetében, aki számításai szerint 2024. május 7-én szerzi meg a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időt, de nem biztos az időpontban? Az adategyeztetési eljárás során ezt az időpontot nem közölte a nyugdíjbiztosítási szerv. Dolgozhat tovább a nyugdíjazás után úgy, hogy megkapja az illetményét és a nyugellátását is? Amennyiben igen, akkor meg kell szüntetnie a közalkalmazotti (2024. január 1-jétől köznevelési) jogviszonyát a nyugdíjba vonulásra tekintettel, vagy folyamatosan megmaradhat a jogviszonya? Megköthető előre a munkáltatóval a megállapodás, hogy a nyugdíjazása miatti jogviszony megszűnése napját követő nappal folyamatosan dolgozik majd tovább? Mi lesz a nyugdíj számításának alapja ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] Akár kérelemre, akár hivatalból indult az adategyeztetési eljárás, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv első intézkedése az, hogy az ügyfél részére megküldi a kimutatást, amely a nyugdíjbiztosítási hatósági nyilvántartásban megtalálható, a nyugdíjjogosultsághoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 24.

Munkaviszonyban álló nyugdíjas személy egészségügyi szolgáltatása

Kérdés: Magánszemélyként meg kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot egy saját jogú öregségi nyugdíjas tagnak abban az esetben, ha a cég tevékenységi körébe tartozó feladatokat és az ügyvezetést is munkaviszony keretében látja el? Jogosult lesz egészségügyi szolgáltatásra a nyugdíjasstátusza alapján, vagy csak abban az esetben, ha megfizeti a járulékot?
Részlet a válaszából: […] Az öregségi nyugdíjas Mt. szerinti munkaviszonyban álló dolgozóra a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében ez év január 1-jétől valóban nem terjed ki a biztosítás, így e jogviszonya alapján semmilyen társadalombiztosítási ellátás sem illeti meg.Ugyanakkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 28.

Táppénz és nyugdíj alapjának számítása

Kérdés: Figyelembe kell venni a táppénzalap számítása során azokat a 2019-ben fizetett béren kívüli juttatásokat, amelyek után – a bérhez hasonlóan – megtörtént a járulékok számfejtése és fizetése? Bele fog számítani a kifizetett összeg a dolgozók nyugdíjalapjába?
Részlet a válaszából: […] A béren kívüli juttatások körét az Szja-tv. 71. §-a határozza meg. Idetartozik a Széchenyi Pihenő Kártya alszámláira utalt támogatás a törvényben meghatározott mértékig, a szakszervezet által a tagjának, a nyugdíjas tagjának, az említett magánszemélyek közeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Apa GYED-jogosultsága

Kérdés: Van valamilyen jogszabályi akadálya annak, hogy a GYED-et a gyermek kétéves koráig a magasabb keresettel rendelkező apa igényli úgy, hogy az ellátás folyósítása alatt folyamatosan munkát végez, és a gyermek gondozását a fizetés nélküli szabadságon lévő anya látja el? Amennyiben nincs akadálya ennek a konstrukciónak, akkor hogyan alakul az anya biztosítási jogviszonya, illetve vállalhat-e munkát egy másik foglalkoztatónál a fizetés nélküli szabadság ideje alatt?
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. 42/A. §-a alapján gyermekgondozási díjra jogosulta) a biztosított szülő, ha a gyermek születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt,b) az anya, valamint a 40. § (4) bekezdésében meghatározott személy, aki részére csecsemőgondozási díj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 16.

Ekhós jövedelem figyelembevétele kereseti korlát számításánál

Kérdés:

Figyelembe kell venni az ekhós jövedelmet a kereseti korlát számításánál egy korhatár előtti ellátásban részesülő személy esetében?

Részlet a válaszából: […] A 2011. évi CLXVII. tv. 11. §-a értelmében a korhatár előtti ellátás keresőtevékenység miatti szüneteltetésére a Tny-tv. 83/B. §-ának (1) és (2) bekezdéseit megfelelően alkalmazni kell.Ez azt jelenti, hogy a korhatár előtti ellátásban részesülő az ellátása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 14.

Üzemi baleset következtében egészségkárosodott munkavállaló ellátása

Kérdés: Milyen ellátásra szerezhet jogosultságot az a munkavállaló, aki 2012. december 1-jétől dolgozik első munkahelyén, 2012. december 16-án üzemi balesetet szenvedett, amelynek következtében 45 százalékos maradandó egészségkárosodását állapították meg, és 2014. július 1-jétől már nem kapja a baleseti táppénzt?
Részlet a válaszából: […] Ebben az esetben elsődlegesen azt vizsgáljuk, hogy az érintett jogosult lehet-e rehabilitációs ellátásra vagy rokkantsági ellátásra, azaz a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak valamelyikére. Sajnos meg kell állapítanunk, hogy jelen esetben ezek az ellátások nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 29.

Rokkantsági nyugdíjas és járadékos keresőtevékenysége

Kérdés: Lehet-e egy magánszemély egy betéti társaság beltagja a rokkantsági nyugdíj megállapítása után, és végezhet-e személyes közreműködéssel járó munkát? Lehet-e emellett egy felügyelőbizottsági tagsági viszonya, ahonnan tiszteletdíjat kap? Vonatkozik-e rá valamilyen keresetkorlátozás, ha 2008-tól rokkantnyugdíjas? Hogyan változik a helyzet, ha az illető nem rokkantnyugdíjas, hanem rokkantsági járadékos?
Részlet a válaszából: […] A 2008. január 1-jét követő időpontot követően rokkantságinyugdíjban részesülő aktív korú (tehát az irányadó korhatárt be nem töltött)személyek munkavállalásának feltételeire új szabályok vonatkoznak. Ezen újszabályok értelmében megszűnik a rokkantsági nyugdíjra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 10.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] A jelenleg hatályos jogszabályok szerint az 1950-benszületett férfi társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra a 62. életévebetöltésétől lesz jogosult, amennyiben abban az időpontban legalább húsz évszolgálati idővel fog rendelkezni. (A kérdésben szereplő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Rokkantsági nyugdíj megszűnése és újbóli megállapítása

Kérdés: Kinek a kötelessége értesíteni a nyugdíjfolyósító igazgatóságot a rokkantsági nyugdíjra való jogosultság megszűnéséről abban az esetben, ha a nyugdíjas magánszemély állandó munkát vállal? A munkáltató elektronikus bevallása alapján hivatalból megszüntetésre kerül-e a nyugdíj, vagy a dolgozónak, illetve a munkáltatónak be kell jelentenie a jogosultság megszűnését? Amennyiben a rokkantsági nyugdíjra való jogosultság újból bekövetkezik, és a dolgozó rokkantsági nyugdíjra jogosultságának új igényként történő elbírálását kéri, akkor a nyugdíj összegének megállapításakor milyen szolgálati időt kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] A rokkantsági nyugdíjra való jogosultságot vélhetőenmegszüntető foglalkoztatásról történő értesítés megküldése a nyugdíjfolyósítóigazgatóság felé minden esetben az igénylő felelőssége. A bejelentés tartalmátaz illetékes nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 10.

Munkaügyi Bíróság által megítélt juttatások közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettség terheli a Munkaügyi Bíróság által a volt munkavállaló részére jogellenes munkaviszony megszüntetése címén megítélt alábbi juttatásokat: elmaradt munkabér, elmaradt munkabér után 11 százalékos kamat, a jogellenesség jogkövetkezménye miatt az Mt. 100. § (4) bekezdése alapján többhavi átlagkereset, továbbá perköltség térítése.
Részlet a válaszából: […] Az eltérő jogcímek eltérő adó- és járulékfizetésikötelezettséget eredményeznek, ezért egyenként vesszük sorba a különbözőkifizetéseket. Bizonyára nem okoz meglepetést, hogy az elmaradt munkabér a nemönálló tevékenységre előírt szabályok szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.
1
2