Minimálbér emelése év közben

Kérdés:

Milyen hatással lehet az év végi társadalombiztosítással összefüggésben álló feladatellátásra a minimálbér 2023. december hónapra előrehozott változása?

Részlet a válaszából: […] Annak ellenére, hogy a megszokott, állandósult jogalkotási program részeként a kötelező legkisebb munkabér jellemzően minden év január 1. napjával emelkedik, a hazai jogalkotás rendszerében nem példa nélküli az ettől eltérő jogszabály-módosítás. A változás azonban akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Beltag javára kötött biztosítás

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségek merültek fel 2019. január 1. után egy kisvállalatiadó-alany betéti társaságnál abban az esetben, ha az ügyvezetői teendőket megbízási jogviszonyban, azaz kiegészítő tevékenységű társas vállalkozóként ellátó nyugdíjas beltag kedvezményezettre több mint 10 éve kötöttek egy "Aranyszárny Clavis" rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött, élethosszig tartó életbiztosítást, amelynek díjait a társaság fizeti?
Részlet a válaszából: […] 2019. január 1-jétől minden más személy, például munkáltató, kifizető által a magánszemély javára kötött és e más személy által fizetett díjú biztosításának díja a magánszemély jogcím szerinti jövedelme, kivéve, ha a biztosító szolgáltatására a díjfizető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Szolgálati járandóságban részesülő munkavállaló éves keretösszege

Kérdés: Arányosítani kell az éves keretösszeget a szolgálati járandóságban részesülő munkavállalók esetében, ha a munkaviszony év közben kezdődik?
Részlet a válaszából: […] A szolgálati járandóság és a korhatár előtti ellátás (utaló jogszabályok révén a táncművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék) folyósítását szüneteltetni kell, ha az ellátásban, illetve a járadékban részesülő személy olyan munkát végez, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 27.

Korhatár előtti ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Igaz, hogy a nyugdíj szüneteltetésére vonatkozó szabályok megszűnésével már nem kell figyelnie a keresete nagyságára a korhatár előtti ellátásban részesülő munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] A hír annyiban igaz, hogy 2020. július 1-jével megszűnt az öregségi nyugdíj melletti keresőtevékenységből elért bér nagyságához kötődő szüneteltetési szabály, azonban a közszférában történő elhelyezkedés miatt, és a nyugdíjas kérelmére történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Borravaló

Kérdés: Valóban nem tartalmazza a Tbj-tv. a borravaló utáni járulékfizetés lehetőségét? Ez azt jelenti, hogy a vállalkozásnak ezt követően csak a felszolgálási díj címen kifizetett összeg után kell a közterheket, egészen pontosan a társadalombiztosítási járulékot megfizetni?
Részlet a válaszából: […] Valóban, a Tbj-tv. 27. §-ának (1) bekezdése már nem nevesíti a felszolgáló közvetlenül kapott borravalóját járulékalapként, miközben a felszolgálási díjat továbbra is a felsorolásban találjuk.Noha a régi Tbj-tv.-ben mindkét tétel járulékalapot képezett, a velük...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Táppénz és nyugdíj alapjának számítása

Kérdés: Figyelembe kell venni a táppénzalap számítása során azokat a 2019-ben fizetett béren kívüli juttatásokat, amelyek után – a bérhez hasonlóan – megtörtént a járulékok számfejtése és fizetése? Bele fog számítani a kifizetett összeg a dolgozók nyugdíjalapjába?
Részlet a válaszából: […] A béren kívüli juttatások körét az Szja-tv. 71. §-a határozza meg. Idetartozik a Széchenyi Pihenő Kártya alszámláira utalt támogatás a törvényben meghatározott mértékig, a szakszervezet által a tagjának, a nyugdíjas tagjának, az említett magánszemélyek közeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Magánszemély közteher-fizetési kötelezettsége

Kérdés: Mely esetben kötelezett a magánszemély a szociális hozzájárulási adó, illetve a 19,5 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetésére a 2018/4. számú Adózási kérdésben taglalt 84 százalékos szabály alkalmazásával összefüggésben? Hogyan kell teljesíteni a bevallási kötelezettséget ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...járó jogviszonyban foglalkoztat, tehát a Tbj-tv. 4. §-ának a) pontja értelmében foglalkoztatónak tekintendő, akkor az Art. 7. §-a 31. pontjának i) alpontja értelmében kifizetőnek minősül, és kifizetői minőségében kötelezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 12.

Kereseti korlát

Kérdés: Figyelembe kell venni a kapott osztalékot az öregségi nyugdíjas személyek keresetének vizsgálata során?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíjszabályok akkor korlátozzák, ha a nyugdíjas foglalkoztatott még nem érte el a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt. Ez tipikusan a nők kedvezményes öregségi nyugdíjában részesülő személyekre vonatkozik, hiszen ez az egyetlen nyugdíjazási forma...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 10.

Nők kedvezményes nyugdíjában részesülő személyek munkavégzése

Kérdés: Mi számít bele az éves bruttó keresetbe a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő személyek munkavégzése esetén? A munkáltató, kifizető által folyósított béren kívüli juttatás, egyes meghatározott juttatás része a bruttó kereset fogalmának? Befolyásolja az őstermelésből származó bevétel vagy az Szja-tv. szerint számított őstermelői jövedelem a kedvezményes nyugdíjat, illetve hozzáadódik ez a munkaviszonyból szerzett jövedelemhez?
Részlet a válaszából: […] A Tny-tv. 83/B. §-ának (1) bekezdése értelmében a kereseti korlát számításánál a Tbj-tv. 5. §-a szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyból, illetve kiegészítő tevékenységű egyéni és társas vállalkozói jogviszonyból származó, nyugdíjjárulék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 15.

Rokkantsági ellátáshoz szükséges szolgálati idő

Kérdés: Pontosan hány nap rokkantsági ellátáshoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik az a személy, aki 2011. március 1-jétől december 31-ig 40 százalékos költséghányadot alkalmazó átalányadózó, 2012. január 1-jétől december 31-ig szja szerint adózó, minimálbér összegével egyező kivétet realizáló egyéni vállalkozó volt, 2013. január 1-jétől december 31-ig főállású kis­adózó egyéni vállalkozói tevékenysége mellett napi 2 órában egy kft. alkalmazottjaként, 2014. január 1-jétől december 31-ig napi 8 órás alkalmazottként dolgozott egy cégben, 2015. január 1-jétől napi 8 órás alkalmazott egy kft.-ben, és 2015. január 27-től pedig táppénzen van? Rendelkezik ez a személy az 1095 napnyi szolgálati idővel? A számításnál a kisadózóként töltött időszak jelenti a problémát. Amennyiben nem, akkor a táppénzes időszak hányadik napjától lehet beadni az igénylést?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük mindjárt a kérdés megválaszolását azzal, hogy pontos szolgálatiidő-kalkulációt nem tudunk végezni, azonban a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megállapításához szükséges biztosítási idő számításához adunk pár támpontot.a) A rehabilitációs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 14.
1
2
3
4