Életbiztosítás személyi jövedelemadója

Kérdés: Hogyan kell teljesíteni a személyijövedelemadó-fizetési kötelezettséget egy kft. által a társaság tulajdonos-ügyvezetőjére kötött biztosítások esetében abban az esetben, ha az egyik – teljes életre szóló, baleseti kiegészítőket tartalmazó biztosítás – kedvezményezettje a kft., a másik – kockázati életbiztosítás – kedvezményezettje pedig a biztosított magánszemély?
Részlet a válaszából: […] Az egyik esetben a díjfizető és a szolgáltatásra jogosult kedvezményezett is a kifizető, a biztosított a magánszemély. A másik esetben a biztosítási díjat a kifizető fizeti, a magánszemély a biztosított, és a biztosítási szolgáltatás kedvezményezettje is a magánszemély.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Személyi kedvezmény érvényesítése

Kérdés: Érvényesítheti a személyi kedvezményt a részére folyósított egészségkárosodási járadékból egy korábban hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személy, aki szolgálat ellátása során elszenvedett balesete következtében jogosult az ellátásra?
Részlet a válaszából: […] A rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagja amennyiben az egészségi állapota miatt bekövetkezett alkalmatlansága negatív következményeként hivatásos szolgálata ellátására alkalmatlanná válik, a megelőzően megszerzett, őt megillető jövedelem kiesésének pótlása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.

Beltag javára kötött biztosítás

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségek merültek fel 2019. január 1. után egy kisvállalatiadó-alany betéti társaságnál abban az esetben, ha az ügyvezetői teendőket megbízási jogviszonyban, azaz kiegészítő tevékenységű társas vállalkozóként ellátó nyugdíjas beltag kedvezményezettre több mint 10 éve kötöttek egy "Aranyszárny Clavis" rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött, élethosszig tartó életbiztosítást, amelynek díjait a társaság fizeti?
Részlet a válaszából: […] 2019. január 1-jétől minden más személy, például munkáltató, kifizető által a magánszemély javára kötött és e más személy által fizetett díjú biztosításának díja a magánszemély jogcím szerinti jövedelme, kivéve, ha a biztosító szolgáltatására a díjfizető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Lakhatási támogatás I.

Kérdés: Valóban adhat egy budapesti székhelyű munkáltató adómentesen albérleti hozzájárulást annak a munkavállalójának, akinek az állandó lakhelye Szegeden van, de hétfőtől péntekig a fővárosban tartózkodik munkavégzés céljából? Melyik jogszabályban található meg ez a rendelkezés?
Részlet a válaszából: […] 2017. január 1-jétől az Szja-tv. 1. számú mellékletének 2.11 pontja valóban lehetővé teszi, hogy a munkáltató által nyújtott mobilitási célú lakhatási támogatás értékéből egy meghatározott részhez adómentesen juthasson hozzá a munkavállaló.A mobilitási célú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 24.

Hivatali, üzleti utazás költségeinek elszámolása

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a kifizetőnek, illetve a magánszemélynek a hivatali utazás költségeinek viselése vagy megtérítése esetén?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 3. §-a 10. pontjának értelmében hivatali, üzleti utazásnak minősül a magánszemély jövedelmének megszerzése, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás, ideértve különösen a kiküldetés vagy a munkaszerződéstől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 10.

Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető

Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget az Art. 8. és 9. §-ában meghatározott képviselő útján, ennek hiányában közvetlenül saját magának kell teljesítenie. Ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Külföldi állampolgár magyarországi jogállása

Kérdés: Kell személyi jövedelemadót fizetni egy Magyarországon élő kolumbiai állampolgár jutaléka után, amelyet az itteni kereskedelmi tevékenysége után kap egy kanadai cégtől, amelynek Magyarországon nincs bejegyzett székhelye, sem telephelye? A kereskedelem után a vevőkkel szembeni számlázási, szállítási feladatokat a kanadai cég végzi. A kolumbiai állampolgár Magyarországon él magyar feleségével, tartózkodási kártyával és magyar lakcímkártyával rendelkezik. Hogyan kell ezt a tevékenységet bejelenteni az adóhatósághoz? Keletkezik ez után a tevékenység után biztosítási jogviszony Magyarországon?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget alapesetben az Art. 9. §-ában meghatározott pénzügyi képviselő útján, ennek hiányában közvetlenül saját maga köteles teljesíteni. Ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Bíróság által megítélt összegek

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége van a munkáltatónak a munkáltató által jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel a munkaügyi bíróság által megítélt elmaradt munkabér, felmentési bér és végkielégítés összege után? Mit kell levonni a munkavállalótól ebben az esetben? A munkavállaló az azonnali hatályú felmondást követően igénybe vette a nők 40 év jogosultságára tekintettel járó öregségi nyugdíjat, tehát az ítélet hozatalakor a munkavállaló már részesül ebben az ellátásban. Befolyásolja az ítélet a már megállapított nyugellátás összegét? Van valamilyen bejelentési, illetve adatszolgáltatási kötelezettsége a munkáltatónak a nyugdíj-biztosítási igazgatósághoz?
Részlet a válaszából: […] ...összegének módosítását (újra megállapítását) az igénylő lakóhelye szerinti nyugdíj-biztosítási szervnél kell kezdeményezni. Az Art. 52. §-a (7) bekezdésének b) pontja alapján az adóhatóság elektronikus úton hivatalból adja át a bevallásban szereplő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 14.

Bíróság által megítélt összegek közterhei

Kérdés: Milyen összeg után és mennyi közterhet kell megfizetnie a munkáltatónak a bíróság által megítélt nettó 1 150 000 forint elmaradt munkabér, nettó 245 000 forintos étkezési utalvány, nettó 100 000 forint sportesemény-belépő, 91 000 forint önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj, illetve 750 000 forint átalány-kártérítés összege után? A munkavállaló munka­viszonya 2011. december 20-án szűnt meg, az elszámolási időszak 2012. január-2013. december hónap.
Részlet a válaszából: […] Kezdjük a választ a 2011. december 20-án megszűnt munkaviszonnyal összefüggésben kifizetendő elmaradt jövedelemmel és az átalány-kártérítéssel. Az Szja-tv. 1. §-a (9) bekezdésének a) pontja úgy rendelkezik, hogy az adókötelezettség jogcímét, valamint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 24.

Jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel kifizetett juttatások

Kérdés: A munkaügyi bíróság egy 2011-ben jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel a munkavállaló részére az elmaradt munkabér, valamint cafeteriajuttatás és a megszüntetés napjától a kifizetésig számolt kamatai, felmentési bér, végkielégítés, illetve az Mt. 100. §-ának (4) bekezdése alapján kárátalány megfizetésére kötelezte az alperest. Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik a munkavállalónak, illetve a munkáltatónak a kamatok után? Elmaradt munkabérnek vagy kártérítésnek minősül a cafeteria címén megutalt juttatás, amelynek keretében korábban önkéntes nyugdíjpénztári, egészségpénztári és étkezési hozzájárulásban részesült a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. §-a (9) bekezdésének b) pontja szerint az adókötelezettség jogcímét a késedelmi kamat címén megszerzett bevétel esetén azon bevételre irányadó rendelkezések szerint kell meghatározni, amelynek késedelmes, illetve nem vagy nem szerződésszerű teljesítésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 13.
1
2