Igazolatlan hiányzás

Kérdés: Fennáll az igazolatlan hiányzás szombaton és vasárnap is abban az esetben, ha a munkavállaló csütörtökön és pénteken nem jelent meg a munkahelyén, és semmilyen módon nem igazolta a távolmaradását? A munkavállaló munkavégzésre történő rendelkezésre állási kötelezettsége munkaszüneti napon vagy szombat-vasárnap pihe-nőnapon is fennáll, mivel a munkáltató rendkívüli munkaidőt rendelhet el a feltételek fennállása esetén szombatra és vasárnapra is, aminek az igazolatlan hiányzás okán nem tudott volna eleget tenni.
Részlet a válaszából: […] A munkaviszonyban a munkavállaló fő kötelezettségei közé tartozik, hogy köteles– a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni,– munkaideje alatt – munkavégzés céljából, munkára képes állapotban – a munkáltató rendelkezésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 18.

Egészségügyi szolgáltatási járulék nyugdíjelőleg folyósítása alatt

Kérdés: Mentesül a magánszemély az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése alól abban az esetben, ha jelenleg semmilyen biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonnyal nem rendelkezik, mert beadta az öregséginyugdíj-igényét, de még csak a nyugdíjelőlegről szóló végzést kapta meg?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 39. §-ának (2) bekezdése értelmében az a belföldi személy, aki nem biztosított, és egészségügyi szolgáltatásra a 16. § (1) bekezdésének a)-p) és s)-w) pontja, valamint a 13. §-a szerint sem jogosult, köteles egészségügyi szolgáltatási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 9.

Jogosultság egészségügyi szolgáltatásra

Kérdés: A jogszabályoknak megfelelően jár el egy idényjelleggel nyitva tartó fagylaltozót üzemeltető kft. abban az esetben, ha a napi 6 órás részmunkaidős munkaviszonyban álló tagját kijelenti azokra az időszakokra, amikor az üzlet zárva van? Ezekre az időtartamokra a magánszemély nem létesít egyéb jogviszonyt, nem regisztráltatja magát álláskeresőként, és nem fizet egészségügyi szolgáltatási járulékot sem, tekintettel arra, hogy a munkaviszony megszűnését követően még 45 napig fennáll az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága. Helyes ez az eljárás, vagy a kieső időkre meg kellene fizetni a járulékot?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony a munkavállaló és a munkáltató kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozatával jön létre, és alapvetően a két fél megállapodását tükrözi, természetesen az Mt. szabályozásában foglalt feltételek betartásával. A jelenleg hatályban lévő jogszabályok nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Munkaviszony visszamenőleges megszüntetése

Kérdés: Hogyan szüntethető meg jogszerűen a munkavállaló munkaviszonya, illetve hogyan kell elszámolni a szabadságot az alábbi esetben? Egy 2009. június hóban megvásárolt betéti társaságnak 2007. november 1-jétől volt egy főfoglalkozású alkalmazottja, az eladó felesége, aki 2008. május 24-én szült, és a társaság értékesítésének időpontjában GYED-ben részesült, majd 2011. május 24-ig GYES-t kapott. A cég új tulajdonosainak erről nem volt tudomása, a vásárlás során "0"-s igazolást kértek, amit meg is kaptak. A betéti társaság 2008. november és 2009. június között nem küldte be a 08-as jelű bevallásokat. Az érintett munkavállaló a GYES lejártát követően bejelentkezett egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére, nyilvántartásba vétele megtörtént, azóta is fizeti a közterhet, és most kérte munkaviszonya visszamenőleges megszüntetését 2011. május 24-i dátummal.
Részlet a válaszából: […] ...értelmében munkavégzés céljára történő megjelenési kötelezettség, rendelkezésre állási kötelezettség terhelte a munkáltatónál.Az Art. 16. §-ának tárgyidőszakban hatályos (4) bekezdése értelmében a munkáltató és a kifizető köteles az illetékes I. fokú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 12.