9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Biztosítás emberi reprodukciós eljárás alatt
Kérdés: Miként alakul a munkavállaló társadalombiztosítási jogállása az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés alatt, amennyiben igazoltan van távol a munkahelyétől? Mi a foglalkoztató teendője a bejelentés és a járulékfizetés tekintetében erre az időszakra vonatkozóan?
2. cikk / 9 Többes jogviszonyú ügyvezető
Kérdés: Hogyan alakul a társadalombiztosítási jogiszonya egy kft. tagjának, aki a társaság ügyvezetését ingyenesen, megbízási jogviszonyban látja el abban az esetben, ha a főfoglalkozású munkahelyén a jelenlegi táppénzének lejárta után fizetés nélküli szabadságon lesz, tekintettel arra, hogy nem vette fel a munkáltató által előírt Covid elleni oltást? Változik valamilyen módon a helyzet, ha az ügyvezető havi 60 000 forint megbízási díjban részesül?
3. cikk / 9 Táppénzre nem jogosult keresőképtelen munkavállaló
Kérdés: Hogyan kell eljárnia a társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltatónak abban az esetben, ha egy több év óta teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalója 2017. december-2018. január hónapokban 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságot vett igénybe, 2018 márciusától pedig keresőképtelen, de a hosszú fizetés nélküli szabadság miatt csak 2018. május 28-ig volt jogosult táppénzre? A munkavállaló nem tud munkát végezni, kórházi, illetve háziorvosi igazolással is alá tudja támasztani a keresőképtelenség tényét, de semmilyen ellátásra nem jogosult. Fennáll ebben az esetben a biztosítási jogviszony, vagy fizetnie kell maga után az egészségügyi szolgáltatási járulékot?
4. cikk / 9 Ellátások és adókedvezmény harmadik gyermek szülése esetén
Kérdés: Jogosult az anya és az apa is a kisgyermekes munkavállalók utáni adókedvezményre az alábbi esetben? A házaspár második gyermeke 2010. július 25-én született, ez alapján a feleség TGYÁS, majd GYED ellátást vett igénybe a gyermek után annak 2 éves koráig. 2012 novemberében kiderült, hogy újra gyermeket várnak, a szülés várható időpontja 2013. július 4. A feleség 2003-tól pedagógusként dolgozik, besorolási bére bruttó 138 000 forint, azonban 2012 novemberétől havi bruttó 200 000 forint díjazásért a családi vállalkozásban is munkaviszonyban áll, kezdetben rész-, 2013. március 1-jétől teljes munkaidőben. Ettől az időponttól a férj veszi igénybe a GYES-t a részmunkaidős munkaviszonya mellett. Milyen összegű GYED-re lesz jogosult a feleség a születendő harmadik gyermek után? Tehetnek valamit annak érdekében, hogy a maximális összegű ellátást kapja az édesanya?
5. cikk / 9 Főállású anya személyes közreműködése
Kérdés: Egy társaság két 50-50 százalékos részesedéssel rendelkező magánszemély tulajdonában van. Az egyik tulajdonos jelenleg főállású anya, de ő látja el az ügyvezetői teendőket, ezen túl pedig a társaság tényleges árbevételszerző tevékenységében (munkaruhavarrás) is közreműködik. Köthető-e megbízási jogviszony a tényleges munkavégzésre havi 5000 forint összegű megbízási díj ellenében, ha az ügyvezetést is megbízási jogviszony keretében látja el, de ezért díjazásban nem részesül? Milyen közterheket kell megfizetni utána, és nem kerül-e veszélybe a gyermeknevelési támogatása?
6. cikk / 9 1950-ben született férfi nyugdíjazása
Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
7. cikk / 9 Kezdő egyéni vállalkozó közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie 2006. évre annak az egyéni vállalkozónak, aki 2006. szeptember 4-én váltotta ki vállalkozói igazolványát?
8. cikk / 9 Rendszeres szociális járadékban részesülő személy foglalkoztatása
Kérdés: Foglalkoztatható-e 8 órás munkaviszonyban egy jelenleg rendszeres szociális járadékban részesülő személy úgy, hogy a járadékfolyósítást ez nem befolyásolja?
9. cikk / 9 Járuléktörvények változásai 2004-ben
Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
