39 cikk rendezése:
1. cikk / 39 Végelszámoló kisadózó egyéni vállalkozása
Kérdés: Választhatja a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti közteherfizetést egy újonnan induló egyéni vállalkozó abban az esetben, ha egy végelszámolás alatt álló kft. tagjaként jelenleg ellátja a végelszámolói tevékenységet is?
2. cikk / 39 Rehabilitációs ellátás
Kérdés: Megállapítható a rehabilitációs ellátás annak a személynek, aki nem végez munkát, de tiszteletdíjat kap egy gazdasági társaság felügyelőbizottságának tagjaként?
3. cikk / 39 Megváltozott munkaképességű személyek ellátásai nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony mellett
Kérdés: Igénybe vehető a rehabilitációs ellátás, illetve a rokkantsági ellátás a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony mellett?
4. cikk / 39 Többes jogviszonyú társasági tag
Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?
5. cikk / 39 Betéti társaság végelszámolója II.
Kérdés: Kell járulékot fizetnie a betéti társaságban a korábbi beltagnak, aki a 2022. szeptember 1-jén indult egyszerűsített végelszámolás végelszámolójaként ingyenesen végzi a tevékenységét, és mellette ugyanettől az időponttól indított egy új egyéni vállalkozást, amelyben a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti közteherfizetést választotta? Módosítani kell a társasági szerződést abban az esetben, ha a vezető tisztségviselő munkaviszonyban látná el a tevékenységét? Végezhető a végelszámolói tevékenység heti 5 órás részmunkaidőben?
6. cikk / 39 Ügyvezető rokkantsági ellátása
Kérdés: Elegendő, ha egy-egy, különböző napra fizetés nélküli szabadságot kér az igénylés érdekében egy kft. 2 tulajdonos-ügyvezetője, akik mindketten jogosulttá váltak rokkantsági ellátásra? Az ügyvezetők munkaviszonyban látják el a tevékenységüket, a fizetés nélküli szabadság bejelentésre kerül a 'T1041-es nyomtatványon, és ezáltal szünetel a biztosítás.
7. cikk / 39 Kft. ügyvezetőjének közterhei
Kérdés: Hogyan kell megállapítani az egyszemélyes kft. tagjának jövedelmét, illetve járulékalapját visszamenőleg a 2019., 2020. és 2021. évekre abban az esetben, ha a tag megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetői teendőket? A kft. nem működik, ezért elmulasztották beadni a '08-as bevallásokat, amelyeket most pótolni szükséges. Ki kell egészítenie a kft.-nek a minimálbér összegére az ügyvezető tagi jövedelmét, ha a kérdéses időszakban máshol dolgozott, de 2020-ban és 2021-ben vannak olyan hónapok, amikor a bére nem érte el az akkori minimálbért? Mikortól él az a szabály, hogy a részmunkaidőben történő foglalkoztatások összeadódnak, ezért ha valahol 20 órában van foglalkoztatva, akkor a kft.-ben, ahol tag és ügyvezető, elegendő a 20 órának megfelelő díjazás? Vonatkozik ez a megbízási díjra is? Ha például megbízási díjat kapott, és nem munkaviszonyban volt, akkor tekinthetjük a minimálbér részének a megbízási jogviszony jövedelmét?
8. cikk / 39 Álláskereső személy keresőtevékenysége
Kérdés: Hogyan befolyásolja az álláskeresési járadék folyósítását, ha az állást kereső személy megbízási díjat kap óraadóként, vagy alkalmi munkavállalóként foglalkoztatják, illetve ha egyéni vállalkozást indít?
9. cikk / 39 Foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszáma
Kérdés: Hogyan kell az Szt. szerinti átlagos létszámot számítani 2021. január 1-jétől, milyen jogviszonyok számítanak a foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszámába? Hogyan számítanak például a felügyelőbizottsági tagok, akik tiszteletdíjat kapnak, de nem végeznek munkát, az egyszerűsített foglalkoztatottak vagy a fizetés nélküli szabadságon lévő kismamák?
10. cikk / 39 Kettős állampolgárságú ügyvezető
Kérdés: Keletkezik valamilyen közteherfizetési kötelezettsége egy orosz-magyar állampolgárságú személynek abban az esetben, ha Oroszországban és Magyarországon is rendelkezik lakcímmel, és Magyarországon alapít egy egyszemélyes kft.-t, amelynek ő lesz az ügyvezetője? Oroszországban több céggel is rendelkezik, és fizeti a közterheket.
