Ápolási díjban részesülő mezőgazdasági őstermelő

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a családtagjaival közös őstermelői igazolvány alapján gazdálkodást folytató őstermelőnek abban az esetben, ha beteg gyermekének ápolására tekintettel ápolási díjat igényelt, amit 2018. december 1-jétől meg is állapítottak a részére? Be kell jelenteni valamilyen módon az ellátást a NAV felé? Folytathatja továbbra is a tevékenységet a hozzátartozó, vagy van valamilyen korlátozás a munkavégzésre?
Részlet a válaszából: […] Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás, amelynek igénylése s megállapítása a Szoc-tv. rendelkezései szerint történik.Nem jogosult az ápolási díjra a hozzátartozó -...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 27.

Kft. nyugdíjas tagjainak járulékai

Kérdés: Kell valamilyen társadalombiztosítási közterhet fizetni egy kft. két 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező nyugdíjas tagja után, ha mindkét tag ügyvezető, és személyesen is közreműködik a társaság tevékenységében? A tagok a társasági szerződés szerint megbízási jogviszonyban látják el az ügyvezetői tevékenységet, amelyért megbízási díjban nem részesülnek, a munkavégzés pedig heti 20 órás munkaviszony keretében történik.
Részlet a válaszából: […] A meglehetősen összetett kérdés megválaszolása során a Tbj-tv. 4. §-ának d)/1. pontjába foglalt rendelkezésekből kell kiindulni.E szerint társas vállalkozónak minősül a korlátolt felelősségű társaság tagja, ha a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Kft. ügyvezetőjének közterhei

Kérdés: Milyen összegű levonások terhelik egy kft. megbízási jogviszonyban foglalkoztatott ügyvezetője részére kifizetett díjat abban az esetben, ha a díj nem éri el a minimálbér 30 százalékát, és az ügyvezető egyéni vállalkozóként a minimálbért meghaladó havi vállalkozói kivétje után fizeti meg a közterheket? Milyen közteherfizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a társaságot? Igénybe vehetők az adó- és járulékkedvezmények? Mennyiben változna a fizetési kötelezettség, ha a tag főállású munkaviszonyban látná el a feladatait, havi 300 000 forint munkabér ellenében, és egyéni vállalkozását emellett továbbra is folytatná?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből hiányzik egy lényeges információ, mégpedig az, hogy a kft. ügyvezetője tagja-e a társaságnak, vagy sem. Ugyanis teljesen eltérő szabályok vonatkoznak rá annak függvényében, hogy a társaság ügyvezetését tulajdonosként vagy üzletrésszel nem rendelkező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 23.

Rehabilitációs ellátásban részesülő ügyvezető

Kérdés: Elláthatja az ügyvezetői teendőket a lánya kft.-jében egy 58 éves rehabilitációs ellátásban részesülő nő, akinek még 2 éve hiányzik a 40 év jogosultsági időhöz, de semmiképpen sem szeretné veszélyeztetni a jelenlegi ellátását?
Részlet a válaszából: […] A 2011. évi CXCI. tv. 7. §-ának (4) bekezdése értelmében a rehabilitációs pénzbeli ellátást szüneteltetni kell arra az időtartamra, amikor az ellátott kereső­tevékenységet folytat, és heti munkaideje a 20 órát eléri. Ebből az előírásból célszerű kiindulni az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 24.

Táppénz elszámolása megszakítás nélküli munkarendben dolgozó munkavállaló esetén

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a táppénzt és a munkabért annak a munkavállalónak az esetében, aki megszakítás nélküli munkarendben dolgozik, hétfő, kedd, szerda, valamint vasárnap volt a beosztás szerinti munkanapja, a többi pihenőnap, már kimerítette a 15 nap betegszabadságot, és a keresőképtelenségi igazolása hétfőtől vasárnapig szól? 7 nap táppénzre jogosult ebben az esetben, vagy csak a beosztás szerinti 4 napra, és akkor a másik 3 napra nem jogosult díjazásra, mert az pihenőnapnak számít?
Részlet a válaszából: […] A betegszabadság munkajogi, míg a táppénz társadalombiztosítási jogintézmény. Közös hátterüket az adja, hogy munkajogviszonyban foglalkoztatott munkavállaló keresőképtelensége esetén bizonyos esetekben először az Mt. szerinti betegszabadságra és a betegszabadságra járó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 23.

Szociális szövetkezet tagjainak jogviszonya, közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik annak a most induló szociális szövetkezetnek, amely 7 fővel alakult, akik közül 2 fő nyugdíjas, 1 fő egyetemista, 2 fő foglalkoztatott, 1 fő ügyvezető igazgató egy másik cégnél heti 36 órás munkaviszonyban, 1 fő pedig egy betéti társaság kisadózó beltagja? Kötelező a minimálbér után járulékot fizetni a tagoknak abban az esetben, ha nem dolgoznak a vállalkozásban és bért sem kapnak? Tagi vagy alkalmazotti jogviszonyban kell bejelenteni a szövetkezet tagjait?
Részlet a válaszából: […] A szociális szövetkezet működésére, tevékenységére vonatkozó legfontosabb szabályokat a Szöv-tv. 14-21. §-ai tartalmazzák. Ezen előírások értelmében a szociális szövetkezetnek – az önkormányzat, továbbá karitatív tevékenységet ellátó közhasznú jogállású...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 3.

TGYÁS és GYED alapja több jogviszony esetén

Kérdés: Egy közalkalmazotti jogviszonyban álló pedagógus 2010. július 25-én született gyermekével GYED-en, majd GYES-en volt. 2012. november 1-jétől a GYES mellett napi 2 órában dolgozott, majd egy másik cégnél is vállalt munkát napi 4 órás munkaviszonyban. 2013. március 1-jétől lemondott a GYES-ről, a közalkalmazotti jogviszonyában a szabadságát kezdte tölteni, a részmunkaidős munkaviszonyai pedig teljes munkaidőssé alakultak, tehát ettől az időponttól mindkét másik cégnél napi 8 órás munkaviszonyban áll. A dolgozó munkabére közalkalmazottként havi 138 000 forint. Mi a TGYÁS és a GYED alapja a 2013. június 26-án született második gyermek után a fenti esetben?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben jól értelmezzük a kérdést, az édesanyának egyidejűleg fennálló három jogviszonya van. Egy a közalkalmazotti, melyben pedagógus (és a szülésig fizetett szabadságát töltötte), és másik kettő, napi 8-8 órás munkaidővel, feltételezhetően biztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 10.

Eva hatálya alá tartozó bt. GYES-en lévő beltagja

Kérdés:

Kell-e jövedelmet kivennie, illetve kell-e járulékot fizetni egy eva hatálya alá tartozó, bevételi nyilvántartást vezető betéti társaság beltagja után, aki harmadik gyermeke születése miatt jelenleg GYES-en van? Főállású munkahelyén tanárnőként dolgozik, de a társaságban ő végzi a munkát. Elég ha a kiállított számlák után befizeti az evát? Amennyiben kell jövedelmet kivennie, azt minden hónapban meg kell-e tennie, vagy elég egyszer egy évben? A beltag a társaságban fordítási munkát végez saját otthonában. Dolgozhat-e továbbra is a társaságban, ha a GYES letelte után főállású anya szeretne lenni? Milyen közterheket kell megfizetnie, illetve milyen jövedelmet kell felvennie ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […]   A gyermekgondozási segélyben, illetve a gyermeknevelési támogatásban részesülő személy keresőtevékenységet heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik (Cst. 24. §). Tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 6.

Szakközép-iskolai tanuló foglalkoztatása

Kérdés:

Milyen kötelezettségei vannak annak a kft.-nek, amely 2011. szeptember közepétől tanuló­­­szerződéssel foglalkoztat egy szakközép-iskolai ta­nulmányokat folytató villanyszerelő tanulót?

Részlet a válaszából: […] A szakközép-iskolai tanulók gyakorlati képzésére, valamint juttatásaira vonatkozó rendelkezéseket a Szak-tv. tartalmazza. Ennek alapján a szakképzési évfolyamon a tanuló gyakorlati képzése gazdálkodó szervezetnél – általában – a tanuló és a gazdálkodó szervezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.

Társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjának jogviszonya

Kérdés: Kötelező-e a minimálbér vagy a garantált bérminimum alapján bejelenteni egy társas vállalkozás személyesen közreműködő tagját, aki ellátja az ügyvezetői és az egyéb feladatokat is, de egy másik cégnél van egy heti 20 órás munkaviszonya, ahol a munkabére a garantált bérminimum többszöröse? Elegendő-e napi 4 órára, a minimálbér fele alapján bejelenteni, és beszámít-e ebben az esetben a plusz napi 4 óra a szolgálati idejébe? Hogyan számít be a szolgálati időbe a másik cégnél fennálló heti 20 órás munkaviszony, ha nincs másik bejelentett jogviszony?
Részlet a válaszából: […]  A társas vállalkozás a biztosított társas vállalkozó után atársadalombiztosítási járulékot, a társas vállalkozó pedig a nyugdíjjárulékot(tagdíjat) és az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot a személyesközreműködésére tekintettel kifizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 27.
1
2
3
4