Ekho választása

Kérdés: Választhatja az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást a munkaviszonyából származó jövedelmére egy kisvállalati adó hatálya alá tartozó cég munkavállalója, ha a tevékenysége megfelel a feltételeknek? Amennyiben igen, akkor hogyan befolyásolja ez a választás a kiva alapját?
Részlet a válaszából: […] A kiva hatálya alá tartozó munkáltató munkavállalójának ekho szerinti adózására nem vonatkoznak az általánostól eltérő szabályok.Tehát a tevékenységi feltétel mellett az Ekho-tv. 3. §-a (7) bekezdésének előírásaira tekintettel kell lenni, miszerint, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.

Többes jogviszonyú társasági tag

Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] A kérdéssel kapcsolatban először is fel kell hívnunk a figyelmet egy jogi problémára. Az Ev-tv. 3. §-a (2) bekezdésének d) pontja értelmében ugyanis nem lehet egyéni vállalkozó, aki egyéni cég tagja, vagy gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja. A betéti társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Kisadózó egyéni vállalkozó ekhója

Kérdés: Mellékállásúnak fog minősülni az a kisadózó egyéni vállalkozó, aki a munkaviszonyában a jövedelme egészére az ekho szerinti adózást választotta, vagy meg kell fizetnie a havi 50 000 forint összegű tételes adót?
Részlet a válaszából: […] A Kata-tv. 2. §-a 8. pontjának a) pontja értelmében nem minősül főállásúnak – többek között – az a kisadózó sem, aki legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll. E feltétel tekintetében nincs jelentősége, hogy a munkaviszonyban álló dolgozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 12.

Ekhós munkavállaló betegszabadsága

Kérdés: Meg kell állapítani a betegszabadság időtartamára járó távolléti díjat az ekho alá eső jövedelemből is annak a munkavállalónak az esetében, aki egy kft. munkaviszonyban álló dolgozója, és a minimálbérig az általános szabályok alapján fizeti meg a járulékokat, az e fölötti jövedelme után pedig az ekho szerinti közteherfizetést választotta? Amennyiben igen, akkor is meg kell fizetni az általános szabályok szerint a közterheket a minimálbér után? Rendezhető visszamenőlegesen önellenőrzéssel az ekho szerinti közteherfizetés abban az esetben, ha a munkavállaló az év elején nem adott erre vonatkozó nyilatkozatot, de most utólag január 1-jétől kéri az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alkalmazását?
Részlet a válaszából: […] Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás fizetése nem jogosít az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai-ra, így táppénzre sem. Ugyanakkor a betegszabadság idejére járó díjazás nem társadalombiztosítási ellátás, és az alapjául szolgáló távolléti díj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 16.

Kft. ügyvezetőjének közterhei

Kérdés: Milyen összegű levonások terhelik egy kft. megbízási jogviszonyban foglalkoztatott ügyvezetője részére kifizetett díjat abban az esetben, ha a díj nem éri el a minimálbér 30 százalékát, és az ügyvezető egyéni vállalkozóként a minimálbért meghaladó havi vállalkozói kivétje után fizeti meg a közterheket? Milyen közteherfizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a társaságot? Igénybe vehetők az adó- és járulékkedvezmények? Mennyiben változna a fizetési kötelezettség, ha a tag főállású munkaviszonyban látná el a feladatait, havi 300 000 forint munkabér ellenében, és egyéni vállalkozását emellett továbbra is folytatná?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből hiányzik egy lényeges információ, mégpedig az, hogy a kft. ügyvezetője tagja-e a társaságnak, vagy sem. Ugyanis teljesen eltérő szabályok vonatkoznak rá annak függvényében, hogy a társaság ügyvezetését tulajdonosként vagy üzletrésszel nem rendelkező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 23.

Jogosultság ekho választására

Kérdés: Választhatja az ekho szerinti adózást az a megbízási jogviszonyban álló magánszemély, aki rendelkezik ugyan máshol munkaviszonnyal, de ebben a munkaviszonyában munkabére havonta nem éri el a minimálbér összegét? A 25 milliós ekho maximum arányosítását alkalmazza, vagy figyelmen kívül kell hagyni az ekhóra tett nyilatkozatát a minimálbér hiánya miatt?
Részlet a válaszából: […] Az Ekho-tv. 3. §-ának (1) bekezdése szerint – az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén – 25 millió forint éves összeghatárig választhatja a magánszemély az ekho szerinti adózást, aki– az adóévben legalább 183 napig nyugdíjas (a saját jogú nyugdíjas vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 13.

Megbízott ekhója

Kérdés: Választhatja november-december hónapokra az ekho szerinti adózást a fennálló megbízási jogviszonyára tekintettel az a foglalkoztatott, akinek a munkaviszonya 2014. október 31-én megszűnt?
Részlet a válaszából: […] Az Ekho-tv. 3. §-ának (1) bekezdése szerint – az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén – 25 millió forint éves összeghatárig választhatja a magánszemély az ekho szerinti adózást, aki– az adóévben legalább 183 napig nyugdíjas (a saját jogú nyugdíjas vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 16.

Kültag jogviszonya

Kérdés: Milyen szabályokat kell figyelembe venni egy betéti társaság kültagjának foglalkoztatása során? Kötelező ténylegesen közreműködnie a társaság tevékenységében?
Részlet a válaszából: […] A betéti társaság létesítésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai üzletszerű, közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget oly módon, hogy legalább egy tag (beltag) felelőssége a társasági vagyon által nem fedezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 21.

Alkalmi munkavállalás szabályainak módosítása

Kérdés: Hol található meg az alkalmi munka szabályairól szóló törvénymódosítás, és mit tartalmaz pontosan ez a rendelkezés?
Részlet a válaszából: […] ...esetleges visszavonásáraés módosítására – így különösen a munkaidő változása, illetve a munkavégzésmeghiúsulása esetén – az Art. általános szabályait kell alkalmazni. A munkáltatónak az egyszerűsített foglalkoztatássalösszefüggő bevallási kötelezettségét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 24.

Tb-járulék alapja

Kérdés: Meg kell-e minden esetben egyeznie a bruttó bérnek, azaz a személyi jövedelemadó alapjának a társadalombiztosítási járulék alapjával? Megteheti-e a munkáltató, hogy egy 86 300 forint bruttó munkabérrel foglalkoztatott dolgozó után 130 000 forint után vallja be a járulékokat, vagy mindenképpen 138 000 forint után kell megtenni a bevallást?
Részlet a válaszából: […] A munkabér (pontosabban fogalmazva: a nem önállótevékenységből származó bevételből származó adóelőleg számításánál figyelembeveendő jövedelem) egyben járulékalapot is képez. Másként megközelítvemunkaviszonyban álló dolgozó esetében az szja alapja és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 8.
1
2