15 cikk rendezése:
1. cikk / 15 Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén
Kérdés: Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?
2. cikk / 15 Mezőgazdasági őstermelő alkalmazottjának jogosultsági ideje
Kérdés: Bejelentheti munkaviszonyban álló dolgozóként a rokkantsági ellátásban részesülő feleségét egy nyugdíjas mezőgazdasági őstermelő? Amennyiben igen, akkor jogosultsági időnek fog minősülni ez a jogviszony a nők kedvezményes nyugdíjának megállapításához szükséges 40 év számítása során, amelyhez jelenleg még 2 év hiányzik? Mennyi a legalacsonyabb összeg, amivel bejelenthető a dolgozó, és hogyan befolyásolja ez a leendő nyugdíj összegét? Mennyi költséggel kell számolnia az őstermelőnek a bejelentett dolgozóval összefüggésben?
3. cikk / 15 CSED-ben részesülő átalányadózó egyéni vállalkozó
Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége egy átalányadózó egyéni vállalkozónak abban az esetben, ha 2023 májusától CSED-et igényel, de a folyósítás alatt korábbi tevékenységéből származó bevételt realizál? Érinti ez a CSED-jogosultságát? A CSED idejével arányosan csökken az adómentes bevétel összege? Van mód arra, hogy a tevékenység folyamatosságát alkalmazott révén fenntartsa?
4. cikk / 15 Kötelezés visszamenőleges bejelentésre
Kérdés: Hogyan kell eljárnia annak a munkáltatónak, aki alkalmi munkavállalókat foglalkoztat, és egy foglalkoztatásfelügyeleti hatósági ellenőrzés során 30 napra visszamenőleges bejelentésre kötelezték egy munkavállalóval kapcsolatban, aki az érintett hónapban már 10 napot dolgozott alkalmi munkavállalóként, és be volt jelentve a 'T1042-es nyomtatványon, valamint a napi 2000 forintos közterhet is megfizették utána? Mi lesz a munkavállaló munkabére, és milyen közterhek terhelik a munkavállalót, illetve a munkáltatót ebben az esetben?
5. cikk / 15 CSED lemondása keresőtevékenység miatt
Kérdés: Hogyan kell eljárnia a társadalombiztosítási kifizetőhelynek abban az esetben, ha a 2022. november hónapban született gyermekére tekintettel CSED-ben részesülő munkavállaló december 1-jétől visszamondja az ellátását, mert egy másik cégben vezető tisztségviselő, a CSED alatt pedig nem végezhet keresőtevékenységet? Vissza kell mondani ebben az esetben a szülési szabadságot, és fizetés nélküli szabadságot kell igényelni a gyermek gondozása miatt? Vezető tisztségviselőként meg kell fizetni a közterheket ebben az esetben, ha nem részesül semmilyen javadalmazásban? A kifizetőhelynél kell majd igényelnie a GYED-et, vagy a vezető tisztségviselői jogviszonyára tekintettel a kormányhivataltól? Milyen feltételekkel lesz jogosult a GYED-re?
6. cikk / 15 CSED-ben részesülő személy külföldi tartózkodása
Kérdés: Fennmaradhat a CSED folyósítása a szociális biztonsági egyezmény szabályai alapján abban az esetben, ha az ellátásban részesülő édesanya gyermekével az Amerikai Egyesült Államokba költözik, ahol a férje várhatóan 3 éves határozott időtartamra munkát vállalt? Az anya Magyarországon rendelkezik egy 36 órás munkaviszonnyal és emellett szja-adózó egyéni vállalkozó. Fennmarad a CSED-, GYED-folyósítás alatt Magyarországon a biztosítási jogviszony? A GYED-folyósítás lejártát követően hogyan alakul a biztosítási jogviszony Magyarországon, amennyiben a GYES-folyósítás felfüggesztésre kerül a külföldi tartózkodás miatt? Amennyiben a feleség a GYED-folyósítás alatt, illetve a folyósítás lejártát követően a magyar székhelyű egyéni vállalkozásban dolgozik az Egyesült Államokban, hol jön létre a biztosítási jogviszony? Amennyiben a férj Magyarországon is köt munkaszerződést online távmunkára, és továbbra is fennáll az amerikai munkaviszonya, a magyar munkaszerződés alapján hogyan alakul a biztosítási jogviszonya? Lehet ebben az esetben kettős biztosítási jogviszony?
A CSED-, illetve GYED-jogosultság vizsgálatánál figyelembevételre kerülhet az Egyesült Államokban biztosításban töltött idő? Magyarországi biztosítási jogviszony esetén hogyan lehet a keresőképtelenséget igazolni a táppénzjogosultsághoz abban az esetben, ha a keresőképtelenség az Egyesült Államokban jött létre?
A CSED-, illetve GYED-jogosultság vizsgálatánál figyelembevételre kerülhet az Egyesült Államokban biztosításban töltött idő? Magyarországi biztosítási jogviszony esetén hogyan lehet a keresőképtelenséget igazolni a táppénzjogosultsághoz abban az esetben, ha a keresőképtelenség az Egyesült Államokban jött létre?
7. cikk / 15 Ekhós munkavállaló minimumjáruléka
Kérdés: Meg kell fizetnie a minimálbér harminc százaléka utáni járulékokat annak a munkaviszonyban álló munkavállalónak, aki az ekho szerinti adózásról nyilatkozott, és egy másik foglalkoztatónál állandó megbízási jogviszonyában biztosítottként a minimálbért jelentősen meghaladó jövedelem után megfizeti a társadalombiztosítási járulékot, illetve a foglalkoztatója is meg-fizeti a szociális hozzájárulási adót?
8. cikk / 15 Biztosítási jogviszony utólagos elbírálása
Kérdés: Hogyan kell megállapítani a magánszemély és a kifizető kötelezettségeit abban az esetben, ha egy egyesület a választott tisztségviselője éves tiszteletdíját október hónapban fizeti ki a 2019. szeptember 1-jétől 2020. augusztus 31-ig terjedő időtartamra? Az érintett tisztségviselő 2020. augusztus 5-től igénybe veszi a nők 40 éves jogosultsági ideje alapján járó nyugellátást is.
9. cikk / 15 Jogosultság egészségügyi szolgáltatásra járuléktartozás esetén
Kérdés: Jogosult egészségügyi szolgáltatásra egy kft. tulajdonos-ügyvezetője abban az esetben, ha a cégben főfoglalkozású tagi jogviszonyban van bejelentve, a bevallásokat minden hónapban határidőre megküldték, de a közterhek megfizetése átmeneti likviditási problémák miatt már hónapok óta késik? Az ügyvezető egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal nem rendelkezik. Hogyan tudná rendezni a társaság a jövedelmekkel kapcsolatos közterhek befizetését, ha a bankszámláján jelenleg inkasszó van, és az egyéb közteherszámláin (áfa, tao) is magas összegű a tartozás, amelyeket még néhány hónapig biztosan nem tud megfizetni? Rendeződhetne az érintett biztosítási jogviszonya, ha elindítaná a már régóta tervezett egyéni vállalkozását, és a továbbiakban főfoglalkozású egyéni vállalkozóként fizetné meg a minimális közterheket?
10. cikk / 15 Nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállaló közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozó után abban az esetben, ha betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, azonban nyugellátásban nem részesül? Az érintett bemutatott a foglalkoztatónak egy, a kormányhivatal járási hivatala által kiállított határozatot, amelyben egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot állapítottak meg a számára.