26 cikk rendezése:
11. cikk / 26 Maláj állampolgár megbízási jogviszonya
Kérdés: Keletkezik társadalombiztosítási jogviszonya a magyar vállalkozásnál annak a malajziai állampolgárnak, aki megbízási szerződés alapján végez üzletviteli tanácsadást a cégnek Malajziában? A megbízottnak a megbízási díj után kell Malajziában adót, illetve járulékot fizetnie? A malajziai állampolgár Magyarországon nem rendelkezik állandó lakóhellyel, egy évben 183 napnál kevesebbet tartózkodik Magyarországon, az éves megbízási díj meghaladja a 10 000 USD-t, illetve a megbízónak nincs fióktelepe, leányvállalata Malajziában. Mennyiben változtatna a helyzeten az a tény, ha a megbízás teljesítése részben Malajziában, részben Magyarországon történne?
12. cikk / 26 Magyar állampolgár malajziai megbízási jogviszonya
Kérdés: Hol kell megfizetnie a személyi jövedelemadót, illetve melyik országban, és milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik annak a Magyarországon biztosítási jogviszonyban lévő magyar állampolgárnak, aki megbízás keretében Malajziában is munkát végez egy malajziai cég telephelyén? A magyar állampolgár Malajziában nem rendelkezik állandó lakóhellyel, egy évben 183 napnál kevesebbet tartózkodik kint, a megbízónak nincs semmilyen fióktelepe vagy leányvállalata Magyarországon, az éves megbízási díj pedig meghaladja a 10 000 USD-t. Mennyiben változtatna a helyzeten az a tény, ha a munkavégzés részben Malajziában, részben Magyarországon történne?
13. cikk / 26 1952-ben született férfi korhatár előtti ellátása
Kérdés: Befolyásolja-e az 1952. július 25-én született férfi korhatár előtti ellátásra jogosultságát, ha munkaviszonyt létesít jelenlegi munkáltatója leányvállalatánál úgy, hogy megállapodnak a jogviszony 2012. július 25-ei megszüntetéséről? A munkavállaló 2011. december 20-án jelenlegi munkáltatójával is megállapodott a munkaviszony megszüntetéséről, mert előrehozott öregségi nyugdíjat akart igényelni.
14. cikk / 26 USA-ba kirendelt munkavállaló közterhei
Kérdés: Hogyan kell levonni a közterheket annak a kirendelt munkavállalónak az esetében, aki 2011. augusztus 19-től 2012. augusztus 18-ig az Amerikai Egyesült Államokban, az ottani leányvállalatnál végzi a munkáját, és a fizetését itthonról kapja? Tavaly Magyarországon fizette meg az adót és a járulékokat, de ebben az évben az USA-ban adózik. Adóelőleget jelenleg nem vonnak tőle, de 18,5 százalék járulékot igen. Helyes-e ez az eljárás? Hogyan változik abban az esetben, ha októberig maradnia kellene?
15. cikk / 26 Anyavállalattól kapott részvényjuttatás közterhei
Kérdés: Milyen szja-, járulék- vagy ehokötelezettség terheli a foglalkoztatót, illetve a magánszemélyeket abban az esetben, ha egy magyarországi leányvállalat dolgozói a külföldi anyavállalattól részvényjuttatásban részesülnek? A munkáltatónál nem jelenik meg sem a könyvelésben, sem egyéb módon ez a juttatás, mivel azt a munkavállalók közvetlenül az anyacégtől kapják.
16. cikk / 26 Franciaországba kiküldött munkavállaló személyijövedelemadó-fizetési kötelezettsége
Kérdés: Melyik országban adózik a munkaviszonyból származó jövedelem, ha a magyar állandó lakhellyel rendelkező munkavállalót a magyar munkáltatója kiküldi dolgozni Franciaországba egy olyan céghez, amely nem a leányvállalata? A munkavégzés Franciaországban történt, a bért egy francia cég fizette ki, társadalombiztosítási járulékokat vontak a dolgozótól, de személyi jövedelemadót nem. A munkavállaló ez idő alatt Magyarországon megkapta az alapbérét, ami után valamennyi közterhet megfizettek. A dolgozó 183 napnál kevesebb időt dolgozott külföldön.
17. cikk / 26 Jövedelem csökkenésének hatásai
Kérdés: Számíthat-e adóellenőrzésre az a magánszemély, aki a kimagaslóan nagy összegű havi járandóságát évek óta egyrészt egy magyar cég ügyvezetőjeként Magyarországon, másrészt külföldről a külföldi leányvállalatok menedzsmentmunkájában való közreműködéséért kapja, de 2011. január 1-jétől a külföldi jövedelme egyharmadára csökkent? Köteles-e írásban megindokolni a külföldi kifizető a jövedelem jelentős csökkentését? Hogyan igazolhatja a munkavállaló a jövedelem csökkenését abban az esetben, ha a külföldi kifizető nem hajlandó a szerződésmódosítást írásba adni?
18. cikk / 26 Külföldi anyavállalat dolgozóinak magyarországi kirendelése
Kérdés: Jogosan járt-e el az APEH az alábbi esetben? Egy németországi anyavállalat dolgozói kirendelés keretében végeztek munkát egy magyar leányvállalatnál 2006-ban. A cég ezek után a – többségében török állampolgárságú – dolgozók után Magyarországon járulékot és adót nem fizetett, mert azt az anyacég fizette be Németországban. Magyarországon a kirendelt külföldi munkavállalók díjazásban nem részesültek, munkabérüket közvetlenül az anyacégtől kapták, aki azt a németországi folyószámlájukra utalta. A dolgozók bérét és egyéb költségeket az anyacég a magyar leányvállalatnak kiszámlázta. Az APEH-ellenőrzés arra hivatkozva, hogy a munkavállalók nem rendelkeztek E101-es igazolással, illetve hogy a német-magyar szociális egyezmény 6. és 7. cikkei alapján a dolgozókra a magyar jogszabályokat kell alkalmazni, a magyar céget akarja a kirendelt munkavállalók után járulékfizetésre kötelezni.
19. cikk / 26 Kirendelés külföldi leányvállalathoz
Kérdés: Mentesül-e a magyarországi járulékfizetés alól az a magyarországi székhelyű cég, amelyik munkavállalóját franciaországi leányvállalatához küldi ki dolgozni 3 vagy 4 heti munkavégzésre, és Franciaországban végzett munkája után a dolgozó ott részesül munkabérben?
20. cikk / 26 Uniós állampolgár biztosítási kötelezettsége
Kérdés: Melyik államban minősül biztosítottnak az a Magyarországon állandó bejelentett lakcímmel rendelkező munkavállaló, aki heti 8 órás részmunkaidős határozatlan idejű munkaviszonnyal rendelkezik egy cégnél, és 2009. május 18-tól ugyanezen cég romániai leányvállalatának kinevezett ügyvezető igazgatója, heti 32 órás részmunkaidőben, határozott időtartamig? A munkavállaló jövedelméből mind a romániai, mind a magyarországi egyéni járulékok levonásra, bevallásra, befizetésre kerülnek. Változik-e valami az új koordinációs rendelet hatálybalépése után?
