Magyar munkáltató külföldön élő munkavállalója

Kérdés: Hol és milyen közterheket kell megfizetni egy Lisszabonban élő magyar állampolgár után, aki home office keretében dolgozik egy magyar szoftvercégnek?
Részlet a válaszából: […] Ennek az érdekes kérdésnek a megválaszolására elsődlegesen az Mt. és a Tbj-tv. rendelkezéseiből kell és érdemes kiindulni. Valamint természetesen irányadó a felek munkaszerződése is. Ha a munkaszerződés kitér az Mt. szerinti távmunkavégzésre, akkor irreleváns a munkavégzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Kiküldött munkavállaló járulékai

Kérdés: Helyesen járt el a közterhek megállapítása során az a magyarországi kft., amely a német-országi fióktelepéhez 24 hónapot meg nem haladóan kiküldött munkavállalói magyarországi munkaszerződésében rögzített alapbére után fizeti meg Magyarországon a járulékokat, a németországi fióktelep által juttatott jövedelemből pedig kizárólag a személyi jövedelemadót fizeti meg a német jogszabályoknak megfelelően? Ebben az esetben meg kell fizetni a járulékokat a németországi bér után Magyarországon?
Részlet a válaszából: […] Igen, a cég helyesen járt el. A kérdésben külföldön dolgozó és adózó, kiküldött munkavállalókról van szó, akikre a biztosítás a 883/2004/EK rendelet alapján Magyarországon terjed ki.Ez azt jelenti, hogy – a Tbj-tv. 4. §-a k) pontjának 1) pontjában meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 11.

Járulékfizetési kötelezettség utólag kifizetett jövedelem esetén

Kérdés: Hogyan kell értelmezni, illetve mikor kell használni a Tbj-tv. R. 4/A. §-át?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához a 2017/13. Adózási kérdésben találhatunk segítséget. A Tbj-tv. R. 2017. január 1-jétől hatályos 4/A. §-ának (7) bekezdése szerint nem kell járulékalapot képező jövedelemként figyelembe venni azt a jövedelmet, amelynek kifizetése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 15.

Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Hogyan alakul a szabadság elszámolása annak a dolgozónak, aki 2016. szeptember 6-tól várhatóan 2017. december 31-ig külföldi munkavégzés céljából fizetés nélküli szabadságot kért a munkáltatójától? A 2016. szeptember 6-ig ki nem vett szabadsága átvihető a következő évre? Van annak jelentősége, hogy a munkavállaló munkáltatója mint alvállalkozó egy külföldi munkát kapott, és ezért vált szükségessé a külföldön tartózkodás céljából a fizetés nélküli szabadság igénybevétele?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll.Annak ellenére, hogy ténylegesen valamilyen okból nem történik munkavégzés, a szabadságra jogosító időtartamba történő beszámítás szempontjából...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.

Kiküldött munkavállaló közterhei

Kérdés: Hogyan kell megállapítani az adófizetési kötelezettséget abban az esetben, ha egy magyar cég szerződést köt egy EU-tagállamban bejegyzett külföldi társasággal, amelynek keretében 18 hónapra németországi munkára küldi az egyik alkalmazottját? A munkavállaló havi bruttó munkabére 350 000 forint, a napidíja pedig 85 euró. A társaság havi 500 euróért bérel egy lakást a munkavállalójának, aki havonta egyszer utazik haza.
Részlet a válaszából: […] A válasz azzal a vélelemmel készült, hogy az érintett,külföldi kiküldetésben lévő munkavállaló belföldi (magyar) illetőségű.(Külföldi illetőségű munkavállalóra eltérő szabályok vonatkoznak.) Az Szja-tv. 2. § (4) bekezdése szerint a belföldi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Külföldi napidíj munkaerő-piaci járuléka

Kérdés: Kell-e munkaerő-piaci járulékot vonni a munkavállaló részére külföldi kiküldetés idejére 2010. március hónapban kifizetett napidíjból? A kifizető cég nem árufuvarozással foglalkozik.
Részlet a válaszából: […] 2010. január 1-jétől a külföldi kiküldetéshez kapcsolódónapidíj teljes egészében – a felek között fennálló jogviszonynak megfelelően -adóköteles. Munkaviszony esetén tehát a munkabér része, ami egyben járulékalapis. A 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulékot pedig meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 4.

Kirendelés külföldi leányvállalathoz

Kérdés: Mentesül-e a magyarországi járulékfizetés alól az a magyarországi székhelyű cég, amelyik munkavállalóját franciaországi leányvállalatához küldi ki dolgozni 3 vagy 4 heti munkavégzésre, és Franciaországban végzett munkája után a dolgozó ott részesül munkabérben?
Részlet a válaszából: […] Kirendelésnek minősül, ha a munkavállalót a munkáltatókközött létrejött megállapodás alapján, más munkáltatónál – külföldön – történőmunkavégzésre is kötelezi a munkáltató. Ennek feltétele, hogy a munkavállalókirendelésére ellenszolgáltatás nélkül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 9.

Munkaadói és munkavállalói járulék alapja

Kérdés: 2009. január 1-jétől melyek azok a jövedelmek, amelyek után a kifizetőnek munkaadói járulékot fizetnie, illetve mely kifizetésekből kell munkavállalói járulékot vonnia?
Részlet a válaszából: […] 2009. január 1-jétől a munkaadói- ésmunkavállalóijárulék-fizetési kötelezettség szabályai alapvető változásonmentek át. Ezt megelőzően a munkaadói járulék alapjául a munkavállaló részéremunkaviszonya alapján kifizetett bruttó munkabér, kereset szolgált, továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 10.

Külföldi napidíj közterhei

Kérdés: Kell-e a munkaadói és munkavállalói járulékot fizetni a munkavállalóknak adott külföldi napidíj adóköteles része után? Melyik jogszabály tartalmazza a külföldi napidíj után fizetendő járulékokat?
Részlet a válaszából: […] Az Ftv. 40. § (1) bekezdése alapján a munkaadó amunkavállaló részére munkaviszonya alapján kifizetett és elszámolt bruttómunkabér, illetmény (kereset), valamint végkielégítés, jubileumi jutalom, abetegszabadság idejére adott díjazás,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 13.

Dán és szerb állampolgárságú munkavállalók alkalmazása

Kérdés: Milyen feltételekkel alkalmazhatók Magyarországon a dán és szerb munkavállalók abban az esetben, ha nem kiküldött alkalmazottakról van szó? Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a részükre kifizetett munkabért, illetve hogyan kell teljesíteni a bevallási kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] A Magyar Köztársaság által az Európai Unióhoz történőcsatlakozást követően alkalmazandó munkaerő-piaci viszonosság és védintézkedésszabályairól szóló 93/2004. Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése és a 3. § (1)bekezdése értelmében a dán munkavállalók engedély...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 16.