Egyéni vállalkozás szüneteltetése

Kérdés: Érdemes szüneteltetni az egyéni vállalkozást abban az esetben, ha a veszélyhelyzet miatt annyira lecsökkentek a megrendelések, hogy jelenleg nem éri meg fizetni a közterheket? Milyen előnyökkel, illetve milyen hátrányokkal jár a vállalkozás szüneteltetése?
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozás szüneteltetése valóban megoldás lehet a nehéz helyzetben lévő egyéni vállalkozások részére, azonban mielőtt a döntést meghozzuk, érdemes minden oldalról mérlegelni a kérdést, mert a későbbiekben hátrányokat is okozhat az előnyösnek vélt megoldás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Nem főállású kisadózó keresőképtelensége

Kérdés: Valóban meg kell fizetnie a tételes adót egy saját jogú nyugdíjas kisadózónak abban az esetben is, ha már 3 hónapja keresőképtelen beteg?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben nem főállású, havi 25 ezer forintos tételes adó fizetésére kötelezett kisadózóról van szó. Ez a státusza jelen esetben azért érdekes, mert nem jogosult táppénzre.A Kata-tv. 8. §-ának (9) bekezdésében megfogalmazott fizetési mentességi okok ugyanis...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.

Öregségi nyugdíjas egyéni vállalkozó egészségügyiszolgáltatásijárulék- fizetési kötelezettsége

Kérdés: Szükséges megfizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot egy öregségi nyugdíjas egyéni vállalkozónak, ha nem szünetel az egyéni vállalkozása, de ténylegesen nem működik, nem ad ki, és nem fogad be számlákat?
Részlet a válaszából: […] Sajnos igen. A Tbj-tv. 37/A. §-a csak tételesen sorolja fel azokat a helyzeteket, amikor a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó mentesül az egészségügyi szolgáltatási járulék alól. Így az említett közterhet nem kell megfizetni arra az időszakra, amikor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 28.

Nyugdíjas egyéni vállalkozó tevékenységének szüneteltetése

Kérdés: Kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie a nyugdíjas egyéni vállalkozónak a tevékenység szüneteltetése alatt 2012-ben, illetve 2013-ban?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 37/A. §-ának d) pontja úgy rendelkezik, hogy a nyugdíjas (kiegészítő tevékenységet folytató) vállalkozónak nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt egyéni vállalkozói tevékenysége szünetel. Mivel ez a szabály...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 26.

Nők kedvezményes nyugdíjában részesülő vállalkozó járulékai

Kérdés: Milyen adatszolgáltatási és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik annak a vállalkozónak, aki 2012. október 1-jétől a nők kedvezményes nyugdíjában részesül, de a tevékenységét tovább kívánja folytatni?
Részlet a válaszából: […] ...jogosultsági időre tekintettel került, valószínűsíthető, hogy olvasónk még nem töltötte be a reá irány­adó öregségi nyugdíjkorhatárt. Ebben az esetben viszont vonatkozik rá a kereseti korlát, azaz nyugellátása szüneteltetésre kerül az év végéig,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 24.

Tevékenységét szüneteltető rokkantnyugdíjas egyéni vállalkozó járulékai

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettségei vannak 2012-ben egy rokkantsági nyugdíjban részesülő egyéni vállalkozónak, aki 2011 decemberétől egészségügyi okból szünetelteti a vállalkozói tevékenységét, januártól bérbe adta az üzletét, és adószámmal rendelkező magánszemélyként tevékenykedik? Fizetnie kell-e továbbra is az egészségügyi szolgáltatási járulékot?
Részlet a válaszából: […]  Kezdjük kérdezőnk státuszával. Rokkantsági nyugdíja (arokkantság fokától, illetve életkorától függően) 2012. január 1-jétőlrokkantsági ellátásra vagy rehabilitációs ellátásra alakult át. Az említett ellátások egyike sem minősül saját jogúnyugdíjnak, ebből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése

Kérdés: Hol és milyen formában kezdeményeztetheti a szüneteltetés bejelentését egy idényjellegű munkát végző nyugdíjas egyéni vállalkozó? Korlátozott-e a szüneteltetés ideje, illetve év közben bármikor kérhető-e, vagy csak meghatározott időpontokban? Megszűnik-e a járulékfizetési kötelezettség a szüneteltetés ideje alatt?
Részlet a válaszából: […] A szüneteltetésnek semmi akadálya, azt az egyéni vállalkozásszékhelye szerint illetékes okmányirodánál kell kezdeményezni. Az egyénivállalkozói tevékenység szüneteltetését az erre a célra rendszeresítettelektronikus űrlapon kell bejelenteni, melyen az egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 1.

Baleseti táppénzben részesülő kiegészítő tevékenységű vállalkozó nyugdíjemelése

Kérdés: Figyelembe vehető-e a félszázalékos nyugdíjemelés megállapításánál az a 4 hónapos időszak, amelyre egy kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó nem fizette a havi 4500 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot, mert üzemi balesetére tekintettel baleseti táppénzt kapott? A vállalkozónak ebben az időszakban tagi jövedelme nem volt.
Részlet a válaszából: […] A félszázalékos nyugdíjemelés alapfeltétele 365 napbiztosításban töltött idő, vagy 365 nap egyéni vagy társas vállalkozókéntfolytatott tevékenység. Jelen esetben a szükséges 365 nap – a keresőképtelenségdacára – megvan, hiszen ennek tartama alatt is vállalkozónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 27.

Közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Meg kell-e fizetnie a 4500 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot annak az egyéni vállalkozónak, aki rendelkezik egy főállású közalkalmazotti jogviszonnyal, ahol minden közterhet megfizetnek utána, illetve levonnak tőle? Melyik jogszabályban található meg a konkrét válasz?
Részlet a válaszából: […] A válasz a Tbj-tv. 37. § (1) bekezdésében található. Ahivatkozott jogszabályhely előírása szerint a kiegészítő tevékenységet folytatóegyéni vállalkozó a 19. § (4) bekezdésében meghatározott havi 4500 forintösszegű egészségügyi szolgáltatási járulékot és a 19...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 18.

Többes jogviszonyú kiegészítő tevékenységű evás egyéni vállalkozó jövedelemkorlátja

Kérdés: Szüneteltetni fogják-e a nyugdíjfolyósítást 2010-től a 62. életéve betöltéséig annak az 1949-ben született, kiegészítő tevékenységet folytató evás egyéni vállalkozó nőnek, aki heti 40 órás munkaviszonyban áll, és keresete magasabb, mint a minimálbér? A vállalkozó evás bevétele 10 százaléka alapján fizet nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, ez nem éri el a havi minimálbér összegét. Mi számít jövedelemnek az evás egyéni vállalkozásban, és ez mennyi lehet, hogy ne szüneteltessék a nyugdíj folyósítását?
Részlet a válaszából: […] ...Ha azonban a vállalkozói kivét, az átalányadó alapját képezőjövedelem nem éri el a minimálbér kétszeresét, az egyéni vállalkozó az Art. 31.§ (2) bekezdésében meghatározott bevallásban – a tényleges járulékalapot képezőjövedelem, átalányadózás esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.
1
2