Külföldi ügyvezetők bejelentése

Kérdés:

Be kell jelenteni a NAV-hoz egy Magyarországon működő kft. 2 fő európai uniós állampolgár ügyvezetőjét abban az esetben, ha az egyik (60 százalékos tulajdonos) nyugdíjas, a másik (40 százalék tulajdonrésszel rendelkező) tulajdonos pedig nem rendelkezik sem külföldön, sem Magyarországon biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal? Az ügyvezetők nem vesznek fel jövedelmet a tevékenységükért. Végezhet munkát megbízási szerződés keretében a 40 százalékos tulajdonos abban az esetben, ha a díjazása nem éri el a minimálbér 30 százalékát?

Részlet a válaszából: […] A Ptk. szabályai alapján egy kft. ügyvezetője munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban végezheti a tevékenységét.A Tbj-tv. általános szabályai alapján a kft. ügyvezetője társas vállalkozónak minősül, ha a tevékenységét nem munkaviszony keretében végzi, kivéve, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Nyugdíjas személy munkavállalása

Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztatható egy nyugdíjas munkavállaló? Milyen közterheket kell megfizetni a részére kifizetett munkabér után, illetve van-e valamilyen különleges bejelentési kötelezettsége a munkáltatónak és a munkavállaló-nak ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A magyar jogszabályok szerinti jelenleg az a személy minősül saját jogú nyugdíjasnak, aki– a magyar nyugdíjbiztosítási szerv által megállapított öregségi nyugdíjban vagy rehabilitációs járadékban,– az Európai Unió valamely tagállama, illetve Norvégia, Izland,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 31.

Szolgálati járandóságban részesülő kft.-tag közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell levonni egy szolgálati járandóságban részesülő személy kft.-tagként szerzett tagi jövedelméből? Helyesen jár el a cég, ha a 15 százalékos személyi jövedelemadón kívül a 10 százalék nyugdíjjárulékot vonja le a tagtól, illetve megfizetik utána a havi 7050 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot? Kell arányosítani az éves keretösszeget, illetve kell valahol nyilatkozatot tenni arról, hogy a járandóság mellett tagi jövedelemkivét keletkezett?
Részlet a válaszából: […] A kérdésbeli kft.-tag járulékfizetési kötelezettségét illetően kiemelendő, hogy a szolgálati járandóságban részesülő személy a Tbj-tv. alkalmazásánál, a 4. § f) pontjába foglalt fogalommeghatározás értelmében nem minősül saját jogú nyugdíjasnak. E körbe ugyanis...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 21.

Kültag jogviszonya

Kérdés: Milyen szabályokat kell figyelembe venni egy betéti társaság kültagjának foglalkoztatása során? Kötelező ténylegesen közreműködnie a társaság tevékenységében?
Részlet a válaszából: […] A betéti társaság létesítésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai üzletszerű, közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget oly módon, hogy legalább egy tag (beltag) felelőssége a társasági vagyon által nem fedezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 21.

Nők kedvezményes nyugdíjában részesülő vállalkozó járulékai

Kérdés: Milyen adatszolgáltatási és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik annak a vállalkozónak, aki 2012. október 1-jétől a nők kedvezményes nyugdíjában részesül, de a tevékenységét tovább kívánja folytatni?
Részlet a válaszából: […] ...jogosultsági időre tekintettel került, valószínűsíthető, hogy olvasónk még nem töltötte be a reá irány­adó öregségi nyugdíjkorhatárt. Ebben az esetben viszont vonatkozik rá a kereseti korlát, azaz nyugellátása szüneteltetésre kerül az év végéig,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 24.

Átmeneti járadékban részesülő személy egyéni vállalkozóvá válása

Kérdés: Kaphatja-e továbbra is az átmeneti járulékot az a személy, aki a járadék folyósítása mellett egyéni vállalkozóként is kíván dolgozni? Mennyi társadalombiztosítási járulékot kellene fizetnie ebben az esetben a vállalkozónak?
Részlet a válaszából: […] ...meg.Ha a vállalkozói kivét, az átalányadó alapját képező jövedelem nem éri el aminimálbér kétszeresét, az egyéni vállalkozó az Art. 31. § (2) bekezdésébenmeghatározott bevallásban – a tényleges járulékalapot képező jövedelem,átalányadózás esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 1.

Többes jogviszonyú kiegészítő tevékenységű evás egyéni vállalkozó jövedelemkorlátja

Kérdés: Szüneteltetni fogják-e a nyugdíjfolyósítást 2010-től a 62. életéve betöltéséig annak az 1949-ben született, kiegészítő tevékenységet folytató evás egyéni vállalkozó nőnek, aki heti 40 órás munkaviszonyban áll, és keresete magasabb, mint a minimálbér? A vállalkozó evás bevétele 10 százaléka alapján fizet nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, ez nem éri el a havi minimálbér összegét. Mi számít jövedelemnek az evás egyéni vállalkozásban, és ez mennyi lehet, hogy ne szüneteltessék a nyugdíj folyósítását?
Részlet a válaszából: […] ...Ha azonban a vállalkozói kivét, az átalányadó alapját képezőjövedelem nem éri el a minimálbér kétszeresét, az egyéni vállalkozó az Art. 31.§ (2) bekezdésében meghatározott bevallásban – a tényleges járulékalapot képezőjövedelem, átalányadózás esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Nyugdíj összegének emelése

Kérdés: Valóban kérheti-e 2008-ban nyugdíjának 0,5 százalékos emelését az az öregségi nyugdíjas, aki 2006. október 3. óta részesül a nyugellátásban, de azóta is folyamatosan dolgozik?
Részlet a válaszából: […] Igen, amennyiben az alábbiakban ismertetett feltételekteljesülnek. A 0,5 százalékos emelés megállapítására legkorábban 2008. január1-jétől van lehetőség. 2008. január 1. napjától jogosultságot természetesenkizárólag azok szerezhettek, akik saját jogú nyugdíjasként 2006....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 11.