Elmaradt munkabér és kamatai

Kérdés: Milyen közteherfizetési kötelezettség merül fel abban az esetben, ha a bíróság egy volt munkavállaló munkaviszonyának megszüntetését jogellenesnek minősítette, ezért az ítéletben 2656 ezer forint elmaradt munkabér és 2015. január 20-ától kezdődően annak kamatainak megfizetésére kötelezte a munkáltatót? Hogyan kell helyesen kiszámítani a kamatot, és az után milyen adók és járulékok terhelik a céget?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük a végén. A késedelmi kamat a késedelmesen teljesített bérfizetés (elmaradt munkabér) jogkövetkezménye, ezért nem minősül sem jövedelemnek, sem kártérítésnek. Számítását a Ptk. 6:48. §-a határozza meg, mely szerint pénztartozás esetén a kötelezett a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés után?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre pontos választ ad a 2015/62. Adózási kérdés, amit az alábbiakban teljes terjedelmében közlünk:"2015/62. Adózási kérdés munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés társadalombiztosítási és adójogi minősítéseA munkaviszony jogellenes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Szabadalom értékesítése

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terhel egy magánszemély tulajdonost, aki szellemi terméket (szabadalom) értékesít egy vállalkozásnak? Adhat-e, és ha igen, milyen formában a cég megbízást a szabadalom továbbfejlesztésére?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához az adó- és járuléktörvényekmellett a Szot-tv.-t is érdemes figyelembe venni. Utóbbi jogszabálymegkülönbözteti a szolgálati, az alkalmazotti, illetve az előbbi jogviszonyokonkívüli találmányt. Szolgálati találmány annak a találmánya,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 20.

Kiegészítő tevékenységű vállalkozó éves keretösszege

Kérdés: Felfüggesztik-e a nyugdíj folyósítását abban az esetben, ha egy nyugdíjas kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó vállalkozásában az adó megfizetése után megmaradó összeg meghaladja a minimálbér 12-szeresét? Jövedelemnek számít-e a betéti társaság személyesen közreműködő kültagja részére havonta fizetett hozamelőleg?
Részlet a válaszából: […] Nem teljesen egyértelmű a kérdés. Leírjuk, hogy a jogszabálymely jövedelmeket sorol fel a nyugellátás megszüntetésére. Ugyanis nem az adókifizetését követően maradó összeget kell nyugdíjalapnak tekinteni. A Tny-tv.83/B. §-ának (1) bekezdése értelmében ha a 62....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 7.

Többes jogviszonyú kiegészítő tevékenységű evás egyéni vállalkozó jövedelemkorlátja

Kérdés: Szüneteltetni fogják-e a nyugdíjfolyósítást 2010-től a 62. életéve betöltéséig annak az 1949-ben született, kiegészítő tevékenységet folytató evás egyéni vállalkozó nőnek, aki heti 40 órás munkaviszonyban áll, és keresete magasabb, mint a minimálbér? A vállalkozó evás bevétele 10 százaléka alapján fizet nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, ez nem éri el a havi minimálbér összegét. Mi számít jövedelemnek az evás egyéni vállalkozásban, és ez mennyi lehet, hogy ne szüneteltessék a nyugdíj folyósítását?
Részlet a válaszából: […] ...Ha azonban a vállalkozói kivét, az átalányadó alapját képezőjövedelem nem éri el a minimálbér kétszeresét, az egyéni vállalkozó az Art. 31.§ (2) bekezdésében meghatározott bevallásban – a tényleges járulékalapot képezőjövedelem, átalányadózás esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Magyar és külföldi munkavállaló munkavállalása

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási kötelezettségei vannak annak a magyar, illetve nem magyar állampolgárnak, aki Magyarországon munkavállalóként munkát szeretne vállalni? Milyen adókat kell megfizetnie? Milyen iratokat kell a munkáltatónak átadnia a munkavállaló részére a bérfizetéssel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...harminc napon belül írásban is köteles a munkavállalórészére átadni.A foglalkoztatónak a munkavállalót az adóhatóságon keresztül(Art. 16. §) be kell jelentenie az egészségbiztosítási pénztárhoz. Ennekmegtörténtéről legkésőbb a bejelentést követő napon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 14.

Ukrán állampolgárságú tagok jogviszonya

Kérdés: Milyen biztosítási jogviszonya és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik annak a két ukrán állampolgárnak, akik Magyarországon magyar gazdasági társaságot alapítanak nagykereskedelmi tevékenységre? Az ügyvezető közreműködésre kötelezett, a másik tulajdonos munkaviszony keretében végez tevékenységet. Az ügyvezető megbízási szerződés alapján látja el az ügyvezetői tevékenységet.
Részlet a válaszából: […] Kezdjük az egyszerűbbel, a munkaviszony keretébentevékenykedő taggal. Az ő esetében minden további feltétel nélkültársadalombiztosítási jogviszonyról beszélhetünk, azaz rá a biztosításikötelezettség munkaviszonya létesítésének első napjától kiterjed [Tbj-tv. 5....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 20.

Betegszabadság járulékai

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetni a betegszabadság után?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 24. § (1) bekezdésének előírása alapján amunkaviszonyban folytatott tevékenység – más tevékenységfajták mellett – nemönálló tevékenységnek minősül. Az Szja-tv. 25. § (1) bekezdése szerint a nemönálló tevékenység bevételének számít minden olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 27.

Minimum-járulékalap nyugdíjalapként

Kérdés: Hogyan alakul a munkavállaló nyugdíjalapja, ha a munkáltató a minimum-járulékalap alapján fizeti meg a járulékokat, de a munkavállaló részére csak 68 800 forint bruttó bért számfejt?
Részlet a válaszából: […] A Tny-tv. 22. § (1) bekezdése értelmében az öregségi nyugdíjösszegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdőnapjáig elért(kifizetett) – a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulékalapjául szolgáló –, a személyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 31.

Dán és szerb állampolgárságú munkavállalók alkalmazása

Kérdés: Milyen feltételekkel alkalmazhatók Magyarországon a dán és szerb munkavállalók abban az esetben, ha nem kiküldött alkalmazottakról van szó? Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a részükre kifizetett munkabért, illetve hogyan kell teljesíteni a bevallási kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] A Magyar Köztársaság által az Európai Unióhoz történőcsatlakozást követően alkalmazandó munkaerő-piaci viszonosság és védintézkedésszabályairól szóló 93/2004. Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése és a 3. § (1)bekezdése értelmében a dán munkavállalók engedély...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 16.
1
2