Kft. megbízott ügyvezetőjének közterhei

Kérdés: Milyen fizetési kötelezettsége van a cégnek, illetve a kft. ügyvezetőjének, aki megbízási szerződés alapján látja el a tevékenységét, de a megbízási díja nem éri el a minimálbér 30 százalékát, és emellett egy rt. nyugdíjas vezérigazgatójaként heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik? Terheli szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség ezt a kifizetést?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem derül ki, hogy az említett ügyvezető egyben tulajdonos tagja-e a kft.-nek, márpedig a fennálló jogviszonyt, illetve a fizetendő közterhek mértékét alapvetően ez határozza meg.Amennyiben tagról van szó, akkor az ügyvezetői teendők nem munkaviszonyban történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 3.

Korhatár előtti ellátásban részesülő kültag osztaléka

Kérdés: Beleszámít a kereseti korlátba az osztalék annak az 1952. március 9-én született kültagnak az esetében, aki 2011. december 29-én korhatár előtti nyugdíjba ment, a társaság 2012. március 9-ig kifizette utána a járulékokat, és már nem dolgozik a bt.-ben, de a cég most osztalékot szeretne fizetni számára?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő kültag 2011. december 29-től megállapított korhatár előtti öregségi nyugdíját a 2011. évi CLXVII. tv. 4. §-ának (1) bekezdése alapján 2012. január 1-jétől ún. korhatár előtti ellátásként kell tovább folyósítani. Ugyanezen törvény 11....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 3.

Családi járulékkedvezmény

Kérdés: Mi az a családi járulékkedvezmény, és hogyan vehető igénybe?
Részlet a válaszából: […] A családi járulékkedvezmény tulajdonképpen az Szja-tv. szerinti családi kedvezmény kiterjesztése, hiszen a járulékkedvezményre az Szja-tv. szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult biztosított és – a családi kedvezményt megosztással érvényesítő –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 28.

Ügyvezető jogviszonya, járulékai

Kérdés:

Kötelezett járulékfizetésre egy társaság ügyvezetője abban az esetben, ha nem tagja a vállalkozásnak, és az ügyvezetői tevékenység végzéséért semmilyen jövedelemben nem részesül? A vezető máshol rendelkezik egy heti 30 órás munkaviszonnyal, ahol a bérjövedelme meghaladja a minimálbér kétszeresét.

Részlet a válaszából: […] A kérdésben nem tulajdonos tag ügyvezetőről van szó, tehát esetében nem kell alkalmazni a Tbj-tv. 4. szakaszának d) pontja 5. alpontja azon előírását, hogy amennyiben a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság természetes személy tagja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 28.

Rokkantsági ellátásban részesülő ügyvéd járulékalapja

Kérdés: Mi alapján kell járulékot fizetnie egy ügyvédi iroda vezető tagjának, aki 2012. január 1-jétől rokkantsági ellátásban részesül, és a kamarai tagsága egész évben folyamatos volt?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 4. §-ának d) 3. pontja szerint az ügyvédi iroda tagja – irodavezetői minőségétől függetlenül – társas vállalkozónak minősül. A társas vállalkozó biztosítási kötelezettsége a társas vállalkozásnál létesített tagsági jogviszony létrejöttének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 24.

Korhatár előtti ellátásban részesülő tag megbízása

Kérdés: Köthet-e "0" forintos megbízási szerződést kb. egyhetes időtartamra, babaruhák tervezésére a korhatár előtti ellátásban részesülő tagjával egy babaruhagyártással foglalkozó kft.? Az egy hétre jutó egészségügyi szolgáltatási járulékot kell megfizetnie ebben az esetben a magánszemélynek? A tag kisebbségi tulajdonos a társaságban, és nem vezető tisztségviselő.
Részlet a válaszából: […]  A Ptk. 474. §-a értelmében a megbízási szerződés alapján amegbízott köteles a rábízott ügyet ellátni. A 478. § (1) bekezdése szerint amegbízó díj fizetésére köteles, kivéve ha az ügy természetéből, illetve a felekközötti viszonyból arra lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 21.

Külföldi foglalkoztató részére végzett ügynöki tevékenység közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie annak az ügynöki tevékenységet végző magyar állampolgárságú munkavállalónak, aki egy angol tulajdonban lévő MLM rendszerű cégnek végez munkát, és a jutalékát utalva, közvetlenül a foglalkoztató cégtől kapja minden hónapban?
Részlet a válaszából: […] ...a biztosítási kötelezettséggel járójogviszonnyal összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallásikötelezettséget az Art. 8. és 9. §-ában meghatározott fióktelep, illetvepénzügyi képviselő, ennek hiányában közvetlenül saját maga...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 20.

Munkaadói és munkavállalói járulék

Kérdés: Hogyan változott a munkaadói és a munkavállalói járulék fizetésének kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] A munkaadóiés a munkavállalói járulék mértéke és alapja Év Munkaadói járulék Munkavállalói járulék 1999. 3 százalék 1,5 százalék 2000. 3 százalék 1,5 százalék 2001. 3 százalék 1,5 százalék 2002. ...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 7.

Változások 2009. július 1-jétől

Kérdés: Melyek az adó- és járuléktörvényeket, valamint az egészségbiztosítási és a nyugdíj-biztosítási ellátásokat érintő legfontosabb változások 2009. július 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] A folyamatosan életbe lépő törvényi változások szinte amunkaerő-foglalkoztatással kapcsolatos valamennyi törvényt érintik. Most csaknéhány fontos változást emelünk ki, amelyekről a későbbi kérdések kapcsántermészetesen részletesebb leírást is adunk.Szja-t érintő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 3.

Többes jogviszonyú kiegészítő tevékenységű evás egyéni vállalkozó jövedelemkorlátja

Kérdés: Szüneteltetni fogják-e a nyugdíjfolyósítást 2010-től a 62. életéve betöltéséig annak az 1949-ben született, kiegészítő tevékenységet folytató evás egyéni vállalkozó nőnek, aki heti 40 órás munkaviszonyban áll, és keresete magasabb, mint a minimálbér? A vállalkozó evás bevétele 10 százaléka alapján fizet nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, ez nem éri el a havi minimálbér összegét. Mi számít jövedelemnek az evás egyéni vállalkozásban, és ez mennyi lehet, hogy ne szüneteltessék a nyugdíj folyósítását?
Részlet a válaszából: […] ...Ha azonban a vállalkozói kivét, az átalányadó alapját képezőjövedelem nem éri el a minimálbér kétszeresét, az egyéni vállalkozó az Art. 31.§ (2) bekezdésében meghatározott bevallásban – a tényleges járulékalapot képezőjövedelem, átalányadózás esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.