Jubileumi jutalom alapja

Kérdés: Az illetmény mely elemei (alapilletmény, bérminimumra történő kiegészítés [garantált illetmény], munkáltatói döntésen alapuló illetményrész, közalkalmazotti illetménykiegészítés, a Kjt. 70-75. §-a szerinti pótlékok, a keresetkiegészítés, vezetői pótlék) kerülnek figyelembevételre a jubileumi jutalom kiszámításkor annak a közalkalmazottnak az esetében, aki F/6. besorolással rendelkezik, alapilletménye 144?570 forint, amely 16?430 forinttal kiegészül a garantált bérminimumra, valamint munkáltatói döntés alapján 50?000 forint összegű, a garantált összegen felüli illetményrészben, és további 20?000 forint összegű vezetői pótlékban részesül, azaz a havi illetménye összesen 231?000 forint?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. valóban nem definiálja pontosan, hogy mit ért a jubileumi jutalom alapjául szolgáló illetmény alatt, csupán azt mondja ki, hogy a közalkalmazottnak huszonöt, harminc, illetve negyven év közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő után jubileumi jutalom jár, melynek összege:a)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 12.

Egyszerűsített foglalkoztatott

Kérdés: Joga van a munkáltatónak visszautasítani az egyszerűsített foglalkoztatott munkavállalója 2016. évi személyijövedelemadó-bevallásának elkészítését annak ellenére, hogy a munkavállaló jövedelme meghaladta a mentesített keretösszeget, és a nyilatkozatában a munkáltatói adómegállapítást kérte?
Részlet a válaszából: […] Az adózó szempontjából nem elhanyagolható, de kevésbé tudott tény, hogy az Szja-tv. a munkáltatóra nézve adómegállapítási kötelezettséget nem tartalmaz. Az Szja-tv. 14. §-ában az adó megállapítására nyilatkozatot adó magánszemély adóelszámolását a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 23.

Végelszámoló jogállása

Kérdés: Helyesen járt el egy végelszámolás alatt álló betéti társaság abban az esetben, ha az egyéb jogviszonnyal nem rendelkező, nyugellátásban nem részesülő végelszámolójának, aki a társaság korábbi tagi jogviszonyban személyesen közreműködő beltagja, a végelszámolás kezdőnapjával megszüntette a biztosítási jogviszonyát? Az érintett végelszámoló díjazás nélkül, ingyen látja el a feladatait, és jelenleg saját maga után havonta megfizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Részlet a válaszából: […] A Ctv. 98. §-ának (2) bekezdése szerint a végelszámolás kezdő időpontjában a cég vezető tisztségviselőjének megbízatása megszűnik, és ettől az időponttól a cég önálló képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselőjének a végelszámoló minősül. A Ctv. 99....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 9.

Minimálbér és garantált bérminimum

Kérdés: Meg kell fizetni a garantált bérminimumot a tehergépkocsi-vezetőknek abban az esetben, ha általános iskolai végzettséggel, valamint C kategóriás jogosítvánnyal rendelkeznek, és csak belföldi közlekedésben vesznek részt? Változik a helyzet abban az esetben, ha a sofőr kiegészítő végzettségekkel (PAV I-IV.) is rendelkezik, és bel- és külföldön egyaránt közlekedik, illetve ha a C kategóriás jogosítvány mellett E kategóriás jogosítvánnyal is rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] 2017. január 1-jétől a 430/2016. Korm. rendelet alapján a minimálbér összege havibér alkalmazása esetén 127 500 forint (hetibér alkalmazása esetén 29?310 forint, napibér alkalmazása esetén 5870 forint, órabér alkalmazása esetén 733 forint). Ettől eltérően a legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 7.

Garantált bérminimum

Kérdés: Figyelembe vehető a kereset részeként a 30 százalékos bérpótlék annak a munkavállalónak az esetében, aki megszakítás nélküli munkarendben dolgozik, órabérben megállapított munkabérét tartalmazza a munkaszerződés, de az összes többi bérelem a munkáltatónál hatályos kollektív szerződésben van rögzítve? A munkavállaló munkaszerződésben meghatározott órabére nem éri el a 2017. évi garantált bérminimumot, de a keresete garantált részét képező pótlékkal kiegészítve már igen. Meg kell emelni a fizetést ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. előírja, hogy alapbérként legalább a kötelező legkisebb munkabért kell meghatározni. Ebből az következik, hogy nem a munkavállaló bérjellegű juttatásainak összesen, hanem az alapbérnek önmagában kell elérnie a kötelező legkisebb munkabér összegét. A kötelező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 10.

Minimálbér és garantált bérminimum

Kérdés: Mi alapján dönthető el, hogy a minimálbér vagy a garantált bérminimum jár egy adott munkakörben?
Részlet a válaszából: […] A 347/2014. Korm. rendelet tartalmazza a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összegét (havibér: 105 000 forint, hetibér: 24 160 forint, napibér 4830 forint, órabér: 604 forint). Ettől eltérően a legalább középfokú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Ügyvezető járulékalapja

Kérdés: Hol található arra vonatkozóan konkrét jogszabályi hely, hogy az ügyvezetőként társas vállalkozónak minősülő tag esetében elég a minimálbér (2014-ben 101 500 forint) alapulvételével megfizetni a járulékokat, és nem kell a garantált bérminimumot figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] A kérdéssel első ízben a NAV honlapján 2012. január 17-én megjelent "Tájékoztató a társas vállalkozónak minősülő vezető tisztségviselők járulékalapjáról" című tájékoztató foglalkozott, amely az Olvasónk felvetésében megfogalmazott álláspontot tartalmazza.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 29.

NAV megállapításai kft. ügyvezetője munkaviszonyára vonatkozóan

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak egy kft.-nek abban az esetben, ha a NAV ellenőrzése megállapította, hogy a cég ügyvezetője 4 órás munkaviszonyban nem láthatta el a feladatait az ellenőrzött 2011-2012. években? Az ellenőrzésről készült határozatban a garantált bérminimum alapján kötelezték a céget a közterhek visszamenőleges megfizetésére.
Részlet a válaszából: […] A NAV által feltárt tények pontos ismerete hiányában, kizárólag a kérdezőnk által leírt információkra alapozva két érvet tudunk a megállapítás ellenében felhozni. Az egyik, hogy a Gt. 22. §-ának (2) bekezdése értelmében a kft. ügyvezetőjének jogviszonyára a Ptk....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 28.

Evás társas vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Fizetheti-e a járulékait 130 000 forint alapján egy főfoglalkozású evás társas vállalkozó, aki jelenleg a garantált bérminimumot veszi figyelembe járulékalapként, de a jövedelmet ténylegesen nem veszi fel? A vállalkozó a magasabb összegű jövedelmet sem kívánja felvenni, és nem akarja megfizetni a személyi jövedelemadót sem.
Részlet a válaszából: […]  Az egyszerűsített vállalkozói adónak a társas vállalkozónem, csak a társas vállalkozás lehet az alanya. Ebből következően "evás társasvállalkozó" jogállás nem létezik, így az eva hatálya alá tartozó gazdaságitársaság tagja a Tbj-tv. alkalmazásában "normál"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 8.

Rokkantsági ellátás "átváltása" öregségi nyugdíjjá

Kérdés: Kaphat-e csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjat 2012 októberében az az 1952-ben született férfi, aki 2011. december 31-ig rokkantsági nyugdíjban részesült, és kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozónak minősült? A megállapított szolgálati ideje 2006-ban 38 év és pár hónap volt. Lemondhat-e a rokkantsági ellátásról a nyugdíj érdekében? Vonatkozik-e rá a kereseti korlát, amennyiben 36 órát meghaladó munkaviszonyt létesít?
Részlet a válaszából: […]  A 2011. évi CLXVII. tv. rendelkezései alapján 2012. január1-jétől az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt nyugellátást – ide nemértve a nők 40 év jogosultsági idő alapján igénybe vehető öregségi nyugdíját -nem lehet megállapítani. Tehát függetlenül attól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 24.