Minimálbér évközi emelésének hatása az osztalék maximum-összegére és a kereseti korlátra

Kérdés: Hogyan alakul az osztalék 2023. évi maximumalapja, illetve a korhatár előtti ellátásban részesülő munkavállaló éves kereseti korlátja a minimálbér 2023. december 1-jén történt emelésére tekintettel?
Részlet a válaszából: […] A Szocho-tv. 2. §-ának (2) bekezdése értelmében az 1. § (5) bekezdésének a)-e) pontjai alá tartozó jövedelmek – e körbe tartozik az osztalék is – esetében az adóalap-maximum a minimálbér 24-szerese, azzal, hogy e felső határt csökkenti a természetes személy 1....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Minimálbér emelése év közben

Kérdés:

Milyen hatással lehet az év végi társadalombiztosítással összefüggésben álló feladatellátásra a minimálbér 2023. december hónapra előrehozott változása?

Részlet a válaszából: […] Annak ellenére, hogy a megszokott, állandósult jogalkotási program részeként a kötelező legkisebb munkabér jellemzően minden év január 1. napjával emelkedik, a hazai jogalkotás rendszerében nem példa nélküli az ettől eltérő jogszabály-módosítás. A változás azonban akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Átalányadózó egyéni vállalkozó családi járulékkedvezménye

Kérdés:

Érvényesítheti valamilyen módon a családi járulékkedvezményt egy főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha az átalányban megállapított I. negyedéves jövedelme nem haladja az adómentes határt, ezért havonta a garantált bérminimum után fizet társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót? A vállalkozó I. negyedéves bevétele 2 millió forint volt, és 40 százalékos költséghányad alkalmazására jogosult.

Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 34. §-ának (6) bekezdése értelmében a családi járulékkedvezmény nem csökkenti azt a járulékkötelezettséget, amelyet az Szja-tv. szerint adómentes vagy bevételnek nem minősülő járulékalap után kell megfizetni (ide nem értve a munkavállalói érdekképviseletet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.

Nyugdíjas munkavállaló munkabére

Kérdés:

Nyugdíjas munkavállaló esetén is alkalmazni kell a kötelező legkisebb alapbérre, a minimálbérre vonatkozó előírásokat? A napi 8 órás munkaviszonyban foglalkoztatott korhatárt betöltött saját jogú nyugdíjas bére lehet kisebb, mint a 2023. január 1-jétől érvényes minimálbér összege, arra való tekintettel, hogy a dolgozó kizárólag személyi jövedelemadó fizetésére kötelezett?

Részlet a válaszából: […] Az Mt. előírásai szerint alapbérként legalább a minimálbért, illetve – a legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére – a garantált bérminimumot kell megállapítani [Mt. 136. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.

Kötelezés visszamenőleges bejelentésre

Kérdés: Hogyan kell eljárnia annak a munkáltatónak, aki alkalmi munkavállalókat foglalkoztat, és egy foglalkoztatásfelügyeleti hatósági ellenőrzés során 30 napra visszamenőleges bejelentésre kötelezték egy munkavállalóval kapcsolatban, aki az érintett hónapban már 10 napot dolgozott alkalmi munkavállalóként, és be volt jelentve a 'T1042-es nyomtatványon, valamint a napi 2000 forintos közterhet is megfizették utána? Mi lesz a munkavállaló munkabére, és milyen közterhek terhelik a munkavállalót, illetve a munkáltatót ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Az Ff-tv. 10. §-ának (1) bekezdése értelmében, ha a foglalkoztató a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével kapcsolatos bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, a foglalkoztatásfelügyeleti hatóság megállapítja a foglalkoztatásra irányuló jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Többes jogviszonyú társasági tag

Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] A kérdéssel kapcsolatban először is fel kell hívnunk a figyelmet egy jogi problémára. Az Ev-tv. 3. §-a (2) bekezdésének d) pontja értelmében ugyanis nem lehet egyéni vállalkozó, aki egyéni cég tagja, vagy gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja. A betéti társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Rokkantsági ellátás újraszámítása

Kérdés: Valóban kérheti a rokkantsági ellátás összegének újraszámítását a 180 napot elérő jövedelme alapján az a személy, aki 2015. december 1. napjától jelenleg is rokkantsági ellátásban részesül, össz-szervezeti egészségkárosodása 60 százalékos, és 2021. október 1-jétől munkaviszonyt létesített napi 8 órában, garantált bérminimumon, ami várhatóan június 30-ig tart? A komplex minősítés időbeli hatálya végleges egészségi állapotú, a felülvizsgálat alól mentesül a személy, mivel az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralévő időtartam a 10 évet nem haladja meg. Amennyiben kérhető az újraszámítás, mi az eljárás menete? Milyen időszak jövedelmét veszik figyelembe az ellátás megállapítása során?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolását azzal kezdjük, hogy a 2011. évi CXCI. tv. nem teszi lehetővé a rokkantsági ellátás összegének újraszámítását. Ugyanakkor az újraszámítás igénye joggal merül fel az igénylőben. De mégis hogyan érhető el magasabb összegű ellátás a magasabb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

Diák szünidei foglalkoztatása

Kérdés: Milyen feltételekkel alkalmazható egy cégnél egy 15. életévét betöltött diák, akinek havonta a 15 napot nem haladja meg a foglalkoztatása? Milyen összegű munkabért kell fizetni a részére, ha munkaviszonyban, illetve, ha alkalmi munkavállalóként történik a foglalkoztatása? Szükséges a szülői engedély abban az esetben is, ha az egyik szülő szintén a munkáltatónál dolgozik, és mindkét szülő a gyermekkel él?
Részlet a válaszából: […] A 15. életévét betöltött diák munkaviszonyban történő foglalkoztatása az iskolai szünet alatt az Mt. alapján történik.Ez azt jelenti, hogy az Mt. valamennyi rendelkezése vonatkozik rá, ugyanúgy, mint az egyéb munkavállalókra, figyelembe véve természetesen a törvény fiatal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 20.

Foglalkoztatásfelügyeleti hatóság ellenőrzése

Kérdés: A társadalombiztosítási jogviszony utólagos bejelentésére való kötelezésen kívül milyen összeg után milyen közteherfizetési kötelezettség előírására kerül sor a foglalkoztatásfelügyeleti hatóság vizsgálata során, ha a foglalkoztató a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével kapcsolatos bejelentési kötelezettségének nem tett eleget? Melyik hatóság illetékes a munkáltató, illetve a munkavállaló részére előírt kötelezettségek utólagos megfizettetésével kapcsolatos eljárás lefolytatására, és ezt melyik jogszabály rendezi?
Részlet a válaszából: […] A Met.-et felváltó 2021. március 1-jétől hatályos Ff-tv. értelmében 2021. március 1. napjától a munkaügyi hatóság feladat- és hatáskörét a foglalkoztatásfelügyeleti hatóság vette át, ezzel egyidejűleg a korábbi munkaügyi ellenőrzések helyett foglalkoztatásfelügyeleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

Járulékfizetési alsó határ

Kérdés: Milyen esetekben kell megfizetni a járulékfizetési alsó határ után a járulékokat, és mikor mentesül a foglalkoztató a fizetési kötelezettség alól? Minden munkavállaló esetén a minimálbért kell alapul venni a minimumjárulék megállapításakor, vagy a középfokú végzettségűeknél már a garantált bérminimumot? Meg kell fizetni a járulékokat a járulékfizetési alsó határ után abban az esetben is, ha a munkavállaló részmunkaidőben dolgozik?
Részlet a válaszából: […] 2020. szeptember 1-jétől a munkaviszonyban álló biztosítottak esetében a járulékot havonta legalább a minimálbér 30 százaléka, azaz 48 300 forint után akkor is meg kell fizetni, ha a foglalkoztatott tényleges járulékalapot képező jövedelme ennél kevesebb. Ez a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.
1
2
3
…
5