Foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszáma

Kérdés: Hogyan kell az Szt. szerinti átlagos létszámot számítani 2021. január 1-jétől, milyen jogviszonyok számítanak a foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszámába? Hogyan számítanak például a felügyelőbizottsági tagok, akik tiszteletdíjat kapnak, de nem végeznek munkát, az egyszerűsített foglalkoztatottak vagy a fizetés nélküli szabadságon lévő kismamák?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. korábbi előírásai a különböző határértékek számításánál eltérő létszámfogalmakat (átlagos statisztikai létszám, átlagos állományi létszám) használtak. Az egyértelmű jogértelmezés és alkalmazás érdekében vált indokolttá és szükségessé egységesen az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 9.

Unió tagállamaiban munkát végző munkavállalók bérezése

Kérdés: Mire kell figyelnie a dolgozók külföldi munkavégzésével összefüggő bérezés során annak a cégnek, amely az unió több tagállamába készül kiküldeni munkavállalókat építési-szerelési munkák elvégzésére? Van ezzel kapcsolatban valamilyen különös szabályozás?
Részlet a válaszából: […] Kérdezőnk esete egyre gyakoribb, nevezetesen, hogy magyar cég az unió tagállamaiban vállal munkát, amelyet a Magyarországról kiküldött munkavállalóival végeztet el. Ezzel párhuzamosan gyakran felmerülő hiba, hogy a kiküldő magyar vállalkozások kizárólag a magyar...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 14.

Távolléti díj kiszámítása

Kérdés: Hogyan kell kiszámítani a távolléti díjat egy mezőgazdasági cég alkalmazottjánál, aki nem teljesítménybérben, hanem differenciált bérben dolgozik, és az elvégzett munka után kapja a munka­bérét? A dolgozó személyi alapbére a garantált bér órabére és az utolsó 6 hónapban túlórát is kapott.
Részlet a válaszából: […] A kérdésfeltevésből következtetve, a távolléti díj kiszámolására vonatkozó útmutatást megelőzően szükséges tisztázni az alapbér (korábban személyi alapbér), teljesítménybér, garantált bér rendeltetését, fogalmát, egymáshoz való viszonyát.Az alapbér az a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 30.

Kiküldetésben lévő munkavállaló közterhei

Kérdés: Helyesen jár el az építőipari tevékenységet végző foglalkoztató azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik Ausztriában dolgoznak évi 183 napot meghaladó kiküldetésben, ahol ezért a cég adó­számot igényelt, és megfizeti a személyi jövedelem­adót az érintett munkavállalók után? A magyar­országi alapbér és a számfejtett napidíj kifizetése itthon történik, valamint Magyarországon kerül sor a társadalombiztosítási közterhek megfizetésére is a személyi alapbér után. A munkavállalók rendelkeznek A1-es nyomtatvánnyal. Hogyan kell eljárni azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik a 183 nap letelte előtt megszüntetik a munka­viszonyukat? Keletkezik pótlólagos bevallási, illetve befizetési kötelezettség ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megfejtéséhez az 1976. évi 2. tvr.-t kell segítségül hívni, amely a magyar-osztrák kettős adózás elkerülésére szolgáló szabályokat tartalmazza.A rendelet 15. cikke alapján a fizetés, bér és más hasonló térítés, amelyet az egyik szerződő államban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 15.

Egyéni vállalkozó elmaradt járulékai

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. években annak az egyéni vállalkozónak, akinek ezekben az években a vállalkozásában bevétele, költsége, illetve jövedelme nem volt, és ugyanebben az időszakban ügyvezetői feladatokat látott el főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony keretében a saját tulajdonában lévő kft.-ben? A társas vállalkozó ezen jogviszonyára tekintettel 2006. augusztus 31-ig, a mindenkori minimálbérnél magasabb, 2006. szeptember 1-jétől a mindenkori minimálbér kétszeresénél magasabb havi bruttó összeget vett fel, mely után a közterhek (beleértve a vállalkozói járulékot és a tételes ehót is) megfizetése megtörtént. A társas vállalkozói jogviszony a heti 36 órás foglalkoztatást meghaladja.
Részlet a válaszából: […] Válaszunkat annak ellenére, hogy a kérdés erre irányul, nemaz egyéni vállalkozóként fizetett járulékokkal, hanem a kft. ügyvezetőjénektársas vállalkozói jogviszonyával kell kezdenünk. Ez ugyanis kihat az egyénivállalkozó járulékfizetésére, így nem árt a kft.-ben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.

Dotáció igénylése megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatása esetén

Kérdés: Igényelhet-e betéti társaság állami dotációt megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatása esetén, és ha igen, kell-e ehhez módosítani a társasági szerződést?
Részlet a válaszából: […] A szociális háló részeként az állam – foglalkoztatásuk elősegítésével – biztosítani kívánja a megváltozott munkaképességű dolgozók rehabilitációját. A megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról a 8/1983. EüM-PM együttes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

A gazdasági társaságok ügyvezetőjének jogállása

Kérdés: Elláthatja-e az ügyvezetői teendőket tagi jogviszonyban egy korlátolt felelősségű társaság személyesen közreműködő, nyugdíjas tagja?
Részlet a válaszából: […] Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal egyik vidéki igazgatósága (a továbbiakban: APEH) egy korlátolt felelősségű társaságnál (kft.) az 1997. január 1. és 1999. szeptember 30-ig terjedő időszakra vonatkozóan átfogó járulék-ellenőrzést tartott. Az eljárás során az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.