Belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő tehergépjármű-vezető

Kérdés: Adó- és járulékköteles jövedelemnek minősül a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő tehergépjármű-vezető munkavállaló részére kifizetett napi 3000 forint összegű költségtérítés napi 6 órát meghaladó távollét esetén, vagy az Szja-tv. 3. számú mellékletének II/3. pontja szerint igazolás nélkül elszámolható költségként gyakorlatilag adómentes? A cég berendezések gyártásával foglalkozik, a tehergépkocsi-vezető saját gyártású berendezéseket, illetve a gyártáshoz szükséges anyagokat szállít.
Részlet a válaszából: […] A 437/2015. Korm. rendelet 5. §-a értelmében a hat órát meghaladó kiküldetés esetén a belföldi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott magánszemély részére adható napidíjátalány háromezer forint,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 20.

Erzsébet-utalvány és más béren kívüli juttatások megbízott részére

Kérdés: Alkalmazhatóak a béren kívüli juttatásra ­vonatkozó adózási szabályok abban az esetben, ha egy cég a folyamatos megbízási szerződés alapján foglalkoztatott magánszemélyek részére a rendszeres megbízási díj mellett Erzsébet-utalványt és helyi­bérlet-juttatást is kíván adni?
Részlet a válaszából: […] A béren kívüli juttatásokkal kapcsolatos adózási szabályok az Szja-tv. 71. §-ában találhatók. A béren kívüli juttatásoknak a munkáltató által adott juttatások minősülnek. Béren kívüli juttatások tekintetében munkáltatónak az Szja-tv. 3. §-ának 14. pontjában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 24.

Külföldi üdülés

Kérdés: Milyen jogcímen cafeteriaelem a külföldi üdülés, melyik törvény teszi lehetővé a juttatását? Ki adhatja, ki kaphatja, és hogyan lehet elszámolni? Alapja-e a társasági adónak, illetve költségként elszámolható-e?
Részlet a válaszából: […] A cafeteriarendszer nem törvényben szabályozott rendszer,hanem a béren kívüli juttatásokat biztosító kifizető által kialakítottrendszer, amelybe gyakorlatilag bármilyen jogcímen beépíthetők juttatások.Életszerűen a cafeteriában a munkáltató elsősorban azokat ajuttatásokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 23.

Jövedelemmel nem rendelkező társas vállalkozó járulékalapja

Kérdés: A minimálbér vagy a minimum-járulékalap után kell-e megfizetnie a járulékokat annak a főfoglalkozású társas vállalkozónak, aki a tevékenységéért a társaságból jövedelmet nem vesz fel?
Részlet a válaszából: […] ...harmincad részét kell figyelembe venni. Ha ajárulékalapot képező jövedelem nem éri el a minimum-járulékalap összegét, afoglalkoztató az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban – atényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 21.

Versenybírók járulékai

Kérdés: Változott-e a versenybírók elszámolása amiatt, hogy szeptember 1-jétől a Tbj-tv. módosítása révén a 4. § a) 1. pontjában az szerepel, hogy foglalkoztatónak minősül "bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat, vagy a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet juttat". Az eddigi gyakorlat szerint egy szervezet küldte ki a versenybírókat valamely egyesület versenyének a lebonyolítására, és az egyesület fizette ki a versenybírót, ezért a kifizető és a versenybíró között nem jött létre jogviszony, így járulékfizetés sem keletkezett. A fentiekhez kapcsolódóan mennyiben áll fenn járulékfizetési kötelezettség és – szintén a szeptember 1-jei módosítás miatt – bejelentési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A versenybírók társadalombiztosítási jogállását nem érinti akérdésben említett jogszabályi változás. Annál inkább nem, mert biztosításikötelezettségüket eddig is az egyesület, illetve a közöttük fennálló jogviszonyalapján kellett elbírálni, illetve megállapítani.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 25.

Egyéni baleset-biztosítás közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettségek vetődnek fel abban az esetben, ha egy kft. a dolgozói részére egyéni baleset-biztosítást kötött, amit minden hónapban mindenki után egyénenként fizet be?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 6.3. pontja szerint adómentes az a jövedelem, amelyet a magánszemélynek mint biztosítottnak juttat a kifizető a belföldi székhelyű biztosítóintézettel kötött kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítás, baleset-biztosítás és/vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.

A gazdasági társaságok ügyvezetőjének jogállása

Kérdés: Elláthatja-e az ügyvezetői teendőket tagi jogviszonyban egy korlátolt felelősségű társaság személyesen közreműködő, nyugdíjas tagja?
Részlet a válaszából: […] Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal egyik vidéki igazgatósága (a továbbiakban: APEH) egy korlátolt felelősségű társaságnál (kft.) az 1997. január 1. és 1999. szeptember 30-ig terjedő időszakra vonatkozóan átfogó járulék-ellenőrzést tartott. Az eljárás során az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.

Megbízási jogviszony

Kérdés: Milyen járulék- és eho-fizetési kötelezettségek terhelik a megbízási jogviszony alapján kifizetett díjazást? Mik a megbízási jogviszony létesítésének lehetőségei fizikai, illetve szellemi munkavégzés esetén?
Részlet a válaszából: […] A megbízási jogviszony a Ptk.-ban szabályozott ún. gondossági típusú szerződések alaptípusa. A törvény szövegét idézve:"Megbízási szerződés alapján a megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni. A megbízást a megbízó utasításai szerint és érdekének megfelelően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 11.