Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: A munkáltató tartós üzemzavar esetén állásidő helyett adhat-e fizetés nélküli szabadságot a dolgozóinak, ha még rendelkeznek az őket megillető törvényes fizetett szabadsággal? Milyen kötelezettségei vannak a munkáltatónak a fizetés nélküli szabadsággal kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 151. § (4) bekezdése értelmében a munkavállalót, ha a munkáltató működési körében felmerült okból nem tud munkát végezni, az emiatt kiesett munkaidőre (állásidő) személyi alapbére illeti meg. E rendelkezés miniszteri indoklása értelmében az állásidőre járó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

Munkaviszony megszüntetése betegállomány alatt

Kérdés: Megszüntethető-e a munkaviszony a munkáltató felmondásával a betegállomány alatt, táppénz folyósítása idején?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló a keresőképtelenségének ideje alatt fokozott védelemben részesül az Mt. által deklarált felmondási tilalmak és korlátok alapján. Az Mt. taxatíve szabályozza azokat az eseteket, amelyek fennállásakor tilos a dolgozó munkaviszonyát megszüntetni. Az Mt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.

Szabadságmegváltás nyugdíjjáruléka

Kérdés: Hogyan kell vonni a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot az alábbi esetekben kifizetett szabadságmegváltásból:- A munkavállaló 2003. június 30-ig áll munkaviszonyban.- A munkavállaló 2002. október 15-ig GYES-en volt, és október 16-án megszünteti a munkaviszonyát. Kéri az utóbbi 3 év ki nem vett szabadságának a kifizetését is.
Részlet a válaszából: […] A foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot a járulékalapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban a tárgyévre tervezett egy naptári napra jutó bruttó átlagkereset két és félszeresének naptári évre számított összege után fizeti meg. A járulékfizetési felső határ naptári napi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.

Foglalkoztatói teendők szülés esetén

Kérdés: Mikor, mi a teendője annak a kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatónak, akinek munkavállalója gyermeket vár? Hogyan kell megállapítani a szülési szabadságot, mit, mikor és hogyan kell jelenteni az APEH-nak, illetve a társadalombiztosítási szerveknek? Hogyan és milyen jövedelem alapján kell megállapítani az ellátás igénybevétele miatt elmaradt szabadságot?
Részlet a válaszából: […] A szülni készülő biztosított foglalkoztatójának sokrétű feladatai vannak mind a kifizetőhelyi, mind a nem kifizetőhelyi munkáltató esetében. Az első anyasági ellátás a terhességi-gyermekágyi segély, amit a biztosított nő a szülés várható időpontja előtt 28 nappal vehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.

Szabadság kiadása közalkalmazottnak

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak a rendes szabadság kiadására annak a közalkalmazottnak minősülő (pedagógus) munkavállalónak az esetében, aki 1997. novemberétől 2003. februárig megszakítás nélkül (két gyermek szülése miatt) terhességi-gyermekágyi segélyben, GYED-ben, GYES-ben részesült, és 2003 szeptemberében kíván újból munkába állni? Lehetséges-e a szabadság szeptember utáni hónapokra eső részének pénzbeli megváltása? A munkáltató a szabadság kiszámításánál eltekinthet-e a pótszabadságtól? (Természetesen csak a fent említett keresőképtelenség idejére.)
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 130. § (2) bekezdése értelmében a közalkalmazotti jogviszony szünetelésének időtartamára többek között az alábbi esetekben jár szabadság: a szülési szabadság időtartamára, a 14. éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.

Részmunkaidős munkavállaló közterhei

Kérdés: Bt. kültagja nappali tagozatos egyetemi hallgató. Munkaszerződéssel havi 8 munkanapot dolgozik, csak forgalmi jutalékot kap az eredményességétől függően. Milyen mértékű járulékot kell fizetnie? Mennyi eho-t kell fizetnie, a napi összeget, vagy az egész hónapra járó összeget?
Részlet a válaszából: […] Az egyetemi hallgató kültag jogviszonya a munkaszerződéssel történő foglalkoztatására tekintettel munkaviszonynak minősül. A munkaviszonyban álló biztosított személy munkabére – esetünkben a forgalmi jutalék – után a foglalkoztató betéti társaságnak a 29 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozó rendszeresen, havonta 20 napot fizetés nélküli szabadságon van, közben 4-6 napot dolgozik. Lehet-e ennek valamilyen következménye, és ha igen, akkor mi? Nyugdíj szempontjából megmarad-e a jogfolytonosság?
Részlet a válaszából: […] Mivel a társadalombiztosítás ellátásaival kapcsolatos kötelezettségek és jogosultságok alapesetben az érintett személyek munkavégzéséhez kötődnek, nem lehet kétséges, hogy a munkában nem töltött idők különös jelentőséggel bírnak a szabályozásban. Ezt tükrözi a Tbj-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Méltányossági gyermekgondozási segély

Kérdés: Milyen kötelezettségei vannak a foglalkoztatónak a méltányossági gyermekgondozási segélyben részesülő személyt illetően?
Részlet a válaszából: […] A Cst.-ben foglaltak alapján az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter méltányossági jogkörben eljárva megállapíthatja a gyermekgondozási segélyre való jogosultságot a gyermeket nevelő személynek, ha a gyermek szülei a gyermek nevelésében három hónapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

GYES-en lévő egyéni vállalkozó járulékai

Kérdés: Kell-e járulékot és tételes egészségügyi hozzájárulást fizetnie annak az egyéni vállalkozónak, akinek heti 36 órát meghaladó munkaviszonya van, de jelenleg gyermekgondozási segélyben részesül? A GYES időtartama alatt otthonában munkát végez, melyet leszámláz a megrendelőnek, de jövedelmet nem vesz fel.
Részlet a válaszából: […] A Cst. 21. §-a alapján a gyermekgondozási segélyben részesülő személy – ide nem értve a nagyszülőt – keresőtevékenységet a gyermek másfél éves koráig nem folytathat. Keresőtevékenységet folytatni a gyermek másfél éves kora után napi 4 órát meg nem haladó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Járulékfizetési felső határ

Kérdés: Hogyan kell a járulékfizetési felső határt megállapítani abban az esetben, ha a munkavállaló év közben munkahelyet vált, és a két munkaviszony között 10 nap kiesés van? A dolgozó az előző munkahelyén kapott 1 hónap végkielégítést, igénybe vett 5 nap betegszabadságot és 3 hét fizetés nélküli szabadságot.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. szerint az éves járulékfizetési felső határt évente január 1-jétől, év közben kezdődő jogviszony esetében a biztosítással járó jogviszony kezdete napjától az adott év december 31. napjáig kell számítani. Az évi összeghatár számításánál figyelmen kívül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.
1
42
43
44