Nyugdíjas tag osztaléka

Kérdés: Milyen összegű szociális hozzájárulási adót kell levonnia a kifizetőnek abban az esetben, ha a nyugdíjas tagja részére, akinek a munkaviszonyában a havi munkabére 250 ezer forint, 6 millió forint osztalék kerül kifizetésre?
Részlet a válaszából: […] ...a)-e) pontja szerinti jövedelme a tárgyévben eléri a minimálbér összegének huszonnégyszeresét, tehát az adófizetési felső határt.Így tehát az adóalap maximumát csökkentik az 1. § (1)-(3) bekezdése hatálya alá tartozó jövedelmek, többek között az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 27.

Nyugdíjas munkavállaló adófizetési felső határa

Kérdés: Valóban nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót egy kft. nyugdíjas tagjának fizetett osztalék után abban az esetben, ha a munkabére már elérte az adófizetési felső határt? A?cég érintett nyugdíjas tulajdonosa munkaviszony keretében látja el az ügyvezetői feladatokat, a havi bruttó munkabére 600?000 forint, amely után a cég nem fizet szociális hozzájárulási adót. A 2018. évi 5 millió forint összegű osztalék kifizetésére augusztus 15-e után kerül sor.
Részlet a válaszából: […] A vállalkozás helyesen jár el akkor, amikor az ügyvezető havi munkabére után nem fizet szociális hozzájárulási adót. A Szocho-tv. 5. §-a ugyanis pontosan felsorolja az adófizetési kötelezettség alóli mentesülés eseteit. A Szocho-tv. 5. §-a (1) bekezdésének g) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 6.

Jogosultság ekho választására

Kérdés: Választhatja az ekho szerinti adózást az a megbízási jogviszonyban álló magánszemély, aki rendelkezik ugyan máshol munkaviszonnyal, de ebben a munkaviszonyában munkabére havonta nem éri el a minimálbér összegét? A 25 milliós ekho maximum arányosítását alkalmazza, vagy figyelmen kívül kell hagyni az ekhóra tett nyilatkozatát a minimálbér hiánya miatt?
Részlet a válaszából: […] Az Ekho-tv. 3. §-ának (1) bekezdése szerint – az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén – 25 millió forint éves összeghatárig választhatja a magánszemély az ekho szerinti adózást, aki– az adóévben legalább 183 napig nyugdíjas (a saját jogú nyugdíjas vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 13.

Keresőképtelen rokkantnyugdíjas munkavállaló jövedelemkorlátja

Kérdés: Mennyi lesz a jövedelemkorlát abban az esetben, ha egy rokkantnyugdíjas munkavállaló 3 hónapig beteg?
Részlet a válaszából: […] A 2007. december 31-ét követően megállapított rokkantságinyugdíj esetében a jogosultság akkor szűnik meg, ha az irányadó öregséginyugdíjkorhatárt el nem érő, 50-79 százalékos mértékben egészségkárosodottszemély keresőtevékenységet folytat, és hat egymást követő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 4.

Rokkantsági nyugdíj melletti foglalkoztatás

Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztatható egy rokkantsági nyugdíjban részesülő személy?
Részlet a válaszából: […] A rokkantsági nyugdíj mellett folytatott keresőtevékenységfeltételei nagymértékben függnek attól, hogy a rokkantsági nyugdíjmegállapítására 2007. december 31-ét megelőző vagy követő időponttól kerültsor. Mivel a kérdésből nem derül ki, hogy mely időponttól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 12.

Rokkantsági nyugdíjas és rendszeres szociális járadékos kereseti korlátja

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozó kereseti korlátozást, és hogyan kell a jövedelmeket figyelembe venni a keresetszámítás során? Hogyan kell a keresetet vizsgálni a rendszeres szociális járadékosoknál?
Részlet a válaszából: […] A Tny-tv. 36/D. § (1) bekezdése alapján a rokkantságinyugdíjra jogosultság keresőtevékenység folytatása esetén abban az esetbenszűnik meg, amennyiben a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő,50-79 százalékos egészségkárosodást szenvedett nyugdíjas hat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 16.

Béren kívüli juttatások korlátozásának megszűnése

Kérdés: Cégünknél cafeteria-rendszer működik. Változott-e és hogyan a cafeteriában lévő juttatások köre? Módosítani kell-e a cafeteria-szabályzatot?
Részlet a válaszából: […] 2009-től vannak olyan változások, amelyek miatt a cafeteria-szabályzatmódosítása szükséges. Az egyik legfontosabb változás, hogy 2009. január 1-jével amunkáltató által nyújtott béren kívüli juttatásokat korlátozó 400 ezer forintoskeret megszűnik [Mód2009-tv. 238. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 27.

Fegyveres szervtől nyugdíjba vonult munkavállaló kereseti korlátja

Kérdés: Hogyan vonatkozik a nyugellátás keresőtevékenység miatti szüneteltetése arra a személyre, aki fegyveres szervtől ment nyugdíjba? Szünetelteti-e a nyugdíjat hivatalból a nyugdíjfolyósító szerv a 62. életév betöltéséig, ha a kereset eléri a kereseti határt?
Részlet a válaszából: […] Az öregségi nyugdíjkorhatár ebben az esetben az 57. életévbetöltése.A Tny-tv. 83/B. § (5) bekezdése alapján a kötelezőszüneteléssel összefüggő rendelkezéseket a fegyveres szervek hivatásosállományú tagjainak szolgálati nyugdíjára is alkalmazni kell a rájuk vonatkozó-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 25.

Nyugdíjas munkavállaló nyugdíjemelése

Kérdés: Valóban emelkedik-e a nyugdíj összege, és ha igen, mennyivel abban az esetben, ha a nyugdíjas személy munkát vállal, és a nyugdíja mellett legalább egy évig dolgozik? Valamennyi keresetét beszámítják az emelésnél abban az esetben, ha több helyen is végez munkát? Mit kell tennie, hogy megkapja az emelést?
Részlet a válaszából: […] Igen. Kérelemre a nyugellátását 0,5 százalékkal megemelik,ha az erre vonatkozó jogszabályban foglalt feltételek fennállnak.A Tny-tv. 22/A. § (1) bekezdésének 2008. január 1-jétőlhatályos rendelkezése szerint a saját jogú nyugellátásban részesülő személy -ideértve azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 3.

Nyugdíjas munkavállaló utólag kifizetett járandóságának nyugdíjjáruléka

Kérdés: Helyesen járt-e el a kifizető abban az esetben, ha egy nyugdíjas munkavállaló részére a munkaügyi bíróság döntése alapján 2006. évre vonatkozóan 2007. évben kifizetett járandóságból levonta a nyugdíjjárulékot annak ellenére, hogy ezt a közterhet csak 2007. április 1-jétől kell megfizetni?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 18. § (5) bekezdése rendelkezik arról, hogy ajárulékokat a járulékalapot képező jövedelem kifizetésekor irányadójárulékmértékek szerint kell megfizetni, illetve arról járulékkötelezettség abiztosítási jogviszony megszűnését követően kifizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 3.
1
2