22 cikk rendezése:
1. cikk / 22 Kedvezményezett idő figyelembe-vétele szolgálati időként
Kérdés: Figyelembe fogják venni a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő számításakor a járvány miatti kedvezményezett foglalkoztatás időszakát annak az újságíróként dolgozó munkavállalónak, aki 2021. február hónapban fogja betölteni a nyugdíjkorhatárát, és igényelni szeretné a nyugellátást? Milyen keresetet számolnak erre az időszakra, tekintettel arra, hogy a nyugdíjjárulékot nem kellett megfizetni?
2. cikk / 22 Túlvont járulékok visszafizetése
Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve mit kell tennie a foglalkoztatottnak abban az esetben, ha tévedésből a járulékfizetési felső határ elérése után is történt járuléklevonás? Hogyan kaphatja vissza a munkavállaló a túlvont járulékokat? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha több különböző foglalkoztatónál történtek a levonások?
3. cikk / 22 Béren kívüli juttatások
Kérdés: Pénzbeni, vagy természetbeni juttatásként érdemes-e jövedelmet juttatni 2010-től, tekintettel arra, hogy csökkent a személyi jövedelemadó, illetve megváltozott a természetbeni juttatások adózása is?
4. cikk / 22 Rokkantsági nyugdíjas és rendszeres szociális járadékos kereseti korlátja
Kérdés: Hogyan kell értelmezni a rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozó kereseti korlátozást, és hogyan kell a jövedelmeket figyelembe venni a keresetszámítás során? Hogyan kell a keresetet vizsgálni a rendszeres szociális járadékosoknál?
5. cikk / 22 1950-ben született férfi nyugdíjazása
Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
6. cikk / 22 GYES járulékai
Kérdés: Valóban kell-e nyugdíjjárulékot fizetni a GYES-ből abban az esetben, ha az ellátást júliustól igénylő munkavállaló már korábban elérte az éves nyugdíjjárulék-alap maximumát? Valóban a minimálbér duplája lesz-e a táppénz alapja abban az esetben, amennyiben az édesanya vagy a gyermek megbetegszik, és az anya nem rendelkezik 6 havi munkabérrel? Cégünk véleménye szerint ebben az esetben a járulékfizetéssel arányos ellátás elve és gyakorlati megvalósulása között nagy ellentmondás van.
7. cikk / 22 Szabadságmegváltás és végkielégítés egyéni járulékai
Kérdés: Egy határozatlan időre szóló munkaszerződéssel alkalmazott munkavállaló 2006. szeptember 30-áig fizetés nélküli szabadságon van, mivel GYES-ben részesül a 2003. szeptember 30-án született gyermeke után. Munkaviszonyát közös megegyezéssel meg kívánják szüntetni 2006. június 30-ával. Kell-e vonni egyéni járulékot a kifizetésre kerülő szabadságmegváltásból, illetve végkielégítésből?
8. cikk / 22 Végkielégítés egyéni járulékai
Kérdés: Helyesen járt-e el a munkáltató abban az esetben, ha a munkavállalónak 2005-ben kifizetett végkielégítéséből 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot, valamint magán-nyugdíjpénztári tagdíjat vont le? A volt dolgozó most reklamál a levonás miatt.
9. cikk / 22 Alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott dolgozó szülése
Kérdés: A szülés után jogosult lesz-e TGYÁS-ra és GYED-re, vagy igényeljen munkanélküli-segélyt az a dolgozó, aki 2004. október 1-jétől 2005. augusztus 30-áig egy kft.-ben dolgozott napi 6 órában, 2005. szeptember 1-jétől 2005. szeptember 18-áig passzív táppénzben részesült, 2005. szeptember 20., 21., 22., 23., 26., 27., 28., 29., 30. napjain alkalmi munkavállalói könyvvel volt foglalkoztatva (9 nap), 2005. október 3., 4., 5., 6., 7., 12., 14., 17., 19., 20., 24., 26. napján, valamint november 2., 3. és 9. napján szintén alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatva, és 2006-ban fog szülni.
10. cikk / 22 Ekho
Kérdés: Milyen feltételek szerint lehet bejelentkezni az ekho alá, hogyan és mennyit kell ekho címén fizetni, illetve milyen adónemeket vált ki? Avállalkozásunk sok szerzővel, "művészemberrel" áll kapcsolatban, akiket ez ideig alvállalkozóként megbízással, illetve kisebb részben munkaviszony keretében alkalmazott. Információink szerint 2006-tól ezen foglalkoztatottak után kedvezőbb az ekho fizetése. Valóban így van-e ez?