39 cikk rendezése:
1. cikk / 39 Több munkáltató által létesített munkaviszony
Kérdés: Ütközik valamilyen jogszabályi előírással az a gyakorlat, ha egy több munkáltató által létesített munkaviszony esetén a megváltozott körülmények miatt a munkavállaló tartósan a "másodlagos" munkáltatójánál dolgozna, a "főmunkáltatónál" pedig egyáltalán nem végezne munkát? Helyesen járnak el a munkáltatók, ha ebben az esetben a "főmunkáltató" vallja be és fizeti meg a közterheket, a "másodlagos" munkáltató pedig megtéríti azt a számára, vagy módosítani kell a munkaszerződést?
2. cikk / 39 Határozott idejű munkaszerződés munkavállaló általi felmondása
Kérdés: Hogyan mondhatja fel a munkavállaló a határozott idejű munkaszerződést abban az esetben, ha a munkaviszony tartama alatt a munkáltató felróhatóan járt el?
3. cikk / 39 Felmondás nők kedvezményes nyugdíjában részesülő munkavállalónak
Kérdés: Jogosult felmondási időre és végkielégítésre a munkáltató általi felmondáskor az az 1962-ben született munkavállaló, aki a nők 40 éves jogosultsági ideje alapján járó nyugdíjban részesül? Vonatkozik a munkavállalóra az Mt.-ben megfogalmazott felmondási védettség?
4. cikk / 39 Köztulajdonban álló munkáltató
Kérdés: Milyen speciális szabályok vonatkoznak a köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló munkaviszonyra?
5. cikk / 39 Végkielégítés munkavállalói felmondás esetén
Kérdés: Hogyan kell eljárni annak érdekében, hogy ne essen el a végkielégítéstől az a munkavállaló, akinek a munkáltatóját felvásárolta egy másik cég, amelynek a székhelye egy másik városban van, ahová az átjárás nagyon nagy megterheléssel járna a számára, ezért fel szeretne mondani?
6. cikk / 39 Felmondás egészségkárosodott munkavállalónak
Kérdés: Kötelező a munkáltatónak kezdeményeznie a felmondást abban az esetben, ha a 35 éve folyamatosan az alkalmazásában álló munkavállalója egészségi állapota annyira megromlott, hogy a munkakörét már nem tudja ellátni, a munkáltató pedig más munkakört nem tud felajánlani a részére? Az 1961 májusában született dolgozó jelenleg rokkantsági ellátásban, fogyatékossági ellátásban és táppénzben is részesül, az állapota alapján 70 százalékos egészségkárosodását állapították meg. A táppénzre való jogosultság 2021. június hónapban lejár. Jogosult a munkavállaló az Mt. 69. §-a szerinti 30+60 nap felmondási időre, valamint végkielégítésként az Mt. 77. §-a szerinti 6 havi távolléti díjra? Érdemes esetleg várnia a munkáltatónak a felmondással addig, ameddig a munkavállaló eléri a nyugdíjkorhatárt? A munkáltató egy szakmai előadáson úgy értesült, hogy munkajogi szempontból a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló is nyugdíjasnak minősül, vagyis indoklás nélkül fel lehet mondani neki. Ha ez így van, akkor munkáltatói felmondás esetén sem jár a munkavállalónak a felmondási és felmentési idő?
7. cikk / 39 GYES lejárta
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a munkavállalónak, akinek a legkisebb, harmadik gyermeke 2020. március 29-én lesz 3 éves, de csak szeptembertől veszik fel az óvodába, ezért szeretne vele otthon maradni? Főállású anyaként jogosult lesz gyermeknevelési támogatásra?
Abban az esetben, ha tovább is otthon szeretne maradni, pontosan meg kell mondania a munkáltatónak, hogy mennyi időre kívánja még igénybe venni a fizetés nélküli szabadságot?
Abban az esetben, ha tovább is otthon szeretne maradni, pontosan meg kell mondania a munkáltatónak, hogy mennyi időre kívánja még igénybe venni a fizetés nélküli szabadságot?
8. cikk / 39 Ellátások végelszámolás alatt álló vállalkozás dolgozói részére
Kérdés: Meddig kaphatja a táppénzt egy végelszámolással megszűnő kft. keresőképtelen dolgozója, illetve meddig kaphatja az ellátást ugyanezen cég GYES-en lévő munkavállalója?
9. cikk / 39 Nyugdíjas munkavállaló keresőképtelensége
Kérdés: Mi a teendő egy öregségi nyugdíjas munkavállaló betegsége esetén abban az esetben, ha a betegszabadságát már kimerítette, de továbbra is keresőképtelen? Hogyan számfejtse a munkáltató ezt az időszakot? Kiírható szabadság a keresőképtelenség idejére? Megszüntetheti a munkáltató a munkaviszonyt a keresőképtelenség ideje alatt?
10. cikk / 39 Ügyvezető folyamatos határozott idejű munkaviszonya
Kérdés: Tekinthető határozatlan idejűnek a vezető állású munkavállaló munkaviszonya abban az esetben, ha húsz év óta folyamatosan egymást követő határozott idejű munkaszerződések alapján látja el egy kft.-ben az ügyvezetői munkakört? Összeadódnak ebben az esetben az egymást követő határozott idejű munkaviszonyok? Milyen feltételekkel szüntetheti meg a munkaviszonyt ebben az esetben a munkáltató, illetve a munkavállaló?
