Személyes közreműködés GYES mellett

Kérdés: Elláthatja az ügyvezetői feladatokat megbízási jogviszonyban ingyenesen egy kft. tagja abban az esetben, ha gyermeke kétéves kora után GYES-t kíván igénybe venni, és a cégben van egy másik ügyvezető is? Lehet két ügyvezetője egy időben egy cégnek? Kötelező jövedelmet kivennie abban az esetben, ha a társaság tevékenységében személyesen is közreműködik? Milyen közterheket kell megfizetni a személyes közreműködésre tekintettel? Kell módosítani a társasági szerződést abban az esetben, ha a személyes közreműködést, illetve az ügyvezetést munka-viszony keretében szeretné ellátni? Van valamilyen időkorlát a munkaidőre vonatkozóan a GYES melletti munkavégzés esetén?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 3:196. §-a alapján a kft. ügyvezetését egy vagy több ügyvezető láthatja el, azaz nem jelent problémát, ha a cégben kettő vagy akár több ügyvezető van.Az ügyvezetés természetesen ellátható megbízási jogviszony keretében, amelyben – jellegénél fakadóan – nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Járulékfizetési kötelezettség utólag kifizetett jövedelem esetén

Kérdés: Hogyan kell értelmezni, illetve mikor kell használni a Tbj-tv. R. 4/A. §-át?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához a 2017/13. Adózási kérdésben találhatunk segítséget. A Tbj-tv. R. 2017. január 1-jétől hatályos 4/A. §-ának (7) bekezdése szerint nem kell járulékalapot képező jövedelemként figyelembe venni azt a jövedelmet, amelynek kifizetése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 15.

Nyugdíjas személy munkavállalása

Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztatható egy nyugdíjas munkavállaló? Milyen közterheket kell megfizetni a részére kifizetett munkabér után, illetve van-e valamilyen különleges bejelentési kötelezettsége a munkáltatónak és a munkavállaló-nak ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A magyar jogszabályok szerinti jelenleg az a személy minősül saját jogú nyugdíjasnak, aki– a magyar nyugdíjbiztosítási szerv által megállapított öregségi nyugdíjban vagy rehabilitációs járadékban,– az Európai Unió valamely tagállama, illetve Norvégia, Izland,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 31.

Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Hogyan alakul a szabadság elszámolása annak a dolgozónak, aki 2016. szeptember 6-tól várhatóan 2017. december 31-ig külföldi munkavégzés céljából fizetés nélküli szabadságot kért a munkáltatójától? A 2016. szeptember 6-ig ki nem vett szabadsága átvihető a következő évre? Van annak jelentősége, hogy a munkavállaló munkáltatója mint alvállalkozó egy külföldi munkát kapott, és ezért vált szükségessé a külföldön tartózkodás céljából a fizetés nélküli szabadság igénybevétele?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll.Annak ellenére, hogy ténylegesen valamilyen okból nem történik munkavégzés, a szabadságra jogosító időtartamba történő beszámítás szempontjából...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.

Kültag jogviszonya

Kérdés: Milyen szabályokat kell figyelembe venni egy betéti társaság kültagjának foglalkoztatása során? Kötelező ténylegesen közreműködnie a társaság tevékenységében?
Részlet a válaszából: […] A betéti társaság létesítésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai üzletszerű, közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget oly módon, hogy legalább egy tag (beltag) felelőssége a társasági vagyon által nem fedezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 21.

Kiküldött munkavállaló közterhei

Kérdés: Hogyan kell megállapítani az adófizetési kötelezettséget abban az esetben, ha egy magyar cég szerződést köt egy EU-tagállamban bejegyzett külföldi társasággal, amelynek keretében 18 hónapra németországi munkára küldi az egyik alkalmazottját? A munkavállaló havi bruttó munkabére 350 000 forint, a napidíja pedig 85 euró. A társaság havi 500 euróért bérel egy lakást a munkavállalójának, aki havonta egyszer utazik haza.
Részlet a válaszából: […] A válasz azzal a vélelemmel készült, hogy az érintett,külföldi kiküldetésben lévő munkavállaló belföldi (magyar) illetőségű.(Külföldi illetőségű munkavállalóra eltérő szabályok vonatkoznak.) Az Szja-tv. 2. § (4) bekezdése szerint a belföldi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Kirendelés külföldi leányvállalathoz

Kérdés: Mentesül-e a magyarországi járulékfizetés alól az a magyarországi székhelyű cég, amelyik munkavállalóját franciaországi leányvállalatához küldi ki dolgozni 3 vagy 4 heti munkavégzésre, és Franciaországban végzett munkája után a dolgozó ott részesül munkabérben?
Részlet a válaszából: […] Kirendelésnek minősül, ha a munkavállalót a munkáltatókközött létrejött megállapodás alapján, más munkáltatónál – külföldön – történőmunkavégzésre is kötelezi a munkáltató. Ennek feltétele, hogy a munkavállalókirendelésére ellenszolgáltatás nélkül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 9.

Osztalék figyelembevétele kereseti korlátként

Kérdés: Figyelembe kell-e venni az éves keretösszeg számításánál, illetve fel kell-e függeszteni a nyugdíj folyósítását abban az esetben, ha egy kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó csak osztalékot vesz fel, amely nem képezi a járulékok alapját?
Részlet a válaszából: […] A korengedményes nyugdíjasra ugyanazok a feltételekvonatkoznak, mint az előrehozott öregségi nyugellátásban részesülő személyre. ATny-tv. 83/B. §-ában foglaltak értelmében tehát amennyiben a Tbj-tv. 5. §-aszerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 16.

Egyéni vállalkozó munkáltató járulékkedvezménye

Kérdés: Igénybe veheti-e a 3 hónapos, regisztrált munkanélküli foglalkoztatása után a járulékkedvezményt az egyéni vállalkozó munkáltató is?
Részlet a válaszából: […] A járulékkedvezmény egy, a foglalkoztatás bővítése ésrugalmasabbá tétele érdekében szükséges intézkedésekről szóló 2005. évi CLXXX.tv. által idén bevezetett új állami támogatási forma, amely a mikro-, kis- ésközépvállalkozások, valamint a civil szervezetek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.

Dán és szerb állampolgárságú munkavállalók alkalmazása

Kérdés: Milyen feltételekkel alkalmazhatók Magyarországon a dán és szerb munkavállalók abban az esetben, ha nem kiküldött alkalmazottakról van szó? Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a részükre kifizetett munkabért, illetve hogyan kell teljesíteni a bevallási kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] A Magyar Köztársaság által az Európai Unióhoz történőcsatlakozást követően alkalmazandó munkaerő-piaci viszonosság és védintézkedésszabályairól szóló 93/2004. Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése és a 3. § (1)bekezdése értelmében a dán munkavállalók engedély...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 16.