Elhunyt munkavállaló elmaradt munkabére

Kérdés: Terheli járulékfizetési kötelezettség a tavaly elhunyt munkavállaló özvegye részére kifizetett nagy összegű elmaradt munkabért, vagy csak a szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást kell utána megfizetni a cégnek?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 30. §-a értelmében a biztosítással járó jogviszony megszűnését követően, e jogviszony alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelmet úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a jogviszony fennállásának utolsó napján került volna...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 2.

Bíróság által megítélt kártérítés

Kérdés: Hogyan alakul a társadalombiztosításijárulék-, a személyijövedelemadó- és a szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség abban az esetben, ha jogellenes munkaviszony-megszüntetés miatt egy volt munkavállaló részére kompenzációskár-átalányt és késedelmi kamatot kell fizetnie a munkáltatónak?
Részlet a válaszából: […] A bíróság által megítélt kártérítésre vonatkozóan már kialakult egy egységes álláspont, amelyet az Szja-tv., valamint a Tbj-tv. és a Szocho-tv. is alátámaszt. A Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumának (KMK) 3/2014. (III. 31.) véleménye segít a kérdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 10.

Baleseti táppénz idejére fizetett jövedelempótló kártérítés

Kérdés: Járulékalapot képez a baleseti táp-pénz idejére fizetett jövedelempótló kártérítés összege?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 21. §-ának c) pontja értelmében nem képezi egyéni járulék alapját a jövedelmet pótló kártérítés, keresetpótló járadék – ide nem értve a munkavégzés ellenértékeként (különösen elmaradt munkabér, végkielégítés címén) kapott, juttatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 26.

Jövedelempótló kártérítés

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni az egyösszegű jövedelempótló járadék összege után a 2019. évben?
Részlet a válaszából: […] ...körében főszabály szerint a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. A törvény szerint azonban mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt az ellenőrzési körén kívül eső...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 26.

Kártérítés munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a volt munkáltatónak abban az esetben, ha a munkaügyi bíróság ítélete szerint egyik munkavállalója munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, ezért elmaradt jövedelem címén 7?137?500 forint, cafeteriajuttatás címén 62?500 forint kártérítést kell fizetnie? A kártérítés összege pontosan megegyezett a munkavállaló 12 havi távolléti díjának összegével. Mi lesz a közterhek alapja ebben az esetben? A volt munkáltató a megítélt kártérítést nem fizette ki, a dolgozó végül végrehajtási eljárás keretében kapta meg a járandóságát.
Részlet a válaszából: […] A kérdésre választ találunk a Kúria Közigazgatási--Munkaügyi Kollégiumának (KMK) 3/2014. (III. 31.) számú véleményében. Ebben a KMK kifejti, hogy az elmaradt jövedelem tételeit a kereset szerinti jogcímenként kell vizsgálni, és ebből következően azt a bíróság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 11.

Jövedelmet pótló kártérítés közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni a jövedelmet pótló kártérítés után?
Részlet a válaszából: […] Ebben az esetben önmagában a keletkezett/okozott kár megtérítése során jövedelemszerzésről nem beszélhetünk, pusztán reparációról, és amennyiben ez lehetséges, az eredeti állapothoz közelítő, a károkozást megelőző helyzet visszaállításáról.A jövedelmet pótló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 21.

Elmaradt munkabér és kamatai

Kérdés: Milyen közteherfizetési kötelezettség merül fel abban az esetben, ha a bíróság egy volt munkavállaló munkaviszonyának megszüntetését jogellenesnek minősítette, ezért az ítéletben 2656 ezer forint elmaradt munkabér és 2015. január 20-ától kezdődően annak kamatainak megfizetésére kötelezte a munkáltatót? Hogyan kell helyesen kiszámítani a kamatot, és az után milyen adók és járulékok terhelik a céget?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük a végén. A késedelmi kamat a késedelmesen teljesített bérfizetés (elmaradt munkabér) jogkövetkezménye, ezért nem minősül sem jövedelemnek, sem kártérítésnek. Számítását a Ptk. 6:48. §-a határozza meg, mely szerint pénztartozás esetén a kötelezett a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Szociálishozzájárulásiadó- kedvezmény elmaradt munkabér után

Kérdés: Figyelembe veheti a kifizető a rehabilitá­ciós kártyához kapcsolódó szociálishozzájárulási­adó-kedvezményt annak a volt munkavállalójának az esetében, akinek közel 300 ezer forint összegű elmaradt munkabért kell kifizetnie, figyelembe véve, hogy 12 havi elmaradt munkabérről (pótlékról) van szó, és a munkaviszony tartama alatt kifizetett munkabér után a kedvezmény teljes összegét nem tudták igénybe venni?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt vegyük sorra, hogy a szociális hozzájárulási adóról is rendelkező 2011. évi CLVI. tv. az utólag kifizetett adóalappal kapcsolatban milyen rendelkezéseket tartalmaz. A jogszabály 455. §-ának (1b) bekezdése értelmében az adóalap megállapításánál az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 15.

Elmaradt jövedelem

Kérdés: Járulékalapnak kell tekinteni az Mt. 82. §-a alapján a jogsértéssel okozott kár összegét is tartalmazó, elmaradt jövedelem címén megítélt kártérítést?
Részlet a válaszából: […] Noha az elmarad jövedelem megtérítése személyi jövedelemadó szempontjából munkabérnek minősül, nem tekintendő járulékalapot képező jövedelemnek. A Tbj-tv. 21. §-ának d) pontja ugyanis egyértelműen rendelkezik a kérdésben, miszerint nem képez nyugdíjjárulék-,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Bíróság által megítélt összegek

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége van a munkáltatónak a munkáltató által jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel a munkaügyi bíróság által megítélt elmaradt munkabér, felmentési bér és végkielégítés összege után? Mit kell levonni a munkavállalótól ebben az esetben? A munkavállaló az azonnali hatályú felmondást követően igénybe vette a nők 40 év jogosultságára tekintettel járó öregségi nyugdíjat, tehát az ítélet hozatalakor a munkavállaló már részesül ebben az ellátásban. Befolyásolja az ítélet a már megállapított nyugellátás összegét? Van valamilyen bejelentési, illetve adatszolgáltatási kötelezettsége a munkáltatónak a nyugdíj-biztosítási igazgatósághoz?
Részlet a válaszából: […] ...összegének módosítását (újra megállapítását) az igénylő lakóhelye szerinti nyugdíj-biztosítási szervnél kell kezdeményezni. Az Art. 52. §-a (7) bekezdésének b) pontja alapján az adóhatóság elektronikus úton hivatalból adja át a bevallásban szereplő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 14.