Szülés esetén járó ellátások három munkaviszony esetén

Kérdés: Szülés előtt egy munkavállaló 3 különböző munkahelyen dolgozott 4-4-4 órában naponta. Egyik munkahelyén, ahol 310 napot dolgozott a szülést megelőző két évben, a jogviszonya megszűnt a szülés előtti munkanapon. A másik kettő munkahelyen megigényelte a CSED-et, majd ennek lejártát követően a GYED-et. Ebben a két jogviszonyban jogosult az ellátásokra. Beszámításra kerülnek a harmadik munkahelyen befizetett járulékok a CSED, illetve GYED összegébe? Hogyan számítható az ellátások összege a fenti esetben? Hogyan informálódhat az igénylő a CSED, ezt követően a GYED megállapított, konkrét számított összegének helyességéről? A munkavállaló részére kiküldött határozatban a megállapított összeg részletezése nem szerepel.
Részlet a válaszából: […] A leírtak alapján a dolgozónak jelenleg két egyidejűleg fennálló biztosítási jogviszonya van. Az egyidejűleg több biztosítási jogviszonyban álló személy biztosításának fennállását mindegyik jogviszonyában külön-külön kell elbírálni.Ehhez kapcsolódik, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete

Kérdés:

Milyen feltételekkel tud elhelyezkedni egy gyermekét gondozó édesanya egy "kismama-szövetkezetben"? Mennyit kereshet, hogyan kell adóznia, mik a felelősségi szabályok?

Részlet a válaszából: […] A szövetkezeti formában történő munkavégzési lehetőségek köre 2021. július 1-jétől bővült a kisgyermekkel otthon lévők számára. Ennek a működését a Szöv-tv. 35–53. §-ai szabályozzák. A "kismama-szövetkezet" fogalom (hivatalosan: kisgyermekkel otthon lévők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Kiküldött munkavállaló táppénzalapja

Kérdés: Táppénzalapnak minősül az adóköteles külföldi napidíj, melyből egyéni társadalombiztosítási járulék kerül levonásra? Figyelembe kell venni, hogy történik-e keresetveszteség?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük a második kérdéssel. A táppénz a keresőképtelenség idején a biztosítottat ért keresetveszteség pótlására szolgál, így a jogosultság megállapítása során elsődleges kérdés, hogy egyáltalán történik-e keresetveszteség.Az Eb-tv. 47. §-a értelmében nem jár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Kiküldött munkavállaló táppénzének alapja

Kérdés:

A KSH által közzétett előző év július havi nemzetgazdasági bruttó átlagkereset (2023-ban 499.952 forint) lesz az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások alapja azoknak a tartós kiküldetésben foglalkoztatott munkavállalóknak az esetében, akik után ez összeg alapján fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot a munkáltató?

Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 27. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében, ha nemzetközi szerződés alapján Magyarországnak nem áll fenn adóztatási joga, akkor a járulékalapként az alapbért, de legalább a tárgyévet megelőző év július hónapjára a Központi Statisztikai Hivatal által a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.

Ellátások második gyermek szülése esetén

Kérdés: Jogosult lesz CSED-re és GYED-re a második gyermeke születése után az a munkavállaló, aki 2022. január 10-től áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, és a 2022. július 10-én született második gyermeke születésének napjától igényli a CSED-et? A dolgozó előző munkaviszonya 2019. október 31-én szűnt meg, első gyermeke 2019. augusztus 10-én született, s a gyermek születése napjától CSED-ben, majd annak lejártát követően a gyermek 2. életévének betöltéséig passzív GYED-ben részesült 2021. augusztus 10-ig. Amennyiben fennáll a jogosultság, mi lesz az ellátások alapja?
Részlet a válaszából: […] CSED-re az a nő jogosult, aki a biztosításának a tartama alatt szült, és a gyermeke születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt. A 365 napi biztosítási időnek nem kell folyamatosnak lennie, a biztosítási idők között lehetnek 30 napnál hosszabb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Egyéni vállalkozó táppénzének alapja

Kérdés: Miért nem a tényleges jövedelem alapján állapították meg a táppénz összegét annak az egyéni vállalkozónak, aki 2021. szeptember 15-től kezdte meg a tevékenységét, előtte augusztus 31-ig munkaviszonyban állt, és október 11-től keresőképtelen? A vállalkozó október hónapban 300 ezer forint kivétet számolt el, a táppénzt mégis a minimálbér alapulvételével állapították meg.
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. 48. §-ának (3) bekezdése értelmében amennyiben az igénylő a jogviszonyában nem rendelkezik 120 naptári napi jövedelemmel, de a táppénzre való jogosultság első napját megelőzően van legalább 180 napnyi – a 48/A. § (2) bekezdése szerinti – folyamatos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 30.

Többes jogviszonyú egyéni vállalkozó szülése

Kérdés: Milyen adózási lehetőségek közül választhat egy egyéni vállalkozó, aki jelenleg GYED-ben részesül a főállású munkahelyéről, és mellette szeretné elindítani az egyéni vállalkozását? Milyen jövedelem alapján kerül megállapításra a CSED, illetve a GYED összege abban az esetben, ha megszületik a jelenleg még csak tervezett második gyermeke? Összeadódik ebben az esetben a munkaviszonyból és a vállalkozásból származó jövedelem?
Részlet a válaszából: […] A szülő a gyermekgondozási díj folyósítása mellett korlátlan időtartamban végezhet munkát, így annak sincs akadálya, hogy egyéni vállalkozást indítson.Az egyéni vállalkozó jelenleg háromféle adózási mód közül választhat, mégpedig a vállalkozói jövedelem szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 19.

Szüléshez kapcsolódó ellátások alapja

Kérdés: Mi lesz a táppénz, a CSED- és a GYED-ellátások alapja annak a kismamának az esetében, akinek a jelenlegi munkaviszonya 2020. augusztus 1-jén kezdődött, 2020. október 1-jétől veszélyeztetett terhessége miatt keresőképtelen állományban volt 9-es kóddal, a szülés ideje 2020. december 6., és a CSED-et a szülést megelőző 28. naptól igényli meg? A munkavállaló két korábbi munkaviszonya 2019. június 1-jétől 2020. június 14-ig, illetve 2020. június 15-től július 31-ig állt fenn.
Részlet a válaszából: […] Általános szabály, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai (táppénz, CSED, GYED) összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszonyban az szja-előleg megállapításához bevallott jövedelmet kell figyelembe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.

Bértámogatás

Kérdés: Hogyan számít bele a társadalombiztosítási ellátások alapjába a bértámogatás címén kapott díjazás, illetve az egyéni fejlesztőidőre járó díjazás? Figyelembe lehet-e venni a heti 36 órát elérő foglalkoztatás megállapításánál az egyéni fejlesztési időt?
Részlet a válaszából: […] A bértámogatás igénylésének egyik meghatározó feltétele, hogy a felek csökkentett munkaidőben állapodjanak meg, ami alapján az új munkaidőnek a korábbi munkaidő legalább 25 százalékát el kell érnie, de nem haladhatja meg annak 85 százalékát. Arra az esetre, ha a munkaadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Táppénz és nyugdíj alapjának számítása

Kérdés: Figyelembe kell venni a táppénzalap számítása során azokat a 2019-ben fizetett béren kívüli juttatásokat, amelyek után – a bérhez hasonlóan – megtörtént a járulékok számfejtése és fizetése? Bele fog számítani a kifizetett összeg a dolgozók nyugdíjalapjába?
Részlet a válaszából: […] A béren kívüli juttatások körét az Szja-tv. 71. §-a határozza meg. Idetartozik a Széchenyi Pihenő Kártya alszámláira utalt támogatás a törvényben meghatározott mértékig, a szakszervezet által a tagjának, a nyugdíjas tagjának, az említett magánszemélyek közeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.
1
2
3
4