Munkavégzés rehabilitációs ellátás mellett

Kérdés: Kell bejelentést tennie a rehabilitációs hatósághoz egy rehabilitációs ellátásban részesülő személynek, ha az ellátás mellett dolgozik?
Részlet a válaszából: […] 2021. január 1-jétől a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban, így rehabilitációs ellátásban részesülő személyek is az ellátás mellett jövedelemkorlátozás vagy a munkaidő korlátozása nélkül dolgozhatnak. A munkavállalás tényét vagy annak megszűnését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Igazolatlan hiányzás

Kérdés: Fennáll az igazolatlan hiányzás szombaton és vasárnap is abban az esetben, ha a munkavállaló csütörtökön és pénteken nem jelent meg a munkahelyén, és semmilyen módon nem igazolta a távolmaradását? A munkavállaló munkavégzésre történő rendelkezésre állási kötelezettsége munkaszüneti napon vagy szombat-vasárnap pihe-nőnapon is fennáll, mivel a munkáltató rendkívüli munkaidőt rendelhet el a feltételek fennállása esetén szombatra és vasárnapra is, aminek az igazolatlan hiányzás okán nem tudott volna eleget tenni.
Részlet a válaszából: […] A munkaviszonyban a munkavállaló fő kötelezettségei közé tartozik, hogy köteles– a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni,– munkaideje alatt – munkavégzés céljából, munkára képes állapotban – a munkáltató rendelkezésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 18.

Táppénz munkaidő változása esetén

Kérdés: Mennyi idő elteltével lehet jogosult magasabb összegű táppénzre a 4 év óta 4 órás munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló, ha 2017. június 1-jétől már napi 8 órás munkaviszonyba kerül bejelentésre? Abban az esetben, ha például 2017. augusztus 1-jétől táppénzes állományba kerülne, akkor hány órára és milyen alap figyelembevételével kapná az ellátást?
Részlet a válaszából: […] A táppénz a keresőképtelenség időtartamán belül naptári napokra járó ellátás. A táppénzre jogosultság időtartamának számításánál a keresőképtelenség első napjától minden naptári napot – ideértve a szabadnapot, a heti pihenőnapot és munkaszüneti napot –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 5.

Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Hogyan alakul a szabadság elszámolása annak a dolgozónak, aki 2016. szeptember 6-tól várhatóan 2017. december 31-ig külföldi munkavégzés céljából fizetés nélküli szabadságot kért a munkáltatójától? A 2016. szeptember 6-ig ki nem vett szabadsága átvihető a következő évre? Van annak jelentősége, hogy a munkavállaló munkáltatója mint alvállalkozó egy külföldi munkát kapott, és ezért vált szükségessé a külföldön tartózkodás céljából a fizetés nélküli szabadság igénybevétele?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll.Annak ellenére, hogy ténylegesen valamilyen okból nem történik munkavégzés, a szabadságra jogosító időtartamba történő beszámítás szempontjából...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.

Igazolatlan távollét

Kérdés: Köteles a munkáltató munkabért fizetni a munkaszüneti napra annak az órabéres munkavállalónak, aki a munkaszüneti nappal érintett hónap egészében igazolatlanul távol van? Ebben az esetben naptári napokra vagy munkanapokra kell bejelenteni az igazolatlan távollétet a '08-as bevallásban?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszonyban a munkavállaló alapvető kötelezettsége a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni, munkaideje alatt – munkavégzés céljából, munkára képes állapotban – a munkáltató rendelkezésére állni. A munkavállaló a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 2.

GYES lemondása

Kérdés: Le kell mondania a GYES-t a szabadság idejére annak a kismamának, aki az ellátás ideje alatt 2012. augusztus 1-jétől vissza kíván menni dolgozni napi 6 órában, és a munkába állás előtt kiveszi a felhalmozódott szabadságát 2012. július 6-tól július 31-ig? A munkavállaló a GYES igénybe­vétele előtt napi 8 órában dolgozott.
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a választ két törvény áttanulmányozása után adhatjuk meg. Ezek egyike természetesen a Cst., valamint az azt értelmező Cst. R, melyek a gyermekgondozási segély megállapításának és folyósításának részletes szabályait taglalják. A másik a frissen kiadott új Mt.,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 9.

Ellátások második szülés esetén

Kérdés: Jogosult lesz mindkét munkaviszonya alapján a szülés esetén járó ellátásokra az az édesanya, akinek első gyermeke 2010. július 19-én született, ezért 2012. július 19-ig GYED-ben, július 20-tól pedig GYES-ben részesült, második gyermekét 2013. január 7-re várja, és 2012. július 2-ától létesített egy második, heti 20 órás munkaviszonyt is? Az első munkahelyén több mint 7 éves munkaviszonnyal rendelkezik, heti 25 órás munkaidőben dolgozik, és az első szülés alapján járó ellátásokat a minimálbér figyelembevételével kapta.
Részlet a válaszából: […] Erre röviden azt tudjuk válaszolni, hogy nem. Ugyanis, akinek egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszonya van, a pénzbeli ellátásra való jogosultságát – így a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj -, az ellátások összegét jogviszonyonként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 9.

Üzemi baleset

Kérdés: Mi a teendője a cégnek abban az esetben, ha egy munkavállalója munkaidőben, munkaköri feladatait intézve közúti balesetet szenvedett?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló balesete vitathatatlanul üzemi balesetnekminősül, hiszen az Eb-tv. megfogalmazása értelmében üzemi baleset az a baleset,amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzalösszefüggésben, illetőleg munkába vagy onnan lakására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 8.

Rendszeres szociális járadékban részesülő beltag járulékai

Kérdés: Amennyiben egy betéti társaság beltagjánál 50 százalékos vagy 67 százalékos munkaképesség-csökkenést állapít meg az illetékes orvosi bizottság (leszázalékolják), milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik ez után? Beszélhetünk-e egyáltalán 50 százalékos szociális járadékosról bt. beltagja esetében, és ha igen, hány órában foglalkoztatható a betéti társaságban?
Részlet a válaszából: […] A kérdés összetettsége miatt, a könnyebb érthetőség, illetve áttekinthetőség érdekében két részre bontva – előbb az 50 százalékos, majd a 67 százalékos mértékű munkaképesség-csökkenés esetére vonatkoztatva – taglaljuk az idevonatkozó szabályokat. Az 50 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 6.