Ellátások külföldön történő szülés esetén

Kérdés: Magyar állampolgár tanuló halaszt az egyetemen, és Angliában fog szülni 2004 novemberében. Mit kell fizetnie és milyen ellátásra lesz jogosult, ha 2005. év elején visszatér Magyarországra? Magyarországon soha nem dolgozott még, csak tanuló volt.
Részlet a válaszából: […] A kérdésből úgy tűnik, hogy biztosítási jogviszonnyal nem rendelkező személyről van szó, tehát esetében a gyermekvállalással összefüggő egészségbiztosítási pénzbeli ellátások (terhességi-gyermekágyi segély, illetve gyermekgondozási díj) nem jöhetnek szóba.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.

Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Mi a munkáltató teendője, ha dolgozója 3 hónap fizetés nélküli szabadságot kér, de nem építkezik, és nem ápol, illetve nem gondoz sem gyermeket, sem közeli hozzátartozót?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. alapján a fizetés nélküli szabadság általában nem illeti meg alanyi jogon a munkavállalót, erre vonatkozó igényének teljesítése vagy elutasítása a munkáltató belátásától függ. (Ez alól kivételt a gyermek ápolása és gondozása, a közeli hozzátartozó ápolása,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 26.

Nagyszülő GYES-en

Kérdés: Kérheti-e a GYES folyósítását az egyéni vállalkozó helyett a vele egy háztartásban élő, rendszeres szociális járadékban részesülő édesanyja? Jelenleg az egyéni vállalkozó részesül az ellátásban másfél éves gyermeke után.
Részlet a válaszából: […] A Cst. 20/A. § (4) bekezdése alapján a nagyszülő csak akkor jogosult GYES-re, ha a jogosultsági feltételek mind a szülő, mind az ő esetében egyaránt fennállnak.A szülő jogosultsági feltételeiről nem érdemes szólnunk, jelen esetben bizonyosan megvannak, hiszen jelenleg még...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 9.

Nyugdíjtörvények változása 2004-ben

Kérdés: Melyek a nyugellátások megállapítását érintő legfontosabb változások 2004-ben?
Részlet a válaszából: […] A Tny-tv. és a Tny-tv. R. 2004. január 1-jétől több ponton – bár nem jelentősen – változott.A nyugdíj alapját képező átlagkeresetet továbbra is az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdőnapjáig elért olyan kereset (jövedelem) alapján állapítják meg,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Dotáció igénylése megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatása esetén

Kérdés: Igényelhet-e betéti társaság állami dotációt megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatása esetén, és ha igen, kell-e ehhez módosítani a társasági szerződést?
Részlet a válaszából: […] A szociális háló részeként az állam – foglalkoztatásuk elősegítésével – biztosítani kívánja a megváltozott munkaképességű dolgozók rehabilitációját. A megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról a 8/1983. EüM-PM együttes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

Korkedvezményre jogosultság 2005. január 1. előtt

Kérdés: 1950 májusában született nő 1966. július 1-jétől 1976. március 20-ig szövőnőként dolgozott. 1973. július 1-jétől 1974. október 1-jéig GYES-en volt, majd megszakítva az ellátást, 1974. október 2-től 1974. december 31-ig visszament dolgozni. 1975. január 2-től újra GYES-re ment, és 1976. március 20-án, a gyermek 3. életévének betöltésekor kilépett. Igénybe vehető-e erre az időszakra a korkedvezmény, és mikor mehet legkorábban nyugdíjba, ha azóta is folyamatosan dolgozik, de nem korkedvezményre jogosító munkakörben?
Részlet a válaszából: […] Az igénylőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatárhoz képest kétévi korkedvezményben részesül az a férfi, aki legalább tíz, és az a nő, aki legalább nyolc éven át korkedvezményre jogosító munkakörben, továbbá az, aki legalább hat éven át egy légköri nyomásnál nagyobb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

Kft.-tag jogviszonya

Kérdés: Két magánszemély kft.-t hozott létre. A társasági szerződés szerint 70 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tag az ügyvezető, és ezt a feladatot munkaviszony keretében látja el. A társasági szerződés tartalmazza azt is, hogy az ügyvezetővel szemben a munkáltatói jogokat a taggyűlés gyakorolja. A 70 százalékos tulajdonos (ügyvezető) létesíthet-e munkaviszonyt a társasággal? Ha nem létesíthet munkaviszonyt, akkor mint választott tisztségviselő tagi jogviszonyban (tagi mellékszolgáltatásként) létesíthet-e munkaviszonyt a társasággal? Ha sem munkaviszonyt, sem tagi jogviszonyt nem létesíthet, akkor csak megbízásos jogviszonyban végezheti tevékenységét? Ha az ügyvezető csak "saját" társaságában dolgozik, akkor minden esetben meg kell fizetnie a minimálbér utáni járulékokat, valamint az eho-t akkor is, ha személyes közreműködését ellenérték (díjazás) nélkül vállalja?
Részlet a válaszából: […] Egyes gazdasági társaságok tagjainak – köztük a vezető tisztségviselői feladatok ellátása érdekében – a társasággal létesített jogviszonyával már több cikkben is foglalkoztunk. A téma "népszerűségére" tekintettel ejtünk ismét szót a korábbiakban már részletesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.

Méltányossági gyermekgondozási segély

Kérdés: Milyen kötelezettségei vannak a foglalkoztatónak a méltányossági gyermekgondozási segélyben részesülő személyt illetően?
Részlet a válaszából: […] A Cst.-ben foglaltak alapján az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter méltányossági jogkörben eljárva megállapíthatja a gyermekgondozási segélyre való jogosultságot a gyermeket nevelő személynek, ha a gyermek szülei a gyermek nevelésében három hónapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Román állampolgárságú, nyugdíjas tag foglalkoztatása

Kérdés: Biztosítottnak minősül-e egy magyar székhelyű bt. beltagja, ha román állampolgárként Romániában öregségi nyugdíjat kap, és a magyarországi letelepedés iránti kérvényét még nem nyújtotta be? Tételes ehót kell-e fizetni utána? Jogosult-e egészségügyi szolgáltatásra?
Részlet a válaszából: […] A román állampolgárok alkalmazása az egyik legvitatottabb és leggyakoribb kérdés, mely a külföldi állampolgárok Magyarországon történő foglalkoztatásával kapcsolatban felmerülhet. Ennek oka a szociálpolitikai egyezmény szóhasználata, ugyanis a biztosítási kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.

Igazolatlan távollét járulékkötelezettsége

Kérdés: Terheli-e járulékfizetési kötelezettség a munkáltatót a dolgozó igazolatlan távollétének időtartamára?
Részlet a válaszából: […] Az igazolatlan távollét tartama alatt – feltéve, hogy az érintett erre az időszakra nem részesül jövedelemben – a Tbj-tv. 8. §-ának a) pontja alapján szünetel a biztosítás. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy fennáll ugyan a biztosítást megalapozó jogviszony – jelen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.
1
16
17
18