Munkabérelőleg

Kérdés: Folyósíthatja a bruttó minimálbér ötszörös összegét adómentes munkabérelőlegként a munkáltató az egyik vezető beosztású munkavállalója részére, vagy ebben az esetben csak a nettó összeg adható? A munkavállaló munkabére magas, a visszafizetendő részletek a bruttó összeg folyósítása esetén sem haladják meg a jövedelem 50 százalékát.
Részlet a válaszából: […] A munkabérelőleg gyakorlatilag a munkáltató által a munkavállalónak nyújtott kamatmentes kölcsön, melynek fedezete elsősorban a később esedékes munkabér. A munkavállalónak nyújtott kölcsönt a munkáltató a magánszeméllyel szemben fennálló követelésként tartja nyilván,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 30.

Magyar munkáltató külföldön élő munkavállalója

Kérdés: Hol és milyen közterheket kell megfizetni egy Lisszabonban élő magyar állampolgár után, aki home office keretében dolgozik egy magyar szoftvercégnek?
Részlet a válaszából: […] Ennek az érdekes kérdésnek a megválaszolására elsődlegesen az Mt. és a Tbj-tv. rendelkezéseiből kell és érdemes kiindulni. Valamint természetesen irányadó a felek munkaszerződése is. Ha a munkaszerződés kitér az Mt. szerinti távmunkavégzésre, akkor irreleváns a munkavégzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Ügyvezetés külföldi egyetemi tanulmányok mellett

Kérdés:

Mentesül a közteherfizetési kötelezettségek alól egy kft. ügyvezetői teendőket ellátó tagja abban az esetben is, ha Franciaországban folytat egyetemi tanulmányokat? A tag nem rendelkezik más jogviszonnyal, a kft.-ben megbízási jogviszonyban végzi a tevékenységét, amelyért havonta 200 000 forint megbízási díjban részesül.

Részlet a válaszából: […] Először érdemes tisztázni azt, hogy az egyetemi tanulmányok időszakában – akár Magyarországon, akár az EU-ban tanul – az ügyvezető nem mentesül teljes mértékben a közteherfizetési kötelezettség alól, de a nappali tagozaton végzett tanulmányok ideje alatt valóban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: A minimálbér, a garantált bérminimum vagy a tényleges adóalap figyelembevételével kell megállapítania a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó alapját annak a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozónak, aki év közben nem vesz ki jövedelmet a vállalkozásból? A vállalkozó fordítói, valamint tolmácsolási tevékenységet végez, és alkalmanként nyelvvizsgára felkészítés céljából vállal tanítványokat is. A kibocsátott számlák összege havonta változik, a munkák megoszlása miatt előfordulhatnak olyan hónapok is, amikor egyáltalán nem bocsát ki számlát.
Részlet a válaszából: […] A választ egy általános félreértés eloszlatásával kell kezdeni. Az átalányadózó egyéni vállalkozó közterhei-re ugyanis – szinte – semmilyen hatással nincs az, hogy a vállalkozó mikor és milyen formában veszi ki ténylegesen a jövedelmét. Az átalányadózás lényege –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Végrehajtás adó-visszatérítésből

Kérdés: Végrehajtás alá vonható a személyi jövedelemadó visszatérített hányada? Megtagadhatja az adóhatóság az szja kiutalását a végrehajtás alá vont tartozás okán, ha a személyijövedelemadó-visszatérítésre jogosult, gyermeket nevelő szülő ellen egyidejűleg adóhatósági és bírósági végrehajtási eljárás is folyamatban van?
Részlet a válaszából: […] A gyermeknevelés támogatása érdekében a hazai jog-gyakorlat különösnek számító intézkedése, hogy a jogalkotó az 560/2021. Korm. rendeletben arról rendelkezett, hogy a családi kedvezményre jogosult adózók köre a 2021. évi adójának az adókedvezmények levonása utáni részét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 18.

Letiltás kamatai

Kérdés: Kötelezheti a bírósági végrehajtó a munkáltatót arra, hogy a munkavállaló bérét terhelő levonások esetén a hátralék után fizetendő kamatot saját maga számítsa ki és vonja le? A bírósági végrehajtó a határozatában egy bizonyos időpontig kiszámolta a kamat összegét, és arra hivatkozik, hogy a további időszakra a munkáltató köteles kiszámítani, és a munkavállaló béréből levonni a dolgozó tartozása utáni kamatot. Sok esetben a határozatban még a kamat mértékét sem, valamint a kamatszámítási időszakot sem határozza meg pontosan.
Részlet a válaszából: […] A Vht. külön fejezetrészben "A munkáltatónak a letiltással kapcsolatos kötelessége" címmel szabályozza azokat megkerülhetetlen és a normaszöveg kötelező erejéből fakadó ellátandó feladatokat, mellyel a munkáltató elősegíti a végrehajtási eljárás eredményességét. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Letiltás szabályai

Kérdés: Melyek a közös és melyek az eltérő szabályai a munkabérből, a táppénzből és a nyugdíjból való letiltásnak?
Részlet a válaszából: […] A letiltás érvényesítése során az egyezőség a letiltás általános alkalmazhatóságából, míg az eltérés az adóst megillető különböző jogcímű kifizetések rendeltetéséből származik.Azonosság észlelhető a letiltás alapját képező összeg meghatározásában. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 24.

Külföldi napidíj összege

Kérdés: Mennyi a kötelezően adandó, legkisebb külföldi napidíj azoknak a mérnököknek az esetében, akik időszakonként külföldre utaznak a munkáltatójuk által értékesített berendezések telepítése érdekében? Milyen összegtől adóköteles a napidíj, illetve van felső korlátja a kifizetésnek?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalót nem érheti hátrány a díjazásban, ha munkáltatói utasításra a szokásos munkavégzés helyétől eltérő helyen (pl. kiküldetésben) végzi a munkáját. Az Mt. ezért szabályozza a kiküldetés díjazását, mely a munkaszerződésben rögzített alapbér alapján –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 23.

Családi kedvezmény

Kérdés: Hogyan alakul a családi kedvezmény igénybevételi lehetősége az alábbi esetben? 3 gyermekével közös háztartásban élő édesanya családi kedvezményt vesz igénybe. A legidősebb gyermek saját jogán kapja a családi pótlékot, a középső gyermek 3. éves nappali tagozatos egyetemi hallgató, jelenleg 3 hónapos kötelező gyakorlati képzésén vesz részt, a harmadik gyermek pedig másodéves nappali tagozatos főiskolás. Ennek megfelelően a munkavállalónak 1 fő kedvezményezett eltartottja és 2 fő eltartottja van, és havi 33 000 forint összegű adókedvezményt vett igénybe. A három hónapos kötelező gyakorlaton részt vevő tanuló az első hónapban minimálbér alatti jövedelmet kapott, de a másik két hónapban ezt túllépték 30 ezer forinttal. Be kell nyújtani valamilyen igazolást a súlyosan fogyatékos legidősebb gyermek után, aki saját jogán kapja a családi pótlékot? Az elmúlt két évben semmilyen papírt nem küldtek be a kormányhivatalhoz. A figyelembevételhez elegendő megőrizni az iskolai látogatási igazolást?
Részlet a válaszából: […] A saját jogán családi pótlékban részesülő magánszemély az Szja-tv. 29/A. §-a (3) bekezdésének c) pontja alapján családi kedvezmény érvényesítésére jogosult. A családi kedvezményt a hivatkozott paragrafus (3) bekezdésének utolsó mondata alapján vagy maga a családi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.

Bíróság által megítélt összegek

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége van a munkáltatónak a munkáltató által jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel a munkaügyi bíróság által megítélt elmaradt munkabér, felmentési bér és végkielégítés összege után? Mit kell levonni a munkavállalótól ebben az esetben? A munkavállaló az azonnali hatályú felmondást követően igénybe vette a nők 40 év jogosultságára tekintettel járó öregségi nyugdíjat, tehát az ítélet hozatalakor a munkavállaló már részesül ebben az ellátásban. Befolyásolja az ítélet a már megállapított nyugellátás összegét? Van valamilyen bejelentési, illetve adatszolgáltatási kötelezettsége a munkáltatónak a nyugdíj-biztosítási igazgatósághoz?
Részlet a válaszából: […] A kérdés nem tér ki arra, hogy a munkaügyi per tárgyát képező jogellenes munkaviszony megszüntetésére mikor került sor. Ezért elöljáróban hangsúlyoznunk kell, hogy a válaszunk azzal a feltételezéssel készült, hogy a kérdésben említett jogellenes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 14.
1
2
3