Átalányadózó egyéni vállalkozó

Kérdés: Milyen összeg után kell megfizetnie a szociális hozzájárulási adót egy nyugdíjas kft.-tag 7 millió forint összegű osztaléka után abban az esetben, ha az érintett átalányadózó egyéni vállalkozóként várható éves bevétele nyolcmillió-négyszázezer forint? Az egyéni vállalkozó 40 százalékos költséghányad alkalmazására jogosult.
Részlet a válaszából: […] Az osztalék a Szocho-tv. 1. §-ának (1) bekezdése alapján képez adóalapot, amelyre vonatkozik a jogszabály 2. §-ának (2) bekezdésében meghatározott maximum-adóalap. Ez 2024-ben 24×266.800 = 6.403.200 forintot jelent.Az így megállapított adóalapot azonban csökkenti az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 16.

Jogalap nélkül kifizetett munkabér végrehajtása

Kérdés: A bírósági végrehajtás szabályai az irányadók a jogalap nélkül kifizetett munkabér esetén? Mi tekinthető helyes eljárásnak a letiltások sorrendiségének meghatározásakor, ha a munkavállalónak jogalap nélküli munkabér kifizetése keletkezik? Levonható a jogalap nélkül kifizetett munkabér a végrehajtói okirattal foganatosított gyermektartásdíjat és egyéb követeléseket megelőző sorrendben?
Részlet a válaszából: […] A megfogalmazott kérdés a megalapozottnak tűnő munkáltatói elvárás kifejeződése a munkabért érintő, arra jelentős befolyást gyakorló jogszabályok összhangjának megteremtése iránt. A megoldás az Mt. és a Vht. összehangolt alkalmazását feltételezi. Az Mt. 161. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Szociális hozzájárulási adó alapja

Kérdés: Miként kell értelmezni a Szocho-tv. 1. §-a (9) bekezdésének azt a rendelkezését, hogy adóalapot képez az a jövedelem is, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj-tv. alapján biztosítási jogviszony állt fenn, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától? Tudomásom szerint az összevont adóalapba tartozó adóelőleg-alapot képező jövedelmek – függetlenül attól, hogy milyen jogviszony alapján kerülnek kifizetésre – szociálishozzájárulásiadó-alapot képeznek.
Részlet a válaszából: […] Valóban, az esetek többségében nincs jelentősége annak, hogy az összevont adóalapba tartozó jövedelem biztosítási kötelezettségből származó jogviszony alapján került-e kifizetésre vagy sem. Így például, ha egy választott tisztségviselő vagy egy megbízási jogviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén

Kérdés:

Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?

Részlet a válaszából: […] A kérdezett személynek egyidejűleg fennálló két biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya van. A Tbj-tv. 42. §-ának (4) bekezdése értelmében, ha a társas vállalkozóként biztosított több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja vagy ügyvezetője, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Letiltás munkabérből

Kérdés:

Hogyan kell teljesítenie a munkáltatónak a végrehajtó által előírt levonási kötelezettséget abban az esetben, ha tájékoztatást kapott arról, hogy az egyik munkavállaló ellen végrehajtási ügy van folyamatban, amelynek kapcsán a meghatározott összegek levonására köteles? Mire kell figyelnie a munkáltatónak ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] Hogyha a munkáltató kap egy felhívást a végrehajtótól annak kapcsán, hogy egy munkavállalója ellen végrehajtási eljárás van folyamatban, és a munkabéréből levonást kell teljesíteni, akkor a felhívásban az is szerepelni szokott, hogy milyen százalékig terjedően kell ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

A szakszervezeti tagdíj levonási sorrendje a munkabérletiltások levonási rendszerében

Kérdés: Csökkenti a letiltás alapját képező munkabér-jövedelmet az érdekképviseleti tagdíj összege?
Részlet a válaszából: […] Az elmúlt időszak jogalkotási folyamatában kiemelt figyelmet érdemelt a jogalkotónak az 1991. évi XXIX. tv. rendeltetésétől gyökeresen eltérő rendelkezése, mely szerint egyes foglalkozási csoportok vonatkozásában a foglalkoztatott jövedelméből szakszervezeti vagy egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Osztalék szociális hozzájárulási adója

Kérdés:

Milyen összeg vehető figyelembe az osztalék után fizetendő szociális hozzájárulási adó alapjának meghatározásánál egy kft. tulajdonosa esetében, aki heti egyórás munkaviszony keretében, havi 20.000 forintért látja el az ügyvezetői teendőket?

Részlet a válaszából: […] A Szocho-tv. 2. §-ának (2) bekezdése értelmében az 1. § (5) bekezdésében említett jövedelmekből keletkező adóalap után maximum a minimálbér 24-szereséig (tehát 2023-ban 24×232.000 = 5.568.000 forintig) kell megfizetni a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Kivás kft. ügyvezetője

Kérdés:

Helyesen jár el egy kiva hatálya alá tartozó kft., amely csak személyi jövedelemadót fizet megbízási jogviszonyban álló ügyvezetője 60.000 forintos megbízási díja után, aki egy másik társaságban munkaviszonyban áll, ahol jelenleg GYED-ben részesül? Elláthatja ingyenesen a tevékenységet az ügyvezető ebben az esetben? Miként alakul a kisvállalati adó alapja?

Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt azt kell tisztáznunk, hogy a kérdésben említett ügyvezető tagja-e a kft.-nek?Amennyiben nem, akkor semmilyen társadalombiztosítási kötelezettség sem merül fel vele kapcsolatban, hiszen havi 60.000 forintos megbízási díja [amely jelen esetben 60.000 forintos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

Kedvezményszabály rendvédelmi szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyában álló anya esetén

Kérdés:

Alkalmazható a korábban született gyermek jogán folyósított gyermekgondozási díj vagy gyermekgondozást segítő ellátás tartama alatt született újabb gyermek vonatkozásában az Eb-tv. 42/D. §-ának (5) bekezdése szerinti kedvezőbb szabályozás a rendvédelmi szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyában álló anya esetében?

Részlet a válaszából: […] A csecsemőgondozási díj szabályozásában 2021. július 1. napjától kedvező változás következett be. A csecsemőgondozási díj összegét a jogalkotó a naptári napi alap 100 százaléka mértékére emelte, a módosítással mérsékelte a szolgálati jogviszonyban álló anyák e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

Külföldi ügyvezetők bejelentése

Kérdés:

Be kell jelenteni a NAV-hoz egy Magyarországon működő kft. 2 fő európai uniós állampolgár ügyvezetőjét abban az esetben, ha az egyik (60 százalékos tulajdonos) nyugdíjas, a másik (40 százalék tulajdonrésszel rendelkező) tulajdonos pedig nem rendelkezik sem külföldön, sem Magyarországon biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal? Az ügyvezetők nem vesznek fel jövedelmet a tevékenységükért. Végezhet munkát megbízási szerződés keretében a 40 százalékos tulajdonos abban az esetben, ha a díjazása nem éri el a minimálbér 30 százalékát?

Részlet a válaszából: […] A Ptk. szabályai alapján egy kft. ügyvezetője munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban végezheti a tevékenységét.A Tbj-tv. általános szabályai alapján a kft. ügyvezetője társas vállalkozónak minősül, ha a tevékenységét nem munkaviszony keretében végzi, kivéve, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.
1
2
3
22