Egyéni vállalkozó elmaradt járulékai

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. években annak az egyéni vállalkozónak, akinek ezekben az években a vállalkozásában bevétele, költsége, illetve jövedelme nem volt, és ugyanebben az időszakban ügyvezetői feladatokat látott el főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony keretében a saját tulajdonában lévő kft.-ben? A társas vállalkozó ezen jogviszonyára tekintettel 2006. augusztus 31-ig, a mindenkori minimálbérnél magasabb, 2006. szeptember 1-jétől a mindenkori minimálbér kétszeresénél magasabb havi bruttó összeget vett fel, mely után a közterhek (beleértve a vállalkozói járulékot és a tételes ehót is) megfizetése megtörtént. A társas vállalkozói jogviszony a heti 36 órás foglalkoztatást meghaladja.
Részlet a válaszából: […] ...amennyiben– feltételezhetően így van – elmulasztotta az adóhatóság felé a ténylegesenfelvett (fel nem vett) jövedelemre vonatkozó, Art. 17/A. § szerinti bejelentésmegtételét. A 2007. január 1-jétől hatályos módosítás következtében a Tbj-tv.31. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.

Olasz ügyvezető megbízási díja

Kérdés: Milyen fajta és milyen összegű járulékokat és adókat kell megfizetni egy olasz vállalat leányvállalataként Magyarországon működő egyszemélyes kft. ügyvezetője részére számfejtett megbízási díj után? Az ügyvezető olasz állampolgár, és az anyavállalatánál munkaviszonnyal rendelkezik, utána a járulékokat és adókat a cég az olasz törvények szerint megfizeti. Az olasz állampolgár részére az adószámot és a taj-számot megkérte a magyar cég. Milyen egyéb igazolással kell rendelkeznie, illetve év végén milyen adatszolgáltatási kötelezettséget kell teljesíteni az adóhivatal felé?
Részlet a válaszából: […] ...költség levonásával meghatározott rész (de legalább abevétel 50 százaléka), míg e nyilatkozat hiányában a bevétel 90 százaléka. AzArt. 46. § (1) bekezdése előírja, hogy a kifizető olyan bizonylatot köteleskiállítani és a kifizetéskor átadni, amelyből kitűnik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 19.

Magyar-amerikai kettős állampolgár kft.-tag járulékai

Kérdés: Milyen járulékokat kell fizetni egy kft. ügyvezető igazgatója és egyedüli, 100 százalékos tulajdonosa után, aki 1943-ban született, magyar-amerikai kettős állampolgár, életvitelszerűen Amerikában él, ahol fizeti maga után a kötelező járulékokat, és Magyarországon 3 havonta tölt kb. 1 hónapot?
Részlet a válaszából: […] A jelenleg hatályos Gt. 30. §-a szerint a vezetőtisztségviselő jogviszonyára – ha a vezető tisztséget nem munkaviszonykeretében látja el – a Ptk. megbízási jogviszonyra vonatkozó szabályait kellmegfelelően alkalmazni. Ez a rendelkezés azonban az egyszemélyes kft....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 13.

Munkáltatói jogokat gyakorló tag jogviszonya

Kérdés: Lehet-e munkaviszonyban foglalkoztatni a társasági szerződésben a munkáltatói jogok gyakorlójaként feltüntetett tulajdonost abban a kft.-ben, amelyben három egyenlő tulajdoni hányaddal rendelkező tag van?
Részlet a válaszából: […] ...A munkaviszony létesítésének lehetőségéből csak ameghatározó (50 százalékot meghaladó) tulajdoni részesedéssel bíró tag akizárt. Tekintve, hogy jelen esetben ilyen tag nincs, bármelyikük létesíthetmunkaviszonyt is a társasággal. Olvasói észrevétel(megjelent...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 21.

Nyugdíjas ügyvezető jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztatható a 100 százalékos tulajdonú nyugdíjas ügyvezető? Állásfoglalások, bírósági végzések egymásnak ellentmondóan foglalják össze ezt a témakört. A Gt. 30. § (3) bekezdése alapján a vezető tisztségviselő jogviszonyára – amennyiben nem munkaviszony keretében látja el – a megbízási szerződés szabályai az irányadóak. Legjobb tudomásunk szerint 100 százalékos tulajdoni hányad esetén a munkaviszony létesítése kizárt, de van olyan állásfoglalásunk, hogy megbízás sem jöhet szóba, mivel egybeesne a megbízó és megbízott személye, ebből következően tehát az ilyen tagok csak társas vállalkozóként lehetnek biztosítottak. APEH-tájékoztatás ezt megerősítette. Ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság Kf. 1.35.501/200/4. sz. ítélete arról szól, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó tag, mert ügyvezetői tevékenységet folytat, biztosított, így utána nem baleseti járulékot, hanem társadalombiztosítási járulékot kell fizetni. Tehát ha egy tag egyben ügyvezető, akkor tb-szempontból előbb ügyvezető, aztán tag. Mikor járunk el helyesen, melyik fórum véleménye az erősebb, illetve mely jogszabályhely alkalmazása vonatkozik erre az esetre?
Részlet a válaszából: […] A kérdés egy valóban feloldatlan ellentmondást érint. Ezentúlmenően egy olyan rangsorolásra késztet, amelyet nem tisztünk elvégezni.Ezért válaszunkban csupán a lehetséges döntési alternatívákat vázoljuk fel. Akérdezőnk által említett legfelsőbb bírósági ítélet az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 22.

Egyszemélyes kft. nyugdíjas tagjának kötelezettségei

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége van az egyszemélyes kft. nyugdíjas tagjának, ha személyes közreműködésért 100 ezer forint jövedelmet vesz ki, de az ügyvezetésért nem kér díjazást? Milyen kötelezettségek terhelik a társaságot?
Részlet a válaszából: […] Első lépés a tag társadalombiztosítási jogállásának a megállapítása.Egyszemélyes kft.-ről lévén szó, tulajdonos tagja csak – az APEH 2000. évi 28. és 134. számú iránymutatásával összhangban, a Tbj-tv. 4. §-ának d) pontja 1. alpontjában említett – társas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Gazdasági társaság tagjának jogviszonya

Kérdés: Korábban a gazdasági társaságok tagjai munkaviszonyban vagy tagi jogviszonyban álltak a gazdasági társasággal. Kiadványuk több számában is megjelent a Gt. 30. § (3) bekezdésére hivatkozott "kötelező előírás" szerint a kft.-k többségi tulajdonos ügyvezetői csak megbízási jogviszony keretében láthatják el feladatukat. Ezt a kötelező előírást mi sehogy sem tudjuk kiolvasni sem a Gt. 30. § (3) bekezdéséből, sem a Ptk. 474-483. §-ából. Egyrészt ezért kérünk felvilágosítást, másrészt arra szeretnénk választ kapni, hogy ha a kft. többségi tulajdonos ügyvezetője az ügyvezetői feladatokon túl tevékenyen közreműködik a kft.-ben, ez a főfoglalkozása, nincs máshol munkahelye, a kft. megfizeti a minimálbér után a járulékokat, ebben az esetben is kötelező-e részére a tagi jogviszony mellett a megbízási jogviszony létesítése?
Részlet a válaszából: […] ...ebben az esetben a munkáltatói és a munkavállalói jogviszony egybeesik, ami – kétoldalú jogviszonyról lévén szó – formailag kizárt.A fentiekben ismertetett iránymutatásban foglaltakat erősítette meg a Legfelsőbb Bíróság 3/2003. PJE sz. alatt kiadott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Jugoszláv állampolgárságú társas vállalkozó jövedelme

Kérdés: Havi 80 000 forint összegű tagi jövedelmén kívül vehet-e fel tulajdonosi jövedelmet is a tartózkodási engedéllyel hazánkban tartózkodó, jugoszláv állampolgárságú, főfoglalkozású társas vállalkozó a közgyűlés szavazata alapján?
Részlet a válaszából: […] Külföldi részvétellel működő gazdasági társaság külföldinek minősülő tagjáról van szó, akire a biztosítás – társas vállalkozóként – az 1959. évi 38. tvr. által kihirdetett magyar-jugoszláv szociálpolitikai egyezmény alapján terjed ki. Ennek megfelelően a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 11.

Társas vállalkozók jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztatható egy kft. 90 százalékban tulajdonos ügyvezetője, aki felett a taggyűlési jegyzőkönyvben foglaltak szerint a munkáltatói jogokat a taggyűlés gyakorolja?
Részlet a válaszából: […] ...ismertetőjegy fennállását és arányát mérlegelni kell, azonban az utasítási jog hiányában a munkaviszony fennállása teljességgel kizárt.A munkaviszony írásbeli szerződés alapján keletkezik, tényleges kezdetét azonban a munkába lépés napja jelenti. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 10.
1
5
6