Kft.-ügyvezető visszamenőleges bejelentése munkaviszonyban

Kérdés:

Egy egyéni vállalkozó 2017. május 1-jétől 2022. augusztus 31-ig kisadózói tevékenységet folytatott. Emellett egyszemélyes kft.-jében ingyenes megbízási jogviszonyban látta el az ügyvezetői teendőket. 2023. év elején nyugdíjigényt nyújtott be. Az ezzel kapcsolatos eljárás során a nyugdíjbiztosítás nem fogadta el kisadózóként szerzett szolgálati idejét arra hivatkozással, hogy a biztosítás társas vállalkozóként terjedt ki rá. A nyugdíjbiztosítás az adóhatósághoz fordult, amely jogkövetési eljárás keretében vizsgálta az ügyet, és egyetértett az állásponttal, illetve ennek megfelelően szólította fel a céget az önellenőrzésre. A cég nem ért egyet teljes egészében ezzel a véleménnyel, de elejét szeretnék venni az ezzel kapcsolatos jogvitának mind a kormányhivatallal, mind pedig az adóhatósággal. Lehetséges ebben az esetben az a megoldás, hogy az érintett tagot visszamenőlegesen részmunkaidős munkaviszonyra jelentse be a cég, és ennek megfelelően végezzék el az önellenőrzést?

Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt szenteljünk néhány sort az alapproblémának, tehát a jogviszony kérdésének. A Kiva-tv. – 2022. augusztus 31-ével hatályát veszített – 2. §-a 8. pontjának g) pontja értelmében nem minősül főállásúnak az a kisadózó, aki egyben társas vállalkozói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Ügyvezetés munkaviszony mellett

Kérdés: Hogyan változik az egyszemélyes kft. rehabilitációs ellátásban részesülő tulajdonos-ügyvezetőjének járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha 2020. április 30-ig heti 40 órás munkaviszonyban állt egy másik cégben, havi 200 ezer forintos munkabérért, április 1-jétől azonban a munkaideje heti 10 órára, a munkabére pedig havi 50 ezer forintra csökkent? A tulajdonos a kft. ügyvezetői teendőinek ellátásáért jövedelemben nem részesül.
Részlet a válaszából: […] ...járulékot. Ez utóbbi egyben azt jelenti, hogy az előzőekben említett kereseti korlátba számítandó jövedelme máris elérte a felső határt. Amennyiben tehát bármilyen csekély összegű munkabérben is részesül, a harmadik hónapot követően elveszíti a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Egyszemélyes kft. tagjának közterhei

Kérdés: Hogyan tudja minimális szinten tartani a járulékfizetési kötelezettségét egy egyszemélyes kft. nem nyugdíjas ügyvezető tagja, elkerülve a minimálbér vagy a garantált bérminimum utáni járulékfizetést? A tag csak osztalékot vesz fel a cégből, munkavállalót pedig semmilyen jog-viszony keretében nem foglalkoztat.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben személyesen közreműködő tulajdonos tagról van szó, aki egyben ügyvezető is. A szóba jöhető jogviszonyok optimális megválasztásánál – a hozzá kapcsolódó közterhek mértéke mellett – arra is tekintettel kell lennünk, hogy a cég által folytatott tevékenység...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 30.

NAV megállapításai kft. ügyvezetője munkaviszonyára vonatkozóan

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak egy kft.-nek abban az esetben, ha a NAV ellenőrzése megállapította, hogy a cég ügyvezetője 4 órás munkaviszonyban nem láthatta el a feladatait az ellenőrzött 2011-2012. években? Az ellenőrzésről készült határozatban a garantált bérminimum alapján kötelezték a céget a közterhek visszamenőleges megfizetésére.
Részlet a válaszából: […] A NAV által feltárt tények pontos ismerete hiányában, kizárólag a kérdezőnk által leírt információkra alapozva két érvet tudunk a megállapítás ellenében felhozni. Az egyik, hogy a Gt. 22. §-ának (2) bekezdése értelmében a kft. ügyvezetőjének jogviszonyára a Ptk....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 28.

Egyszemélyes kft. ügyvezető tagjának személyes közreműködése

Kérdés: Közreműködhet a társaság tevékenységében munkaviszony keretében egy egyszemélyes kft. tagja, aki az ügyvezetői teendőket az alapító okiratban foglaltak szerint szintén munkaviszonyban látja el? Kell bejelentést tenni ebben az esetben a T1041 jelű nyomtatványon? Az ügyvezetést és a személyes közreműködést külön kell jelenteni és nyilvántartani?
Részlet a válaszából: […] Igen, nincs akadálya annak, hogy az egyszemélyes kft. tagja az ügyvezetés mellett munkaviszony keretében működjék közre a társaságban. Ennek érdekében viszont a munkaszerződésében, munkaköri leírásában az erre vonatkozó kitételeknek is szerepelnie kell. Ennek hiányában csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 27.

Egyéni vállalkozó elmaradt járulékai

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. években annak az egyéni vállalkozónak, akinek ezekben az években a vállalkozásában bevétele, költsége, illetve jövedelme nem volt, és ugyanebben az időszakban ügyvezetői feladatokat látott el főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony keretében a saját tulajdonában lévő kft.-ben? A társas vállalkozó ezen jogviszonyára tekintettel 2006. augusztus 31-ig, a mindenkori minimálbérnél magasabb, 2006. szeptember 1-jétől a mindenkori minimálbér kétszeresénél magasabb havi bruttó összeget vett fel, mely után a közterhek (beleértve a vállalkozói járulékot és a tételes ehót is) megfizetése megtörtént. A társas vállalkozói jogviszony a heti 36 órás foglalkoztatást meghaladja.
Részlet a válaszából: […] ...amennyiben- feltételezhetően így van – elmulasztotta az adóhatóság felé a ténylegesenfelvett (fel nem vett) jövedelemre vonatkozó, Art. 17/A. § szerinti bejelentésmegtételét. A 2007. január 1-jétől hatályos módosítás következtében a Tbj-tv.31. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.

Nyugdíjas ügyvezető jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztatható a 100 százalékos tulajdonú nyugdíjas ügyvezető? Állásfoglalások, bírósági végzések egymásnak ellentmondóan foglalják össze ezt a témakört. A Gt. 30. § (3) bekezdése alapján a vezető tisztségviselő jogviszonyára – amennyiben nem munkaviszony keretében látja el – a megbízási szerződés szabályai az irányadóak. Legjobb tudomásunk szerint 100 százalékos tulajdoni hányad esetén a munkaviszony létesítése kizárt, de van olyan állásfoglalásunk, hogy megbízás sem jöhet szóba, mivel egybeesne a megbízó és megbízott személye, ebből következően tehát az ilyen tagok csak társas vállalkozóként lehetnek biztosítottak. APEH-tájékoztatás ezt megerősítette. Ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság Kf. 1.35.501/200/4. sz. ítélete arról szól, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó tag, mert ügyvezetői tevékenységet folytat, biztosított, így utána nem baleseti járulékot, hanem társadalombiztosítási járulékot kell fizetni. Tehát ha egy tag egyben ügyvezető, akkor tb-szempontból előbb ügyvezető, aztán tag. Mikor járunk el helyesen, melyik fórum véleménye az erősebb, illetve mely jogszabályhely alkalmazása vonatkozik erre az esetre?
Részlet a válaszából: […] A kérdés egy valóban feloldatlan ellentmondást érint. Ezentúlmenően egy olyan rangsorolásra késztet, amelyet nem tisztünk elvégezni.Ezért válaszunkban csupán a lehetséges döntési alternatívákat vázoljuk fel. Akérdezőnk által említett legfelsőbb bírósági ítélet az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 22.